Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyértelmű fölénnyel nyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját a hivatalban lévő államfő, ám nem zárható ki, hogy akkori, 2,5 millió szavazatnyi előnye most vasárnapra eltűnik. Ennek megfelelően a kampány vége rendesen undorító is lett.

Ateista, kommunista, perverz. Továbbá hazug és kudarcos.

Ezek még nem is legdurvább jelzők, amiket a hivatalban lévő lengyel köztársasági elnök vetélytársa kapott az elmúlt napokban, amikor minden eddiginél kiélezettebbé vált a az elnökválasztási kampány hangneme. A cáfolatok kevésbé jutnak el a választókhoz.

A lengyel elnökválasztás június 28-i első fordulójának eredménye nem volt meglepő. 11 jelölt közül a kormányzó Jog és Igazságosság párt jelöltje, az államfőnek először 2015-ben megválasztott Andrzej Duda, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform politikusa, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester került a „döntőbe”. Előbbi 43,5%-ot kapott, ellenfele 30,5%-ot. A különbség több mint 2,5 millió szavazat. Csakhogy, bár továbbra is Duda az esélyesebb, ám nem lehetetlen, hogy a kiesett jelöltekre voksolók, illetve az eddig nem szavazók semmivé teszik ezt a különbséget. Ezért vált rendkívül hevessé a harc.

©

Lengyelországban vannak a hatalomtól független nyomtatott és online újságok, van országos magántelevízió, ám a választók jelentős része még mindig a közpénzből működő, de mára elfogult kormánypropaganda-szócsővé tett egykori közszolgálati TV-t nézi, amelyben szakadatlanul Dudát magasztalják, Trzaskowskit pedig úgy gyalázzák, hogy többnyire nem szólaltatják meg. Ő ezért nem volt hajlandó elmenni a köztévé által ajánlott vitára, míg Duda a kereskedelmi csatornákat utasította el azzal, hogy külföldi tulajdonban vannak. Idegen érdekek kiszolgálójának minősíti és fenyegeti a nem hazai tulajdonú, kritikus médiát, és amikor egy német-amerikai cég által kiadott napilap bírálta az elnök egyik döntését, az volt a válasz, hogy „nem a németek fogják megmondani, ki legyen az elnökünk”. A lap újságírói, szerkesztői természetesen lengyelek.

Miért „ateista” Trzaskowski? Mert bár katolikus, ám kritikusan szemléli az egyházat (egyebek közt a pedofil papok és az őket bújtató püspökök lelepleződése láttán), és a 12 éves fia nem volt első áldozó. Aki nem tüntetően gyakorolja a hitét, az nem igazi lengyel – hangzik az ítélet, amelyet sok pap, sőt püspök is hirdet..

Miért „kommunista”? Azt nem tudni, hiszen 18 éves volt a rendszerváltozáskor, és családjának se volt köze az állampárthoz.

Miért „perverz”? Mert Varsóban üdvözölte az ott Egyenlőség Menetnek nevezett Pride-ot, továbbá az iskolákban kötelezővé tette a diszkrimináció elleni fellépést, a toleranciára nevelést - egyebek közt a szexuális kisebbségek iránt is. Sőt, elrendelte a szexuális nevelésre vonatkozó WHO-ajánlás alkalmazását is. Ez ellenfelei szerint azt jelenti, hogy „meg akarja rontani a gyerekeinket”. Ettől a homofób uszítás fő témává vált, Duda elnök pedig alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyereket – amit most se tehetnek, sőt jogilag párok se lehetnek. Vagyis az akció üres kampányfogás.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció elnökjelöltje támogatóihoz beszél a délnyugat-lengyelországi Oborniki Slaskiéban 2020. július 10-én
©

Miért „kudarcos” Trzaskowski? Mert a Varsó élén eltöltött másfél évét nézve lehet találni hibás döntéseket, és mert a kormány a járvány ürügyén jelentős pénzektől fosztotta meg a városok jórészt ellenzéki önkormányzatait, az emiatt elmaradó fejlesztések vagy béremelések viszont a helyi vezetők bűneként jelennek meg.

