Nem tudom megjósolni, mit tesz Oroszország. Az ország egy olyan titokba rejtett talány, amelyet egy rejtvénybe csomagoltak. De lehet, hogy van hozzá kulcs, ez pedig az orosz nemzeti érdek”
– mondta nyolcvan évvel ezelőtt Winston Churchill akkor még csak leendő brit miniszterelnök. A mondás a mai napig nem vesztette el aktualitását, a helyzet most csak annyi, hogy talán már a kulcsot is titkokba és rejtvényekbe csomagolták, és egyáltalán nem biztos, hogy a nemzeti érdek egybeesik az Oroszországot államfőként vagy miniszterelnökként régóta kormányzó Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin egyéni érdekeivel.
Az egy hétig tartó népszavazás egyébként tökéletesen bemutatja a putyini állam valóságát: a referendum jogi szempontból nem is népszavazás, hanem csak „összoroszországi szavazás”, s a jelenlegi alkotmány nem is tudja hova tenni ezt a fogalmat.
Csak a lényegről nem esik szó
Az is figyelemre méltó, hogy miközben már hónapok óta folyik a részvételi arány növelését célzó kampány, a lényegről hallgat a propaganda. Mégpedig arról, hogy a javasolt módosítások – egyebek mellett a nyugdíjak kötelező indexálása, a minimálbérek emelése, az államfő és a parlament közötti hatalommegosztás átalakítása, vagy az államfői tisztség betöltéséhez szükséges feltételek megszigorítása – fő célja az, hogy a módosításokkal újraindítsák az „időszámítást”.
A jelenlegi és az új alkotmányban is kettőben maximálják az egy személy által betölthető elnöki mandátumok számát, ám most – a fontos reformok miatt – „nullázódik” Putyin eddigi négy mandátuma, s 2024-ben, a következő választás évében a jelenleg is az államfői székben ülő politikus újra indulhat két újabb hatéves időszakért.
Mit akar a Kreml?
Viszont – Putyint leszámítva – senki sem tudja, mit tervez a pályáját a szovjet államrendőrségnél (KGB) kezdő államfő. Az elemzők, ahogy eddig is, a sorok között próbálnak olvasni, de annyi a sor, hogy a levonható következtetések egyáltalán nem egyértelműek.
Putyin a napokban mondott már olyat, hogy fontolóra veszi az indulást, ha az oroszok többsége megszavazza a parlament két háza és az alkotmánybíróság által már jóváhagyott módosításokat, de utalt már arra is, a cél az volt, hogy ne váljon „béna kacsává” elnöksége utolsó éveiben.
Teljesen őszinte leszek, ha nem lépnének életbe a módosítások, akkor két év múlva – s ezt személyes tapasztalatok alapján mondhatom – a normális munkavégzés helyett az emberek azt lesnék, ki lehet az esetleges utód. Az embereknek viszont a munkával, nem pedig az utódokkal kell foglalkozniuk”
– mondta például egy múlt héten sugárzott interjú utolsó perceiben.
És egyáltalán nem kizárt, hogy a most 67 éves államfő valóban nem akar a maximális ideig, 2036-ig hivatalban maradni, egyszer már célzott is arra, hogy semmit sem utálna jobban, mintha tehetetlen öregemberként végezné a Kreml falai között. Az utód felépítéséhez pedig évekre és viszonylagos nyugalomra van szükség, és egyelőre olyan jól halad az új „cár” kinevelése, hogy nem tudni, elkezdődött-e már ez a folyamat, s ha igen, akkor kire eshetett Putyin és az Oroszországban mindig meghatározó szerepet játszó hadsereg és titkosszolgálat választása.
Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszterről rebesgették, hogy van esélye Putyin örökébe lépni, ám a politikus nem orosz, hanem tuva nemzetiségű – a dél-oroszországi Tuvában született – s nem is sokkal fiatalabb, mint a most kormányzó államfő.
