szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vannak eltérések az oltóanyagok között, de igazából csak az derült ki, mi működött legjobban.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Három héttel a koronavírus elleni vakcina beadása után ötvenedére esik annak a veszélye, hogy valakin olyan súlyosan jelennek meg a fertőzés tünetei, hogy kórházba kelljen szállítani; tizenötször kisebb az esélye a tüdőgyulladásra azoknak, akik be vannak oltva, mint azoknak, akik egy adagot sem kaptak; azok közül, akik Pfizer- vagy AstraZeneca-oltást kaptak, senki sem került kórházba – ezek a Blic című szerbiai napilap által közölt, Kragujevacban, közel 30 ezer beoltott és több mint százezer nem beoltott vizsgálatával készült kutatás legfontosabb következtetései.

A Blic című lap a még zajló szerbiai felmérés első, nem végleges adatait közölte. A felmérésben láthatók a beoltott, illetve be nem oltott személyek között előforduló megbetegedések száma, azok súlyossága, illetve a tüdőgyulladás miatt kórházba kerültek száma. A felmérést ugyan Kragujevacban végezték el, ám a bevont polgárok száma alapján az eredmény egész Szerbia területére reprezentatívnak tekinthető. A kutatás a január 1. és március 31. közötti megbetegedéseket tartalmazza.

Az előzetes eredményekből az derül ki, hogy a be nem oltottak között 8,11 százalék volt a tüdőgyulladás előfordulásának aránya, míg azoknál, akik az első adag vakcinát megkapták, ez 2,03 százalékra csökken. Közvetlenül a második oltás beadása után az arány 1,17, három héttel később pedig  0,57 százalékra csökken.

Drasztikus különbség van a beoltottak és a be nem oldottak megbetegedési arányában, viszont nincs ilyen eltérés a különböző oltásokkal immunizáltak adatai között. A legalább egy oltáson átesettek közül az AstraZenecát kapottak 2,3 százaléka fertőződött meg, a kínait kapóknál ez 2,2 százalék, az oroszt kapoóknál 1,8, míg a Pfizernél 1,1 százalék volt.

A beoltottak közül tüdőgyulladást diagnosztizáltak a kínaival oltottak 0,7 százalékánál, az orosszal és AstraZenecával oltottak 0,3 százalékánál, és a Pfizert kapók 0,1 százélékánál. Ha pedig a kórházba kerülteket nézzük, kínai vakcinát kapott 0,2 százalék, orosz oltást 0,1 százalék, a Pfizerrel és AstraZenecával oltottak között pedig a felmérés szerint ez a mutató 0,0 százalék.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!