A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni, írja az MTI.

Mint megírtuk, a januári elnöki indoklás meglehetősen patriarchálisra sikeredett: „a hadsereg kötelességtudóvá tesz, a férfiak éretté válnak, megtanulják, mi a hazaszeretet, mit jelent a munka, és mit a kötelezettség”, mondta akkor Vučić. A mostani intézkedésnél már óvatosabban fogalmazott a szerb köztársasági elnök, mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, “ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”. Hozzátette: pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne. Sőt még a nőket is bevonnák, önkéntes alapon.

A vezérkar az év elején úgy vélte, hogy négyhónapos kötelező szolgálatra lenne szükség, Aleksandar Vucic államfő viszont már két és fél hónapos időszakról beszélt. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból.

Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, “csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.

Az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebb a viszony Szerbia és Koszovó között. A pristinai kormány szombat reggel lezárt két határátkelőt Koszovó és Szerbia között, miután a határ szerbiai oldalán élők egy csoportja blokád alá vonta az odavezető utakat, és nem engedte át a koszovói dokumentumokkal rendelkezőket. A határátkelők szombat estétől már újra használhatók.

A szerbek azért tiltakoztak, mert a koszovói rendőrség augusztus 30-án razziát tartott a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben, majd elfoglalta az objektumokat, elszállította az ott tárolt dokumentumokat, és nem engedte be a szerb dolgozókat.

A hivatalos pristinai álláspont szerint az akció célja a koszovóiakkal párhuzamosan működtetett szerb intézmények felszámolása volt, míg a belgrádi vezetés és a helyi szerbek úgy vélik, hogy a koszovói kormány az ott élő szerb kisebbséget akarta megfélemlíteni és elüldözni.

Májusban például az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.