Romániában tulajdonképpen az államberendezkedés része a kormányválság, és nagyon úgy tűnik, a vasárnap lezajlott parlamenti választás sem hoz politikai stabilitást a koronavírussal is egyre elkeseredettebben küzdő országba. A választást 97 százalékos feldolgozottságnál csaknem 30 százalékkal nyerte a 2019-es elnökválasztáson még óriásit bukó, nevében szociáldemokrata, valójában a román nacionalista érzésekre lelkesen építő PSD, őket 25 százalékkal követte az eddig kisebbségben kormányzó jobbközép PNL, a liberális USR PLUS pedig 14,5 százalékot tudott szerezni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is átlépett az 5 százalékon, Kelemen Hunorék a következő években is parlamenti párt lesznek.

Mindez a 30 százalékot is alig meghaladó részvétel mellett jött ki, ami a legalacsonyabb az ország történetében, és bár valószínűleg a járvány sem tett jót a szavazókedvnek, az általános kiábrándulást is mutatja. Ahogy az utóbbinak tudható be a szélsőjobboldali AUR 8,6 százalékos eredménye is, ez talán a választás legnagyobb szenzációja: a magyar- és EU-ellenes párt 2008-óta először került be a parlamentbe, ráadásul úgy, hogy az AUR csak tavaly alakult.

MTI / Veres Nándor

Egyelőre nem tiszta, kik fognak kormányozni: bár a PSD kapta a legtöbb szavazatot, egyedül nincs többsége, ahogy potenciális koalíciós partnerekből sem áll jól, miután eddigi állandó partnere, a Pro Romania kiesett a parlamentből. Ettől függetlenül a párt vasárnap már győztesnek hirdette magát, és közleményben emelték ki, készek az ország szolgálatába állítani szakértői csapatukat és kormányprogramjukat, ha pedig Klaus Johannis államelnök nem hallgatja meg a románok akaratát, akkor az elnök mandátumát és a létrejövő kormányt sem tekintik legitimnek.

Bár szavak szintjén kormányzásra készül a PSD, román belpolitikában jártas beszélgetőpartnereink szerint valójában különösebben nem akar kormányozni egy egészségügyi, pénzügyi és politikai válságban lévő országot, ha helyette ráégethet mindent a valahogy majd kialakuló szűk többségű jobboldali kormánykoalícióra. “Elképzelhető, hogy csak blöffölnek, amikor kormányzati többségről beszélnek, viszont a jelenlegi állás szerint nincs mozgástér a koalíciókötésre. Ha a két bejutási küszöb környékén lévő kispárt tényleg nem kerül be, arányaiban több mandátumot kapnak a bejutók, de még ezzel sem lesz elég többsége a PSD-nek” - mondta a hvg.hu-nak Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nincs kormánytöbbség, akkor az államelnök dönthet róla, kit nevez ki, és javaslatának csak egy parlamenti szavazáson kell átmennie.

Ez az elnök viszont az a Klaus Johannis, aki az egész kampányban Pászkán szerint illegálisan kampányolt a PNL-nek, úgyhogy a szociáldemokratáktól biztos nem választ jelöltet.

Az államfő az egyeztetések után, hétfő késő délután közölte, a romániai választók több mint fele a jobbközép pártokra voksolt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig jelentősen meggyengült, így egy jobbközép kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik, így a PSD így "végre" kimarad a politikai döntéshozatalból.

Klaus Johannis

AFP / DANIEL MIHAILESCU

Viszont az sem egyértelmű, kikből állhatna a jobboldali kormánykoalíció: a PNL még a liberálisokkal és a magyar RMDSZ-szel együtt sem tud kormányt alakítani, miután a szintén potenciális szövetséges PMP is kiesik a mostani állás szerint. A mandátumok elosztásával még összejöhet a vékony többség, aminek az életképességét az ország általános problémáin kívül az is rontja, hogy a koalíciót vezető PNL és az USR Pászkán szerint ugyanannak a választói réteg megszerzéséért küzd, ezért valószínűtlenek a túlzott gesztusok egymás felé.

A szakértő nem zárja ki: minden pártnak az lenne az érdeke, hogy egy kisebbségi koalíció háromszor se tudja elfogadtatni az új kormányt a parlamentben, így új választást kell kiírni. “Ez a procedúra fél évig is elhúzható, addig az eddigi miniszterelnök, Ludovic Orban kormánya marad ügyvezetőként. Elképzelhető, hogy arra építenek, ha fél év múlva letudják a járványt, beérkeznek az EU-s pénzek, akkor jobban mozgósíthatják a szavazókat.”

