A magyar állam lakosonként körülbelül 28 eurónyi összeget költött tűzvédelmi szolgáltatásokra 2017-ben (beleértve a tűzoltóság működtetését és a tűzoltók fizetését), ez az egyik legalacsonyabb összeg az uniós tagországok között – derül ki az Eurostat jelentéséből. A legkevesebbet Málta költött (lakosonként 17 eurót), illetve Bulgária (21 eurót), Horvátország és Portugália (22 eurót). Az uniós átlag lakosonként 61 euró. A legtöbbet Luxemburg, Finnország, Hollandia és Svédország költöttek, lakosonként több mint 100 eurót, de Németország és Franciaország kiadásai sem maradtak el sokkal ettől.

A teljes állami kiadások tortájából a magyar állam 0,5 százaléknyi szeletet szánt tűzvédelemre, ami uniós összehasonlításban már sokkal jobb arány, a középmezőnyt jelenti, és több a 0,4 százalékos uniós átlagnál. A dán állam csak összkiadásai 0,1 százalékát fordította erre a célra, a másik végletet Bulgária jelenti, amely összkiadásai 0,8 százalékát.

„Elfogadhatatlan, hogy a KSH által közölt adatok alapján a költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számolt nettó átlagkereset 245 ezer forint, ugyanakkor egy tapasztalt tűzoltó ennek töredékét, 160 000 forint körüli összeget visz haza” – kongatta meg a vészharangot az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) január végén, miután a tűzoltók megkapták az illetményemelkedésükről tájékoztató parancsukat. A ETSZ szerint azonnali béremelésre van szükség, hogy ne váltsanak a tüzekhez kivonuló tűzoltók munkahelyet. Továbbá a vonulós tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelmények miatt korkedvezményes nyugdíjat kell bevezetni, javasolja a szakszervezet.