Újabb, ezúttal egy nyolc méter magas emlékművet állítottak Oroszországban Joszip Sztalinnak, aki 1924-1953 között diktátori hatalommal vezette a Szovjetuniót. Egy pap megáldotta a szobrot, az egyház vizsgálatot indított.
Tovább pusztít az elmúlt negyven év legsúlyosabb erdőtüze Tenerife szigetén, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, de a tűzoltók négy napja tartó erőfeszítéseinek köszönhetően a déli oldalon sikerült megfékezni a lángok terjedését.
55 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én 0 órakor kétszázezres haderő vonult be Csehszlovákiába, amely azután félmilliósra nőtt. A katonák 2%-át Magyarország adta. 1938 után ismét magyar katonák szállták meg a Felvidéket. Csehszlovákia után Magyarország kerül sorra – ezt mondta Walter Ulbricht, a kommunista Németország führere 1968 júliusában, amikor a szovjet blokk pártvezetői összegyűltek Varsóban, hogy figyelmeztető levelet küldjenek Prágába. Két héttel később Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja is odavetette a vonakodó Kádárnak: „Azért félnek a magyarok, mert tudja Kádár, hogy ők kerülnek sorra.”
Vigyázni kell a megalázott diktátorral, mert Putyin feltűrt ingujjában lehet egy ki nem játszott ász. Brüsszel fontolgatja, hogy anyagi támogatást nyújt az oroszok blokkolta ukrán gabonaexporthoz. A bebörtönzött orosz ellenzéki Vlagyimir Kara-Murza üzent a Nyugatnak. Válogatás világlapok cikkeiből.
Az utóbbi napokban taktikai jelentőségű sikereket értek el az ukrán egységek a kelet-ukrajnai harcokban – állítja a Háborús tanulmányok Intézete (ISW).
Jogvédők attól tartanak, hogy odalesz a milliárdos demokráciaöröksége, főleg Magyarországon, ha a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) a jövő évtől valóban lényegesen korlátozza tevékenységét az Unióban.
Kína jelentős katonai segítséget nyújtott Oroszországnak az Ukrajna ellen tavaly februárban indított invázió előtt és a háború kezdete után is folytatta a kettős hasznosítású eszközök szállítását. A részletekről a brit Telegraph írt.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten folytatjuk az orosz-ukrán történelem összefoglalóját és megismerkedünk India történelmi csalóival.
A Hawaiihoz tartozó Maui szigetén szombaton folytatták a kutyás keresőcsapatok a romok átkutatását, miközben hajnalra 114-re növekedett a megtalált halálos áldozatok száma az elmúlt száz év legsúlyosabb amerikai erdőtüzében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először utazott Svédországba a háború tavaly februári kezdete óta. Stockholm újabb katonai segélycsomagot állít össze Ukrajnának, az összes svéd támogatás értéke eléri az 1,8 milliárd dollárt.
Brit Kolumbia tartományban szükségállapotot hirdettek, a szomszédos Északnyugati Területeken óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy megmentsék Yellowknife városát. Az idei tűzszezon az eddigi legsúlyosabb Kanadában, eddig több tízezer embert evakuáltak.
A csapás az észak-ukrajnai Csernyihiv központját érte, a támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délben a Telegram közösségi alkalmazáson.
Mi alapozza meg a szélsőjobboldali AfD előretörését Németországban? Mit sérelmez a német és az osztrák kancellár a magyar menedékpolitikában? Jó ötlet volt-e vádat emelni Sebastien Kurz volt osztrák kancellár ellen? Ki valójában Alekszandar Vucsics? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Mégsem vizsgálja a lengyel parlament, hogy orosz befolyás alatt álltak-e a mostani ellenzéki vezetők. Ezt a szejm igazságügyi bizottságának kormánypárti elnöke jelentette be a PAP hírügynökségnek. Úgymond „kifutottak az időből”.
Egyre több nő kerül nehéz helyzetbe a szívhang rendelet óta. A magyarok közül sokan Ausztriában keresnek megoldást, ha nemkívánt terhességüknek szeretnének véget vetni, míg az ukrán menekült asszonyok haza utazni kényszerülhetnek.
Az oroszok az amerikai szakértők szerint eddig közel 300 ezer embert vesztettek, közülük 120 ezer a halottak és 170-180 ezer a sebesültek száma, míg az ukránok esetében 70 ezer elesettről és 100-120 ezer sebesültről szólnak a becslések.
A nagyhatalmi vetélkedés középpontjába került Dél-kínai-tengeren feltartóztathatatlan a szürkezónás kínai nyomulás. Félkatonai halászhajók és mesterséges szigetek után Peking most vízágyúkkal akarja biztosítani a kulcsfontosságú térség feletti uralmát.