Ludovic Orban román miniszterelnök beszél támogatóihoz a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti székházában 2020. december 6-án, a romániai parlamenti választások után.

MTI / EPA / Robert Ghement

Tehát még arra is van esély, hogy kormánypárt lesz az RMDSZ-ből, de a magyarokat mindig pajzsként használó román politikában ez sem valódi döntés: ha ugyanis a párton múlna a kormányalakítás, és nem lép be, megint elővehetik, amiért akadályozza az országot. Márpedig van rá esély, hogy ezen múlik Kelemen vágya: a magyar politikus a választás előtt egy stabilitást hozó jobbközép kormányt várt.

A magyarozásnak egészen új lendületet adhat a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Ők nem a megszokott áthallásos kijelentésekkel magyaroznak, hanem a lehető legprofánabb módon: tulajdonképpen az egész létezésüket az úzvölgyi temető körül kialakult balhénak köszönhetik, a pártalapító Nicolae Simion ugyanis oroszlánrészt vállalt abban, hogy diplomáciai botránnyá fajuljon a katonatemetőben illegálisan felhúzott román emlékmű körüli vita. De Simion a kijárási tilalom alatt is szervezett magyarellenes tüntetést például Sepsiszentgyörgyre. A 8,6 százalékot szerző párt lehetne a mérleg nyelve, de ők nagyon korán kijelentették: nem lépnek be semmilyen kormányba.

Az viszont tévedés, hogy az AUR csak a magyarellenességnek köszönheti, hogy 2008 után újra van a román parlamentben ennyire radikális párt. “Az ő esetükben a magyarellenesség kapudrog: ezt mindenki dekódolja, és senki nem emel kifogásokat ellene. De megfigyelhető egy másik elem, a politikai ortodoxia. Ez a politikai iszlámhoz hasonló ortodox aktivizmus, erős nyugatellenességgel” - mondta Pászkán, aki szerint a romániai ortodox egyházban is egyre erősebb a nyugat elutasítása, de ezeket a hangokat a NATO- és EU-integráció kedvéért elnyomták azzal, hogy komoly gazdasági engedményeket kaptak.

Simion eközben a lehető leghangosabban kritizálta a kormány járványügyi intézkedéseit. Ezzel egyszerre épített a korlátozások miatt bajba került vállalkozókra, illetve a román ortodoxiára, hiszen az egyházi köröknek sem tetszik, hogy a vallási rendezvényeket betiltották a járvány miatt.

AFP / DANIEL MIHAILESCU

Az egyház sok pénzt is vesztett a koronavírus miatt: az elmúlt években Erdélytől Moldváig kis túlzással minden sarokra épült parókiák és templomok nem jutnak elég forráshoz, amióta nincsenek nagy esküvők és temetések vagy keresztelők. “Ötperces szertartásért nem lehet annyi pénzt elkérni, mint egy másfél órás ceremóniáért” - mondta a szakértő, aki szerint a magyarozás mellett az ősök vallásához való visszatérésről fog sokat beszélni az AUR, hiszen sokkal sikeresebb lehet ezzel. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a párt nem is a magyarozásra könnyebben kapható Székelyföldön szerepelt különösen jól, hanem Moldvában vagy a Partiumban.

Tehát a párt nem csak magyarellenes, de nyugatellenes is. És ehhez jön még egy fontos ellenesség: a kormánypártok nagy része által támogatott korlátozó intézkedések erős kritikusaként megnyerték maguknak az oltásellenes réteget is. “Az összeesküvés-elméleteknek a többi párt körül is vannak támogatói, de eddig nem mertek ezekről beszélni. Ha ez megjelenik a parlamentben, akkor az érdekes lesz.” A párt nem nyílt oltásellenességet hirdetett, hanem azt az érvet, hogy “szabadon lehessen dönteni akár a halálunkról is.”

“Az AUR eredményeivel több mítosz is megdőlt arról, amit felépítettek Romániáról bel- és külföldön. Először is az, hogy a román társadalom nyitottá vált és erkölcsileg megtisztult, illetve a nyugaton élő románok magukévá tették a liberális demokrácia eszméit, és ők mutatják az utat az otthoniaknak. Ehhez képest az AUR a diaszpórában élők szavazatainak a 23 százalékát kapta meg” - összegezte a helyzetet Pászkán Zsolt.

Az biztos, hogy a szélsőséges párt már most mindent megtesz a figyelemért: első bejelentésükként például országos kampányt fognak kezdeményezni azért, hogy betiltsák az RMDSZ-t. Persze magyarázatuk erre is van: George Simion szerint nem a magyarok ellen irányul, hanem az elvvel nem értenek egyet, hogy etnikai alapon működhessen párt Romániában.