Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Donald Trump amerikai elnök azt hiszi, hogy a hatalmát semmi sem korlátozza – ezt állapította meg az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága kedden nyilvánosságra hozott jelentésében. A bizottság szerint támadhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy Trump visszaélt hatalmával, hogy külföldi beavatkozással szerezzen előnyt a 2020-as elnökválasztás befolyásolására.
A jelentés az elmúlt hetekben tartott zárt ajtók mögötti és nyilvános bizottsági meghallgatásokon elhangzottakat összegzi. Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásához (impeachment) vezető meghallgatásokat a demokrata párti törvényhozók a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték, mert Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.
A bizottsági jelentés a meghallgatásokból azt a következtetést vonta le, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.
"Egyértelmű a bizonyíték arra, hogy Trump elnök hivatali hatalmát arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a politikai vetélytársa, Joe Biden volt alelnök elleni vizsgálat és annak a már leleplezett összeesküvés-elméletnek a bejelentése érdekében, miszerint a 2016-os elnökválasztási folyamatba nem Oroszország, hanem Ukrajna avatkozott be" – fogalmazott a jelentés nyilvánosságra hozatalakor Adam Schiff, a hírszerzési bizottság elnöke. A jelentés lényegében ezt támasztja alá.
A jelentés, amely több mint százszor utal az alkotmányra, leszögezi, hogy Donald Trump a saját személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei fölé helyezve, "felforgatta az Ukrajnával kapcsolatos amerikai külpolitikát, és aláásta nemzetbiztonságunkat". Kiemelte a jelentés azt is, hogy Trump lépéseket tett, hogy megakadályozza a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a Fehér Ház költségvetési hivatala dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát, és arra intette a tanúkat, hogy ne tanúskodjanak. Mindezt a jelentés "az impeachment-eljárás akadályozására irányuló példátlan kampánynak" minősítette.
"A fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a kormányzás három ágának belső hatalmi egyensúlyát ért károk hosszan tartóak lesznek, és valószínűleg megváltoztathatatlanok, amennyiben az elnöknek a kongresszussal szemben tanúsított időhúzó játéka ellenőrizetlenül marad" - összegezte álláspontját a jelentés.
A jelentésben Orbán Viktor magyar miniszterelnök neve is szerepel, az ukrajnai helyzet miatt vették elő. Korábban a New York Times és a Washington Post írt arról, hogy a kormányfőnek is része volt abban, hogy Donald Trump még a korábbinál is rosszabb véleményt formált Ukrajnáról.
A hírszerzési bizottság azonban abban nem foglalt állást, hogy javasolja-e az elnök alkotmányos felmentésére irányuló eljárásának megindítását. Ezt egy másik bizottságra hagyta.
A Fehér Ház szerint a jelentés "elfogult, nem más, mint csalás", amely "semmire sem talált bizonyítékot".
Szerdán jogászprofesszorok részvételével folytatódnak a Donald Trump amerikai elnök közjogi felelősségre vonását célzó eljárás képviselőházi meghallgatásai.
Az elnök ukrajnai lépéseit együttesen vizsgáló három képviselőházi bizottság meghallgatásainak új szakasza kezdődik: a meghallgatásokat ezúttal az igazságügyi bizottság és vezetője, Jerrold Nadler New York-i képviselő irányítja majd. A korábbiakat a hírszerzési bizottság elnöke, a kaliforniai Adam Schiff vezette.
