Irak történetének egyik legalacsonyabb részvételi aránya mellett tartották meg vasárnap az előrehozott parlamenti választásokat.
Előrehozott parlamenti választásokat tartottak vasárnap Irakban. Az iraki választási bizottság két illetékese a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy délig a szavazópolgárok mindössze 19 százaléka jelent meg az urnák előtt. A legutóbbi választások alkalmával, 2018-ban a választói részvétel 44,5 százalék volt.
A szavazás helyi idő szerint este hat órakor zárult. Az előzetes eredményeket várhatóan hétfőn teszik közzé, a pontos részvételi arányt pedig már vasárnap éjjel közölhetik.
A lakosság körében nagyfokú a bizalmatlanság a politikai elit iránt, amelyet felelőssé tesznek a nagyfokú korrupcióért és munkanélküliségért, illetve a közigazgatásban jelentkező problémákért. Musztafa al-Kádimi miniszterelnök politikai jövője bizonytalan. A kormányfő szavazata leadásakor felszólította az embereket, hogy menjenek voksolni, mondván, hogy "ez egy lehetőség a változásra".
A voksolás favoritjának a külföldi beavatkozást ellenző, Muktada asz-Szadr síita hitszónok asz-Szajrún nevű pártszövetsége számít. A kormányalakítás mindemellett feltehetően hetekig el fog húzódni, mert valószínűtlen, hogy egyértelmű többségi viszonyok alakulnának ki a parlamentben.
A Washington Institute for Near-East Policy nevű, a Közel-Kelettel foglalkozó amerikai kutatóintézet két kutatója, Bilal Wahab és Calvin Wilder elemzésében az írta, hogy a választások valószínűleg egy újabb széttöredezett parlamentet eredményeznek. Ezt követi majd az átláthatatlan alkudozás a különböző frakciók között a következő kormány megalakításáról.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelentette veszélyre tekintettel a választásokat szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg. Tovább nehezítette a voksolást, hogy sokan az erőszak elharapózásától tartottak, mivel a legtöbb iraki parlamenti párt fegyveres szervezettel is rendelkezik.
A nap folyamán egy halálos kimenetelű incidens történt a Bagdadtól keletre fekvő Dijála kormányzóságban. Egy katona véletlenül lelőtte egyik bajtársát, egy másikat pedig megsebesített.
A voksolókat a szavazóhelyiségekben megmotozták. A hatóságok egyben óvintézkedésként betiltották a kormányzóságok közti utazásokat, az éttermek, bevásárlóközpontok és repülőterek zárva tartottak.
Az ENSZ és az EU több tucat választási megfigyelőt küldött a közel-keleti országba. "Az irakiaknak meg kell tudni bízniuk abban, hogy tetszésük szerint elmehetnek szavazni egy nyomásgyakorlástól, megfélemlítéstől és fenyegetéstől mentes környezetben" - hangsúlyozta az iraki ENSZ-misszió.
Az elektronikus szavazást azonban műszaki fennakadások kísérték. A kormányfő hivatala például arról számolt be, hogy több szavazóhelyiségben is hibásan működtek az ujjlenyomat-olvasó készülékek.
A 2005-ben elfogadott alkotmány szerint Irak parlamentáris köztársaság, államvallása és elsődleges jogforrása az iszlám. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás, 329 tagú Képviselők Tanácsa, amelynek 320 tagját négy évre választják, kilenc helyet a kisebbségeknek tartanak fenn. A 2020 novemberében életbe lépett új választási törvény értelmében a szavazásra jogosultak pártlisták helyett konkrét választókörzeteket képviselő egyéni képviselőkre voksolhatnak, korábban képviselőcsoportok képviseltek egész tartományokat.
A voksoláson 167 politikai párt és több mint 3200 jelölt szállt ringbe a parlamenti helyekért.
A mostani szavazást a tervek szerint jövőre tartották volna, de a fővárosban, Bagdadban és a déli tartományokban 2019 végén kitört népfelkelés miatt előrehozták. Több tízezer ember vonult akkor az utcára, hogy tiltakozzon a korrupció, a rossz szolgáltatások és a növekvő munkanélküliség ellen. A biztonsági erők éles lőszert és könnygázt bevetve halálos erővel léptek fel ellenük. Néhány hónap alatt több mint 600 embert öltek meg és több ezren megsebesültek.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
