Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Jelenleg még négy államban tart a verseny, a CNN szerint Georgia (16 elektori szavazat), Észak-Karolina (15), Arizona (11) és Alaszka (3) egyelőre nem billent el egyik irányba sem.
Joe Biden már a választás éjszakáján átvette a vezetést Arizonában, ahol azóta is az élen áll: a 24 éve Republikánus államban a növekvő nagyvárosok és agglomerációik lakói húzhatják be Bidennek a többséget. A Fox News egyébként már beírta az államot a megválasztott demokrata elnöknek, ahol a CNN szerint még hétfőn is nőtt Biden előnye.
Georgia a másik állam, ahol Biden vezet: itt magyar idő szerint pénteken szerzett előnyt a megválasztott elnök, de a különbség hétfő délután is csak tízezer szavazat körüli volt, 99 százalékos feldolgozottságnál. Az állam vezetése már bejelentette, hogy mindenképpen újra fogják számolni a szavazatokat.
Trump Észak-Karolinában szűken, de kitartóan vezet, illetve egyelőre kétszer több szavazata van Bidennél Alaszkában – igaz, itt csak 47 százalékos feldolgozottságnál állnak, és szerda óta nem érkezett frissítés.
Összességében egyébként közel 4 és fél millióval több szavazat érkezett Bidenre: a Demokrata megválasztott elnökre 76,6 millióan, míg Donald Trumpra 71,2 millióan voksoltak, az eddigi összesítések szerint Bidennek 279, Trumpnak 214 elektori szavazata van (a győzelemhez 270 kell).
Click the map to create your own at Hogy halad Trump jogi harca?
A Time gyűjtése szerint a választás napja óta 11 jogi keresetet nyújtott be a Trump-kampány – nem meglepő módon csak azokban az államokban, ahol Joe Biden győzött, vagy áll nyerésre. Az állami bíróságok azóta ebből már hatot visszadobtak, négy folyamatban van, és mindössze egyszer adtak nekik igazat: Pennsylvania államban a Trump-kampány résztvevőinek beengedését követelték a szavazatszámláló helyiségekbe, amit a bíróság megengedett. Ez feltehetőleg csak lassította a folyamatot, mert az eredmény nem változott.
Ez utóbbi egyébként alapvető jellemzője Trump jogi harcának: az elnök kampánycsapata többször elképesztően marginális, Georgiában például 53 darab szavazatot érintő ügyekben nyújtott be keresetet. Nevada és Pennsylvania államokban is olyan mennyiségű szavazatot kérdőjeleztek meg, ami nem változtatna a végkimenetelen, utóbbiban pedig a legfelsőbb bíróság elé vinnék azt az állami döntést, mely szerint érvényesek a választás után beérkezett, de még november 3-án feladott szavazólapok. A probléma itt is ugyanaz: Biden már akkor előnyre tett szert az államban, amikor ezeket még nem kalkulálták bele az eredménybe.
Trump kapálózása egyesek szerint puszta politikai hadművelet, mintsem a hatékony jogorvoslat keresése: a különböző választási eljárásokról állami szinten döntenek, és nincs olyan törvény, ami szövetségi szinten engedélyezné a szavazatszámlálás leállítását. Arról nem is beszélve, hogy egy racionális jogi megoldás keresésekor csak a bizonyítékok felmutatása és a bírói döntés után szokás csalást hirdetni, és nem fordított sorrendben.
Bidenék már munkába álltak
Eközben Joe Biden és az elnöki stáb már elkezdett dolgozni az átadás-átvételen. A megválasztott elnök már felállította saját COVID-munkacsoportját, illetve lefektették az elnökségre való felkészülés alapjait is.
Az új adminisztráció a járványkezelést és a gazdasági helyreállítást helyezte fókuszba. Megkétszerezik az autós áthajtásos koronavírusteszt-helyek számát, maszkok gyártására adnak pénzt, 25 milliárd dollárral támogatják a vakcinagyártást, a kis cégeknek pedig egy újraindítási csomagot kínálnak. Emellett szélesebb körű munkanélküli biztosítást ígérnek, segítik a legfontosabb munkákat ellátók munkahelyeinek megtartását, illetve a nagyobb cégeknek „visszatérési csomagot” kapnak. Bidenék mindemellett folytatják a társadalom által sürgetett rasszizmus elleni küzdelmet, illetve kiemelt figyelmet fognak fordítani a klímaváltozás elleni küzdelemre.
Ez egyébként beillik abba a képbe, amire a bideni Amerikától számítani lehet – itt összefoglaltuk, mi várhat Európára a demokrata megválasztott elnök hivatalba lépése után.
Számít tehát bármit, hogy Trump nem ismeri el a vereségét?
Nem. Sőt, ami azt illeti, nem is kötelessége, hiszen a januárban leadott elektori szavazatok végérvényesen is ki fogják mondani Biden győzelmét. A vereség hivatalos elismerése mindössze becsületbeli kötelesség, aminek ugyan elég nagy múltja van az Egyesült Államokban, de nem lenne meglepő, ha pont Trump lenne ennek a konszenzusnak (is) a felborítója.
