Harcok törtek ki Szíriában a kormányerők és Aszad hívei között
Az összecsapásoknak hetvennél is több halálos áldozata is lehet.
hvg.hu
Az új szíriai kormány csapatai véres összecsapásba keveredtek a Bassár el-Aszadhoz hű fegyveresek egy csoportjával az ország két kikötővárosa, Tartúsz és Latakia környékén – írja a BBC.
A mostani a legsúlyosabb összecsapás Aszad decemberi bukása óta, amikor a lázadók megdöntötték a rendszerét, majd Damaszkuszban egy iszlamistákból álló ideiglenes kormányt állítottak fel.
Egy brit székhelyű civil szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a harcokban eddig 71 ember vesztette életét, közülük 35 a kormányerők, 32 a velük ellenséges fegyveresek közé tartozott. Az összecsapásokban négy civil is meghalt.
A harcok azt követően robbantak ki, hogy egy latakiai biztonsági művelet során fegyveresek ütöttek rajta a kormányerők csapatain.
Nem véletlenül ez a harcok helyszíne, ez a tengerparti régió az alavita közösség központja, és korábban az Aszad-család fellegvára volt.
A két városban a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el.
Azóta viszont már Homsz és Aleppó városaiból is összecsapásokat jelentettek. Ráadásul az új kormánynak nem csak az alavitákkal van gondja, az ország egy másik kisebbsége, a drúzok is ellenállnak neki, az utóbbi napokban az ország déli részében velük is összeütközésbe kerültek a kormánycsapatok.
Vajon melyik identitása az őszintébb az Aszad-rezsim ellen lázadók vezérének, Ahmed al-Saraanak, az egykori dzsihádista hite vagy országmentő elszántsága?
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.