A jogi háborút és a politikai revansot sem érzi nagy árnak az elnök azért, hogy szükséghelyzet elrendelésével kerítsen pénzt a mexikói határra álmodott falra.
„Az egyetlen nemzeti szükséghelyzet, hogy az elnökünk idióta”
– ezt mondta Ann Coulter amerikai ultrakonzervatív politikai kommentátor, és alighanem egyetértenek vele ősellenségei, a demokraták is. Csak éppen más okból tartják gyengeelméjűnek a Fehér Ház urát.
Az éles nyelvű Coulter – aki nemrég még a New York-i milliárdos hasonlóan vehemens támogatója volt – azért, mert Trump szerinte elárulta a híveit. Azzal tette ezt, hogy a mexikói határra a 2016-os kampánya során ezerszer megígért falat nem úgy építi meg, hogy akár újabb kormányzati leállást is kockáztatva megvétózza a kongresszus által kétpárti kompromisszummal elfogadott finanszírozási törvényt. Inkább a nemzeti szükséghelyzet elrendelése mögé bújva próbálja megszerezni a pénzt.
A demokraták viszont azért kérdőjelezik meg az elnök szellemi képességeit – és demokratikus mivoltát –, mert éppen a szükséghelyzet révén próbálja mindenáron áterőltetni az akaratát, semmibe véve a törvényhozó hatalmi ágat.
A 2016-os kampányrendezvényeken két jelszót skandáltak lelkesen Trump hívei. Az egyik volt a „lock her up”, vagyis rács mögé kívánták az e-mail-szerverét külügyminiszterként szabályellenesen az otthonában működtető demokrata elnökjelöltet, Hillary Clintont, akinek vereségével ez a követelés okafogyottá vált. A másik, a „build that wall”, azaz „építsd meg a falat”, a mai napig visszhangzik. Trump hivatali ideje első felében hol foglalkozott a mexikói határon megerősítendő, illetve újonnan megépítendő fallal, hol másfelé kalandozott a figyelme, de eredményt nem ért el még akkor sem, amikor a törvényhozás mindkét házát párttársai, a republikánusok uralták.
A tavaly novemberi félidős kongresszusi választáson aztán a demokraták többséget szereztek a képviselőházban, és Trumpnak eszébe jutott, hogy a fallal újra feltüzelheti republikánus bázisát – amelynek 96 százaléka támogatja a megépítést –, különösen, hogy lassan kezd ráfordulni a második mandátumáért indítandó kampányra.
A bevándorlás ügyében elfoglalt elutasító álláspontja miatt egy éve nem ment bele abba az alkuba, amit a falpénzt megadni nem akaró republikánus szenátorokat ellentételező voksokért cserébe a szenátusi demokraták vezetője, Chuck Schumer kínált neki. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy a tíz év alatti 25 milliárd dolláros költségvetési juttatás fejében nyissa meg az utat az állampolgárság felé azoknak az illegális bevándorlóknak, akiket a szüleik gyerekként vittek be az USA-ba. Tavaly decemberben már 5,7 milliárd dollár azonnali kikényszerítésének szándékával bénította meg a kormánygépezet működését 35 napra, most pedig az váltotta ki a dühét, hogy a republikánusok és a demokraták alkuja 1,38 milliárd dollárral szúrná ki a szemét.
Nem telt bele fél nap, hogy aláírta a kétpárti törvényjavaslatot, mire a Fehér Ház rózsakertjében bejelentette a nemzeti szükséghelyzetet a mexikói határon, a megállíthatatlanul beáramló illegális bevándorlókra és kábítószer-szállítmányokra hivatkozva (a statisztikai adatok egyik növekedését sem támasztják alá).
Ötvenperces sajtóértekezlete még a tőle megszokotthoz képest is ziláltabb volt. Nehezen követhetően kitért a gazdaságra, a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokra, a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral közelgő második csúcstalálkozójára, valamint az általa egyedüli hiteles információforrásnak tekintett Fox News hírtévé kedvenc műsorvezetőjére, az elnököt gátlástalanul ajnározó Sean Hannityre. Amikor pedig az eseményt az NBC tévécsatorna Saturday Night Live című szombat esti szatirikus műsora – az elnököt alakító Alec Baldwin bevetésével – gyilkos gúnnyal kifigurázta, Trump a Twitteren dühöngve követelt a produkció miatt büntetést.
A szükséghelyzet elrendelése révén Trump 8 milliárd dollárra egészítheti ki a kongresszus által megszavazott 1,38 milliárdot, mert a kibővített jogkörével a költségvetés különböző fejezeteiből gereblyézhet össze pénzt, elsősorban a katonai építkezésekre szolgáló keretből, s a fal felhúzására a hadsereg katonáit is kivezényelheti dolgozni. A döntésével kirobbant vita azonban nem elsősorban a pénzről szól, hanem a törvényhozó és a végrehajtó hatalom jogköreinek határairól, az alkotmányról, s arról, mit tehet meg a Fehér Ház ura.
