szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kilenc embert ölt meg szerdán a végül magával is végző hanaui rasszista merénylő, aki – hogy mindenki megértse, miért ragadott fegyvert – egy videóban elmagyarázta, meg kell semmisíteni azokat a külföldieket, akiket nem lehet kiutasítani Németországból. Öt év alatt több mint 300 százalékkal nőtt meg Europában és Észak-Amerikában a jobboldali támadók által elkövetett merényletek száma, s évről évre emelkedik a halálos áldozatok száma is.

Az átlagos szélsőjobboldali merénylőt testesítette meg az Tobias R., aki a külföldiek körében népszerű hanaui vízipipázó-helyeken kezdett lövöldözni.

Tobias R.
©

Az ausztráliai központú Gazdaság és Béke Intézet (IEP) által minden évben összeállított Globális Terrorizmus Index legutóbbi, 2019-es kiadása szerint a 1970-2018 között feljegyzett szélsőjobboldali terrorista merényletek hatvan százalékát olyan személyek követték el, akik a hanaui gyilkoshoz hasonlóan nem tartottak kapcsolatot különféle terrorszervezetekkel.

A később merényleteket elkövető magányos farkasok általában különféle közösségi oldalakon – például a 8chanon, amely az utóbbi hónapokban már 8kun néven érhető el – radikalizálódnak, s tartanak kapcsolatot elvtársaikkal. (A baloldali, illetve szeparatista merénylőknél egészen a más a kép, itt tíz százalék alatt van a csoportoktól független támadók aránya.)

Látványos növekedés

A statisztikák szerint az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában több szélsőjobboldali merénylet történik, mint iszlamista. „2018-ban a nyugati államokban regisztrált terrorista akciók 17,2 százaléka volt köthető a jobboldalhoz, míg csupán a fegyveres támadások 6,8 százaléka volt az iszlamista terrorcsoportok számlájára írható” – áll a tanulmányban. Ami pedig a célpontokat illeti: a jobboldaliak által végrehajtott támadások elsősorban a muszlimok, a baloldaliak, illetve a homoszexuálisok ellen irányulnak, míg zsidók lekerültek az első helyről. Az iszlamisták viszont éppen a zsidókat tekintik a fő ellenségnek.

Áldozatok letakart holtteste Stockholmban 2017. április 7-én, miután egy teherautó gyalogosok közé hajtott egy sétálóutcában, majd belerohant egy áruházba. A sofőr legalább három embert halálra gázolt
©

A Terror-ellenes Nemzetközi Intézet (ICCT) legújabb összesítése szerint 1990-2015 között Nyugaton Németországban, Spanyolországban, illetve Svédországban volt a legtöbb szélsőjobboldali támadás – 82, 22, és 17 – viszont Svédországban a legmagasabb az egymillió főre jutó támadások aránya. Ha kibővítjük a képet, akkor Oroszország ugrik az első helyre: 2000-2017 között 406 szélsőjobboldali merénylet történt, ezekben 458 ember vesztette életét. Oroszország abban is különbözik a nyugati államoktól, hogy ott jóval kisebb a magányos elkövetők aránya, ez pedig arra utal, hogy az orosz szélsőjobb sokkal jobban szervezett, mint a nyugati.

Miközben évről évre csökken a különféle indítékkal elkövetett terrorista merényletek és az áldozatok száma – a 2017-es kétszáz után 2018-ban 62-en haltak meg – öt év alatt 320 százalékkal emelkedett a szélsőjobbos ideológiát valló személyek által Európában, Észak-Amerikában és Óceániában végrehajtott fegyveres vagy robbantásos akciók száma. A Terrorizmus Index szerint a trend tavaly is folytatódott, 2019 elő kilenc hónapjában 77 ember életét oltották ki ebben a három térségben a szélsőjobbos elveket valló gyilkosok. Ez jelentős romlásra utal, hiszen 2018 egészében 26 ilyen halálesetet regisztráltak.

Rendőrök a berlini gázolásos merénylethez használt lengyel rendszámú, lopott kamion roncsánál 2016. december 20-án. Az előző napon egy férfi a járművel a Vilmos császár-emléktemplomnál levő karácsonyi vásár látogatói közé hajtott. A támadásban legkevesebb tizenketten életüket vesztették és negyvennyolcan megsebesültek
©

Európában egyébként a legrosszabb év 2015 volt, 2018-ra viszont 40 százalékkal esett a földrészen elkövetett terrorakciók teljes száma: ebben az évben 183 ilyen esetet jegyeztek fel, ez 2012 óta a legbékésebb évnek számít. Bár a tanulmány szerint a szélsőjobbosok által végrehajtott támadásokból még mindig kevesebb van, mint a szélsőbalos, vagy szeparatista merényletből, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az utóbbi ötven évben a nyugati országokban politikai – azaz nem vallási, illetve, illetve szeparatista háttérrel – elkövetett merényletek közül a jobboldaliak szedték a legtöbb áldozatot: a 2011-es norvégiai tömeggyilkosság során például Anders Behring Breivik 77 embert gyilkolt meg.

Félrenéző hatóságok

Az ICCT szerint az európai bűnüldöző szervek sokáig hajlamosak voltak alábecsülni a szélsőjobboldali veszélyt, és sok esetben a látványos jelek ellenére sem minősítettek rasszista indítékúnak egyes merényleteket. Oroszországban például több hullámban szaporodtak meg a kisebbségek és bevándorlók elleni merényletek, s akkor esett vissza a támadások száma, amikor a rendőrség és az igazságszolgáltatás keményen lépett fel az elkövetők ellen. Például a 2016-os oroszországi labdarúgó vb előtt, amikor Moszkva mindent elkövetett, hogy javítsa az ország nemzetközi megítélését. Németországban és Svédországban is az történt, hogy a hatóságok ugyan kivizsgálták a gyilkosságokat, ám hosszú ideig úgy vélték, a bűncselekmények mögött nem rasszizmus, hanem a bűnözői csoportok közötti belharc áll.

Breivik a bíróságon
©

A hozzáállás változóban van, a Breivik-merénylet, majd az USA-ban megszaporodott tömeggyilkosságok, illetve az új-zélandi Christchurcben látott ámokfutás hatására nagyobb figyelmet kaptak a radikális jobboldaliak. Miközben úgy tűnik, hogy nem alakul ki „adok-kapok” azaz nincs összefüggés a jobboldali radikálisok, illetve az iszlamisták által elkövetett merényletek időzítése között, a hatóságok a fegyvertartás szabályainak a szigorításával, valamint a gyanús személyek és csoportok megfigyelésével próbálják mérsékelni a veszélyt. Nincs könnyű dolguk, Németországban például jelenleg több mint 12 ezer ember szerepel az agresszívként számontartott radikális jobboldaliak listáján.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A klímaváltozás és a kártevők végzetesen fenyegetik a paradicsomot

A klímaváltozás és a kártevők végzetesen fenyegetik a paradicsomot

Radar360: Megosztó a 13. havi nyugdíj

Radar360: Megosztó a 13. havi nyugdíj

Félreérthetetlenül üzent Orbánnak is az Európa Tanács főtitkára

Félreérthetetlenül üzent Orbánnak is az Európa Tanács főtitkára