Az egész kampány jó érv az ellen (ami pedig itthon is fel-felmerül), hogy közvetlenül válasszák az elnököt egy nem elnöki rendszerben. Hiszen az ellenjelölt elleni vádak nemcsak hazugok, hanem abszurdak is. Trzaskowski nem csak nem akarja elvenni a családi pótlékot, amit Dudáék állítanak róla, és nem csak nem akarja felemelni a nyugdíjkorhatárt (amit az ő kormányuk megtett, de neki ma már más a véleménye), hanem lehetősége se lenne erre. A törvényeket a parlamentben hozza a többség, az államfő semmit nem tud se elvenni, se megadni.

Igaz, Duda elnök egyre inkább első személyben beszél arról, milyen szocális juttatásokat adott a népnek, de ezeket nem ő adta, csak aláírta a törvényeket. Az elnök csak vétózni tud, és mivel minősített többség kell a vétó elutasításához, ami a kormánypártnak nincs meg, nehezítheti a kormányzást.

A kormánypárt – parlamenti többsége ellenére – nem ok nélkül fél egy ilyen konfliktusos helyzettől. Akik Trzaskowski győzelmét remélik, abban bíznak, hogy vétóival meg tudná gátolni a független igazságszolgáltatás vagy az önkormányzati önállóság további leépítését, ellentétben az általuk Kaczynski pártelnök bábjának nevezett Dudával, aki csaknem mindent aláírt.

Más kérdés, hogy ebben a hangulatban Trzaskowski is belelovallta magát mindenféle ígéretekbe, amelyek túlmennek az államfő alkotmányos hatáskörén. Pedig a valódi ellentét lényege az, hogy a „nemzeti hagyományok” ürügyén

nacionalista, bezárkózó országot akarnak-e a választók, vagy nyitott, európai szelleműt.

Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje beszél támogatóihoz a délkelet-lengyelországi Zarzeczében tartott kampányrendezvényen 2020. július 10-én
©

A mostani két jelölt lelkes hívei nyilvánvalóan két hete is rájuk szavaztak. Az a kérdés, hogy a kiesettek támogatói mit tesznek. A baloldali és a parasztpárti szavazók zöme várhatóan Trzaskowski mellé áll, ha nem marad otthon csalódottan, mert Varsó első embere számukra túl nagyvárosi, túl liberális és túl értelmiségi.

A meglepően sok, 2,7 millió szavazatot kapott független jelölt, Szymon Holownia író és tévészemélyiség híveinek nagyobb része is közelebb áll Trzaskowskihoz, de maga Holownia bágyadtan, lelkesedés nélkül ajánlotta őt, mert semmilyen nagy párttal nem akar azonosulni. Vagyis szavazói közül sokan gondolhatják, hogy most inkább el se mennek.

Az 1930-as évek szellemét idéző szélsőjobboldali jelölt, Krzysztof Bosak 1,3 millió szavazójának magatartása is bizonytalan: ideológiailag Duda az ő emberük, de a köztük gyakori libertáriánus, „államellenes” nézetek képviselői, bármily meglepő, inkább választhatják a liberális jelöltet, mint a központosító, államosító politika hirdetőjét.

Ha igazuk lesz a felméréseknek, és kis különbség fog dönteni, akkor az is lehet, hogy hétfőn nem derül ki a végeredmény, mert meg kell várni a több mint félmillió külföldi szavazat beérkezését. Ha pedig lesznek panaszok, újraszámolási kérelmek, akkor még a Legfelső Bíróság is beleszólhat az eredménybe. Márpedig ennek illetékes kamaráját a jogászok egy része illegitimnek tartja, mert szerintük alkotmánysértő módon jött létre, amit az EU Bírósága is vizsgál. Vagyis szavazás július 12-én, a csata viszont utána is folytatódhat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tihanyban Mészáros Lőrinc háza papíron akár istálló is lehetne

Tihanyban Mészáros Lőrinc háza papíron akár istálló is lehetne

Mókusvadászatra invitál a Szépművészeti Múzeum

Mókusvadászatra invitál a Szépművészeti Múzeum

Itt a raktárkoncertes zenekarok listája

Itt a raktárkoncertes zenekarok listája