Miközben a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már rövid távon is egyre inkább láthatóak, a válságnak jelentős hatása lehet a globális energiapiacokra is hosszú távon – állapítja meg a Boston Consulting Group (BCG) legutóbbi tanulmánya. E szerint lehet, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti globális kereslet 2019-ben elérte a csúcspontját.
A tanulmány több energiapiaci forgatókönyvet is felvázolt 2030-ig, V, U és L alakú gazdasági kilábalás mentén vizsgálta a jövőbeli energiaigényt és energiaszerkezetet. Ezek azt mutatják, v
alószínűleg jelentősen csökken a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet az elkövetkező évtizedben.
Ha V alakú lesz a kilábalás, vagyis gyorsan visszapattan a gazdaság, az eredeti prognózishoz képest akkor is valamivel alacsonyabb lesz a kereslet.
Ha a lassabb gazdasági fellendüléssel (U) párhuzamosan legalább mérsékelten felgyorsul a megújuló energiákra való áttérés – ahogyan azt több országban jelenleg bevezetett „zöld fellendülési” intézkedések előrevetítik –, a kereslet már soha nem fog visszatérni a 2019-es szintre – vélik a szakértők. Egy ilyen forgatókönyv esetén a hatás régiónként és tüzelőanyagonként más és más lesz.
A BCG szerint a szén lesz az a fosszilis tüzelőanyag, amely legkevésbé fog magához térni, A földgáz iránti kereslet valószínűleg visszatér a növekedési pályájára, és az olaj iránti kereslet pedig valahol a másik kettő között lesz majd.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nem ok az elégedettségre, hogy a fosszilis tüzelőanyag-igény csúcsát talán magunk mögött hagytuk. A gazdaság alapvető változása nélkül ugyanis még mindig nem teljesíthetők a klímacélok – hívta fel a figyelmet Kotnyek Balázs, a BCG egyik vezetője.
