Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egymásnak ellentmondó információk keringenek arról, hogy ki fújta le a vasárnapi kormányülésen felmerült azonnali válaszreakció ötletét, egyes sajtóértesülések szerint a gyors válaszlépést az egységkormány háborús kabinetének ellenzéki tagjai szorgalmazták, és Netanjahuék nem voltak benne partnerek, míg az izraeli kormányfő irodája azt állította, hogy épp fordítva történt mindez.
A legnagyobb világlapok, köztünk a New York Times, a Wall Street Journal és a Times az Izrael elleni iráni drón- és rakétatámadással foglalkoznak. Utóbbi, valamint a Bloomberg cikke az átalakuló nemzetközi rendről értekezik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szombat este Irán példátlan támadást indított Izrael ellen, ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a saját országa területéről lőtt ki több száz drónt és rakétát. Bár az izraeliek és a világ is napok óta készült arra, hogy Irán bosszút áll a damaszkuszi nagykövetsége elleni izraeli támadásért, nem tudták, pontosan mire számítsanak. Izraelben élőkkel beszéltünk arról, mit érzékeltek a támadásból, és mi következhet most.
Az Izrael elleni iráni támadás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat.
A 2017-es francia elnökválasztási kampány óta egyre gyakoribbak a határokon átnyúló szervezett dezinformációs kísérletek és a szabad demokratikus választásokat is megnehezítő beavatkozási próbálkozások. Franciaország első számú célpontból lett az egyik legjobb pandúr. Példáját egyre több ország követi. A Deutsche Welle riportja.
A moszkvai terrortámadás megmutatta, hiába fűződik közös érdek a terrorizmus visszaszorításához, az amerikai és az orosz szolgálatok közti együttműködés ellehetetlenült a nagypolitika bizalmatlansága miatt.
A Daily Telegraphban megszólaló katonai szakértő szerint Izraelnek nincs más választása, válaszolnia kell az Iránból indított támadásra. Párhuzamos médiabirodalmat épített ki az FPÖ elnöke Ausztriában. Az ausztriai kémügy kezelésével foglalkozik a Süddeutsche Zeitung. A frontszolgálat elől menekülő ukrán férfiakról ír a New York Times. A lap egy másik cikke szerint az Egyesült Államok nem folytathatja Izrael feltételek nélküli támogatását. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az a párt, amelynek a jelöltje EP-mandátumot szerez, olyan anyagi pluszforráshoz is jut, amelybe még az Állami Számvevőszék vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem köthet bele.
Az iskolai bombariadó-hullám nyomán Orbán jól elmondta, hogy a legfontosabb, hogy a migránsokat nem szabad beengedni!. Pedig semmilyen bizonyíték nincs az elkövető kilétére, sőt az érintett országok egyikében sem találtak elkövetőt, ahogy bombát sem.