A polgárháború láthatóan nem akar lecsengeni Szíriában, most a kormányerők és a beduin törzsek, valamint a drúz fegyveresek között tört ki egy mostanra már több tucat halálos áldozatot követelő összecsapás, amibe a jelek szerint Izrael is beszállt – derül ki a The Guardian cikkéből.
Az izraeli légierő ugyanis bejelentette, hogy a drúzokat támogatva több tankot is megsemmisített a szíriai asz-Szuvajdá tartomány területén. Az itteni konfliktus alapvetően a drúzok és a beduinok között tört ki, a kormánycsapatokat pedig elvileg a rend helyreállítása érdekében vetették be.
A szíriai belügyminisztérium közleménye szerint az összecsapásoknak több mint 30 halottjuk és vagy 100 sebesültjük van, míg egy brit székhelyű konfliktusfigyelő szervezet szerint eddig már 99-en vesztették életüket, köztük két gyerek, két nő és a kormánycsapatok 14 tagja is.
A drúz kisebbség védelmében már több alkalommal is beavatkozó izraeli légierő közleményében kiemelte, hogy a mostani támadását figyelmeztetésül szánja Damaszkusznak.
Egyes források szerint a kormánycsapatok rendteremtő akciója ráadásul nem éppen pártatlan: egyes alakulataik a szunnita beduinok oldalán szálltak be a konfliktusba a síizmus egy sajátos ágát követő drúzok ellenében.
A belügyminisztérium szóvivője ugyanakkor arról beszélt, hogy törvényen kívüli fegyveresekkel vívtak tűzharcokat a kormányerők, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a polgári veszteségeket. Nureddin al-Baba szóvivő azt is kijelentette, hogy a harcok alapvetően nem a vallási különbségek miatt robbantak ki, hanem egy állam kontra banditák felállás okán. „Az állam a drúz kisebbséget partnernek tekinti a nemzeti egység programjának előmozdításában” – mondta.
Hasonló értelmű közleményt adtak ki a drúz vallási hatóságok is, akik hétfőn tűzszünetre szólítottak fel, és kijelentették, hogy nem állnak szemben a szíriai központi kormányzattal. Ennek azonban ellentmondani látszik az egyik tekintélyes drúz vallási vezető, Hikmat al-Hidzsri sejk kijelentése, aki megtiltotta a kormányerőknek a belépést a tartományba, és nemzetközi védelmet követelt a drúzok lakta területeknek.
A brit székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont (Syrian Observatory for Human Rights) vezetője, Rami Abdurrahman szerint a konfliktus a tartományban élő beduinok és drúzok között egy drúz zöldséges elrablásával kezdődött, majd rendszeressé váltak a kölcsönös túszejtések, illetve emberrablások.
A helyzet eldurvulását a szír kormány az állami intézmények hiányával magyarázta, ami a káosz elharapódzásához, a közbiztonság romlásához vezetett, amit a helyi közösségek nem tudnak kezelni.
Bár a helyzet festhet úgy, hogy a drúz kisebbséggel szintén rendelkező Izrael lehet a közösség egyetlen barátja a régióban, a szíriai drúzok közül sokan nem kérnek ebből a barátságból, ugyanakkor a damaszkuszi kormányzatot is erős gyanakvással figyelik. Bassár el-Aszad korábbi elnök bukása óta már több alkalommal is összecsaptak a drúz fegyveresek a kormánycsapatokkal, és Izrael sem most avatkozott be először az oldalukon a szíriai hatalomváltás óta.
Damaszkusz az izraeli akciókat a Szíriai Arab Köztársaság belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, és felszólított minden országot és szervezetet, hogy tartózkodjanak bárminemű szeparatista mozgalom támogatásától.
