Az eddig tudottnál is nagyobb területet érint a szombathelyi azbesztszennyezés, felkészül: Sopron

Több mint 11 ezer négyzetméternyi területen azonosították a városban a súlyos egészségügyi kockázatot jelentő, azbeszttartalmú kőzúzalékot, milliárdos tétel lehet a kármentesítés. A leginkább érintett városrészt elkerüli a posta, ritkábban jár a kukásautó, maszkot osztanak, a lakók menekülnének. Több Vas megyei település is vizsgálja már, került-e hozzájuk az anyagból, de még Sopronban is lehet belőle. A Greenpeace Ausztria feljelentést tett.


Nem attól lesz zöld egy háztartás, hogy tíz kulacs sorakozik a konyhaszekrényben

Azt, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban vezetni egy háztartást, menedzselni a mindennapokat, vagy éppen az ünnepeket, a nyaralást, azt tanulni kell. Vagyis elakadni nem szégyen, másokat földbe döngölni viszont igen. És lehet, hogy a válságok közepette egy ilyen váltás az utolsó, ami valakinek eszébe jut, a közösségben mindig erő van. Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél futó ÖkoKörök program vezetőjével beszélgettünk.



A Greenpeace arról, hogy nem találtak NMP-t az akkugyárak környékén: Bármilyen mérési adatot ki lehet forgatni és félre lehet magyarázni

Magyarázkodásra kényszerült a Greenpeace, miután a napokban kiadott közleményükben azt írták, hogy az akkumulátorgyárak környékén vett, legutóbbi mintákban nem volt kimutatható az egészségügyi kockázatai miatt veszélyes oldószer, az N-metil-pirrolidon (NMP) jelenléte. A furcsa helyzetre Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője adott válaszokat a HVG-nek.




Így gyorsítják fel az energiatárolók a zöld átállást – átadták Magyarország legnagyobb energiatárolóját

Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napenergia aránya Magyarországon, ami új kihívásokat okozott az energiarendszerben: egyre gyakoribbá váltak a túltermeléses időszakok és az extrém villamosenergiaár-változások. A megoldás egyik kulcsa az energiatárolás lehet. Győrben az ALTEO átadta az ország legnagyobb ipari villamosenergia-tárolóját – megnéztük, hogyan működik, és miért lehet kulcsszerepe a jövőben. Videós riport a legnagyobb hazai energiatároló átadásáról.




zCast: Faanyagként pazaroljuk aranyat érő erdőinket

Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?


A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország

A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.



Durva azbesztszennyezés Szombathelyen – még ablakot nyitni sem ajánlott a helyieknek

A levegő azbesztrost-tartalmára vontakozó hazai határérték 30, az osztrák határérték 300-szorosát mutatták ki a szombathelyi Oladi Platón, aminek uctáit Ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal burkolták le. Aki belélegzi súlyos egészségkárosodást szenvedhet. A város a kormánytól kér segítséget, hogy rendezze a helyzetet, addig is locsolnak és azt kérik a helyiektől, ne itt sétáljanak gyerekeikkel. A Greenpeace szerint ez kevés.








Miért kevésbé stresszes a medve, ha bemegy az ember lakta területre?

A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.