Az egyik leggyakoribb repülőbaleset-fajta a túlfutás, a legutóbbi ilyen eset a kaliforniai Burbankben történt csütörtökön, ahol a Southwest egyik 737-ese hajtott végre leszállást – szakadó esőben, erős szélben, hátszeles befúvásokkal. A gép azonban szerencsére nem törte át a kerítést, még időben meg tudott állni – egy technikai újításnak köszönhetően - írja az Iho.

A Burbank 08-as pályája nem lett hosszabb, de egy korábbi túlfutásos baleset után belefogott egy olyan megoldás kiépítésébe, amely az ehhez hasonló esetekben le tudja lassítani a repülőgépeket. Az Engineered Material Arresting System (EMAS) titka a burkolatban rejlik: a pálya betonja után, egy akár csak néhány tízméteres zónában, a pálya borításához képest roppant vékony cementréteg alatt könnyű műanyag-táblák sora fogja meg a gépet, ezekbe a lapokba süllyed bele a futó és ez fékezi meg a gépet.

A rendszert több repülőtéren is használják, ahogyan „társát”, a Runway Safety Zone-t (RESA) is, amely egy (általában) 300 méteres végbiztonsági terület a kifutópálya meghosszabbításában. Ilyen zónákat alakítottak ki Ferihegyen is néhány évvel ezelőtt.

A burbanki túlfutásos balesetben senki nem sérült meg, és a gép is javarészt megúszta: az orrfutó ugyan alapos vizsgálatot igényel, de a gép sérült részei szinte biztosan javíthatók.