A nemzeti szükséghelyzet nyomán – ha Trump valóban elkezdi a fal építését – perek sora indulhat a kisajátítások miatt, és kereseteket adhatnak be a mexikói határnál élő, a szuverenitásuk megsértését felpanaszoló indián törzsek. 16 USA-tagállam már perel is. A demokraták jogi és politikai lépésekre készülnek, melyek végén az ügy eljuthat az alkotmánybírósági szerepet betöltő legfelső bíróságig is.
Az amerikai elnökök Abraham Lincoln, illetve a polgárháború óta hirdettek ki rendkívüli állapotot vagy szükséghelyzetet, ám azokkal ritkán kavartak vihart, annál inkább teleszemetelték az ad hoc intézkedésekkel a jogszabályok szövetét. A kongresszus ez ügyben is a Watergate-botrány nyomán próbált rendet rakni, amikor 1976-ban törvényt hozott a nemzeti szükséghelyzet elrendelésének módjáról. Azóta minden elnök élt a lehetőséggel, a mostanival együtt 59 ilyen intézkedést hoztak, amelyekből 32 van még mindig életben – a többségüknél nem tudni, miért.
Még az összesítéshez is némi kutatómunka kellett, amiből kiderült, hogy szükséghelyzettel általában külföldi államok, illetve személyek elleni szankciókat könnyítettek meg. De hozott ilyen intézkedést az idősebb George Bush, amikor Irak 1990-ben megtámadta Kuvaitot, és a fia, George W. Bush többet is, miután az al-Káida 2001. szeptember 11-én terrortámadást intézett New York és Washington ellen.
Mostanáig egyik szükséghelyzettel sem próbált az elnök előteremteni olyan költségvetési pénzt, amit a kongresszus megtagadott tőle. A demokraták szerint éppen ezért alkotmányellenes Trump lépése, mert az USA alaptörvénye világosan a kongresszus hatáskörébe utalja a költségvetés összeállítását, s ehhez a kezdeményező szerepet azon belül is a képviselőháznak adja.
Az 1976-os törvény ugyanakkor, bár próbált rendet tenni a káoszban, nem határozza meg az elnök jogkörét, ami így szinte korlátlan a szükséghelyzet elrendelésére, csak annyit kell megtennie, hogy felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyeket a rendkívüli intézkedéssel kiterjesztően használni akar. A törvény megengedte, hogy a képviselőház és a szenátus egyszerű többséggel hozott határozat révén felülbírálja a Fehér Ház urát, ám 1983-ban a legfelső bíróság az elnök vétójogát kiterjesztette erre is, amit a kongresszus két háza már csak kétharmados többséggel überelhet.
Így kevés az esély, hogy a képviselőházi demokraták meghátrálásra kényszeríthetik Trumpot, de elérhetik, hogy a republikánusok színt valljanak. Az elnök legújabb húzásától ugyanis a republikánus politikusok jó része tart – még azok is, akik alkotmányosnak mondják –, mert attól félnek, veszélyes precedenst teremt.
Jól emlékeznek arra, hogy ők is kihasználták azt, hogy a szenátusban a demokrata többség 2013-ban a szövetségi bírók esetében felszámolta az obstrukció több évtizedes hagyományát, s erre hivatkozva, amikor visszaszerezték a többséget, a republikánusok – a demokraták tiltakozása közepette – a legfelső bíróságba jelöltek elől takarították el a minősített többséghez kötött akadályt. Most attól tartanak, hogy Trump lépésére precedensként hivatkozva a jövőben egy demokrata elnök is megkerülheti a kongresszust. És ekkor nemzeti szükséghelyzet kihirdetésével olyan „szörnyűségeket” próbálhat bevezetni rendeleti úton, mint a mindenkinek járó egészségbiztosítás, a fegyvertartás korlátozása vagy a demokraták balszárnya által épp a minap javasolt környezetvédelmi akcióprogram, a Green New Deal.
NAGY GÁBOR
Vezetőkép: Anonim francia graffitiművész mintegy 21 méter magas, a kaliforniai oldalra átkukucskáló mexikói gyermeket ábrázoló fekete-fehér fénykép-installációjánál az Egyesült Államok és Mexikó határkerítésénél
Nem várom, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz, de attól sem félek, hogy Orbán Viktor után újra diktatúrába rántja az országot – mondja Kis János filozófus, a rendszerváltó ellenzék vezető alakja. Szerinte most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Szívbillentyű-megnagyobbodása volt Ujhelyi Istvánnak, így műtőasztalra kellett feküdnie.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Szentkirályi Alexandra csomagtartós túszejtésekről álmodozik, Orbán Viktor pedig már egyenesen azt állítja, hogy a gyerekeink fognak meghalni az ukránok miatt.
