Az USA sem nem támogatja, de nem is akadályozza a törökök offenzíváját Szíriában - ezzel a lakonikus közleménnyel tudatták a külvilággal: Donald Trump immár fontosabbnak tartja Törökországot, mint a kurdokat, akiket eddig az amerikaiak első számú szövetségesnek tekintettek az egész térségben. Korábban az amerikai elnök azzal fenyegette meg Törökországot , hogy gazdaságilag tönkreteszi Recep Tayyip Erdogan rendszerét, ha megtámadják az USA kurd szövetségeseit Szíriában. Vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Trump a török államfővel. Előtte egyeztetett Izraellel sőt Oroszországgal is. Az eredmény:

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Erdogan elnök már régóta célba vette a kurd milíciát Szíriában, mert azt gyanítja, hogy az szorosan együttműködik a Törökországban küzdő kurd erőkkel. Azokat Erdogan terroristának tekinti, és most elérte, hogy Trump elnök is elfogadja az álláspontját. A BBC katonai szakértője a döntés kapcsán megjegyzi, hogy a Pentagonban sokan nem értenek egyet Trump döntésével, de az amerikai elnök elkötelezte magát Erdogan mellett. Miért?

Korábban Törökország nyíltan kihívta az USA haragját, amikor orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt annak ellenére, hogy a NATO tagja, vagyis az orosz berendezések egyáltalán nem kompatibilisek. A Pentagon akkor szankciókat javasolt Erdogan elnök ellen, de Trump ellenállt. Az USA nem vezetett be szankciókat Törökország ellen. Pedig a törökök nemcsak, hogy orosz fegyvereket vásároltak, de a vezérkari főnök rendszeresen egyezteti elképzeléseit az orosz és az iráni vezérkari főnökkel.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonságpolitikai szakértője meghívta amerikai és orosz kollégáját: hangolják össze terveiket a Közel-Keleten. Putyin tanácsadóját fogadta Netanjahu és mindketten hangsúlyozták: ez mégcsak a kezdet, mert a háromoldalú tanácskozások a jövőben folytatódni fognak. Trump számára Izrael a stratégiai kiindulópont a térségben, az ő megkérdezésük nélkül nem hagyta volna jóvá a törökök terveit.

Mi lesz ezután?

A kurdok kétségbeesetten tiltakoznak. Úgy érzik - egyáltalán nem alaptalanul- hogy az USA cserbenhagyta őket. Moszkva régóta azt javasolja nekik, hogy közeledjenek Basár el-Aszad szír elnökhöz, aki képes megvédeni őket a törökökkel szemben. A BBC katonai szakértője ugyanezt jósolja: kétségbeejtő helyzetükben a kurd milícia vezetői nemigen tehetnek mást, mint hogy Aszad elnök kétes kegyelmére bízzák magukat - ismét elfelejtve autonómia törekvéseiket.

Erdogan pedig nevehet a markába: az USA nemhogy nem alkalmaz vele szemben szankciókat, hanem sorsára hagyja kurd szövetségeseit, akiknek semmilyen esélyük sincs a török hadsereg ellen. A belső válsággal küszködő török államfő számára egy harci siker Szíriában óriási politikai előnyökkel jár, mert a nacionalizmus felszítása megerősítheti az iszlámra és a nemzeti érzésre alapozó mozgalmának népszerűségét Törökországban, ahol a csökkenő életszínvonal miatt Erdogan elveszítette a választásokat a három legnagyobb városban: Isztambulban, Ankarában és Izmirben.

(BBC)