A svéd kormány úgy döntött, hogy benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – jelentette be hétfő délután a svéd miniszterelnök.

Magdalena Andersson az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében azt mondta: az ország most lezár egy korszakot, és egy új korszakba lép át. Közölte: a svéd parlamentben a képviselők nagy többsége támogatta a NATO-csatlakozást, és a hivatalos jelentkezést – Finnországgal összehangolva – már a napokban be is nyújtják.

Magdalena Andersson Stockholmban 2022. május 16-án.

MTI / EPA / Henrik Montgomery

A döntést a kormányfő úgy értékelte, az „a legjobb Svédország biztonsága szempontjából”. Arról is beszélt a The Guardian beszámolója szerint, hogy a svédek többsége a NATO-csatlakozás mellett van. Andersson egy parlamenti vitát követő sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Svédország „kiszolgáltatott helyzetben lesz” a kérelem elbírálása során, de éppen ezért fontos, hogy az állampolgárok támogatják a döntést. Úgy vélte, arra számítanak, hogy a taggá válás teljes folyamata egy éven belül lezárulhat.

A finn kormány vasárnap megerősítette csatlakozási szándékát a NATO-hoz, míg a kormányzó szociáldemokraták beleegyeztek elengedték a csatlakozással szemben régóta fennálló ellenkezésüket, így napokon belül megnyílik az út a tagfelvételi kérelmek benyújtásához.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy az újonnan jelentkező országokat „tárt karokkal fogadják”, és csatlakozásuk gyors lesz, bár a török ​​kifogások késleltethetik a folyamatot, amelyhez a tagok egyhangú szavazata szükséges.

Jens Stoltenberg

MTI / EPA / Olivier Hoslet

A két ország a II. világháború vége óta a semleges vagy el nem kötelezett államok csoportjába tartozott. Mostani döntésükre éles reakció érkezett Oroszországból, ahol súlyos hibának minősítették a lépést, amely messzemenő következményekkel jár. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn közölte: „A helyzet természetesen gyökeresen megváltozik ezután. Világos számunkra, hogy Finnország és Svédország biztonsága ennek következtében nem fog erősödni". Rjabkov hozzátette, hogy a két skandináv nemzetnek „nem lehetnek illúziói, hogy egyszerűen beletörődünk a döntésbe”, figyelmeztetve, hogy a lépés „egy újabb súlyos hiba, amely messzemenő következményekkel jár”, és „a katonai feszültség általános szintje növekedni fog”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arról beszélt, hogy Moszkva „gondosan követi, milyen következményei lesznek” az északi nemzetek lépésének „biztonságunkra nézve, amelyet feltétel nélkül a legmagasabb prioritás”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország önmagában nem tekinti közvetlen fenyegetésnek a finn és a svéd NATO-tagságot, de arra figyelmeztetett, hogy a katonai infrastruktúra telepítése területükön „mindenképpen kiváltja a válaszunkat”.

Oroszország többször is óva intette mindkét országot a NATO-csatlakozástól, mondván, hogy egy ilyen lépés arra kötelezné, hogy a balti-tengeri térségben megerősítse védelmét, többek között nukleáris fegyverek telepítésével „helyreállítsa a katonai egyensúlyt”.

Finnországnak 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa van Oroszországgal, Svédország pedig tengeri határral kapcsolódik hozzá. Mindkét országban évtizedek óta elfogadott álláspont volt, hogy a 30 tagú, az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséghez való csatlakozás Moszkva szükségtelen provokációja lenne. Putyin február 24-i ukrajnai inváziója azonban mélyreható változáshoz vezetett az északi gondolkodásban: Finnországban a NATO-csatlakozás támogatottsága több mint háromszorosára, körülbelül 75 százalékra, Svédországban pedig 50-60 százalék közé emelkedett.