Anton Vainót, az elnöki hivatal vezetőjét is sokan esélyesnek tartották, de mivel ő sem orosz – hanem észt származású – és rossz nyelvek szerint nem ő a legélesebb kés a fiókban, szintén lekerült a jelölti listáról.
Csak szavazzanak
Függetlenül attól, hogy Putyin akar-e maradni, vagy át kívánja adni a hatalmat egy kijelölt utódnak, a Kreml apait-anyait belead a kampányba. Az eredetileg április 22-ére kitűzött voksolás végleges időpontja előtt megrendezték a hazafias érzelmek felkorbácsolására igencsak alkalmas – május 9-ről, a győzelem napjáról elhalasztott – hatalmas katonai díszszemlét, az országot pedig teleszórták olyan plakátokkal, amelyekről kiderül, mindenkinek jobb lesz, ha a nép egy emberként megszavazza a módosításokat.
A hatóságok és a hatalomtól függő helyi vezetők is teszik a „dolgukat”. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint a Moszkvától délkeletre fekvő Jegorjevszk városában a helyi televízió vezetője utasította az alkalmazottakat, hogy egytől-egyig jelentkezzenek át a városi szavazóhelyiségekbe.
Csinálhattok, amit akartok, de holnapra mindenki legyen rajta a választói névsoron. Csak figyelmeztetlek benneteket, mindenféle következmény lehet, különösen a pandémia idején. Se bónusz, se állás”
– mondta a főszerkesztő.
A felvételt közzétévő független civilszervezet, a Golosz (Hang) szerint az utóbbi években egy szavazás sem volt ennyire átláthatatlan, mint a mostani. „Sohasem panaszkodtak még ennyien, hogy nyomásgyakorlással próbálják rávenni őket arra, hogy szavazzanak” – nyilatkozta a Golosz igazgatója, Grigorij Melkojanc. A manipulálási lehetőségeket növeli, hogy miközben az egyhetes időszakban otthonról is lehet szavazni, korlátozzák az ellenőrök jogait: csak előzetes engedély alapján és a kijelölt szavazóhelyiségbe léphetnek be a független megfigyelők, és Melkojanc szerint gyakran előfordul, hogy az önkéntes megfigyelőket nem engedik el munkahelyükről, hogy nyomon kövessék a voksolás menetét. Ugyancsak aggasztó jel szerinte, hogy egy héten át a választóhelyiségben őrzik majd a voksokat és senki sem tudja, mi történik majd az éjszakai órákban.
A választókat biztos, ami biztos alapon ajándékutalványokkal, és nyereményjátékokkal várják a szavazóhelyiségekben, s a több napig tartó voksolás kezdete előtti napon Putyin bejelentette: olyan sikeresen kezelték a koronavírus-járványt, hogy további támogatást kapnak a családok és a munkanélküliek, s ehhez a pénzt a leggazdagabbak megadóztatásából teremtik majd elő.
Romló életszínvonal, csökkenő népszerűség
Bár a Covid19-járvány hivatalosan már visszavonulóban van, még a minisztérium által közétett adatok sem túl megnyugtatóak: 620 ezer fölött van a fertőzöttek száma, s naponta 6-7 ezerrel növekszik a vírushordozók létszáma. Halottak – ha nem torzítanak a statisztikák – viszont kevesen vannak, csupán kilencezren vesztették az életüket az epidémia következtében.
Putyint egyébként sokan vádolják azzal, hogy annak ellenére nem halasztotta el még egyszer a voksolást, hogy változatlanul sok a fertőzött. Szerintük ennek hátterében az áll, hogy a Kreml nem szeretné, ha akkor szavaznának az emberek, amikor már a jelenleginél is jobban érezhetőek lesznek a korlátozások kedvezőtlen hatásai. Putyin népszerűsége ugyanis már egyébként is csökkenőben van – évek óta romlik az életszínvonal, és nem használt az elnöknek, hogy aláírta a nyugdíjkorhatár felemeléséről szóló törvényt – és egyelőre nem látszik, mivel lenne megfordítható a Kreml számára kedvezőtlen trend.
Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
