szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Balaton nyugati részén tömegesen jelentek meg a kékalgák a vízfelszínen, a két héttel ezelőtti méréshez képest megduplázódott a számuk. Hetente kellene mérni a vízminőséget, de csak havonta teszik.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (BLI) tájékoztatásában.

Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén. A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt.

Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult.

Vörös Lajos, az intézet kutató professzora elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A. A Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat – jegyezte meg.

A kutató hozzátette: kedden Balatonfűzfőtől Keszthelyig végig megvizsgálták a Balaton vizét, és azt tapasztalták, hogy az algásodás mértéke a két hete végzett utolsó mérés óta megduplázódott, a nyugati medencére jellemző, a keleti medencében számottevően kisebb.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 

a kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat.

Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét – javasolta a professzor, megjegyezte viszont, hogy a vízminták toxintartalmát az országban csak egy helyen, Debrecenben tudják mérni, drága vizsgálatról van szó, így erről a BLI-nek pillanatnyilag nincs adata.

A Balatonból történő ivóvízkivételben a szakember szerint egyelőre nem jelent kockázatot az algásodás, mivel az a meder aljáról történik, a kékalga jelenléte pedig a vízfelszínre jellemző.

A Balaton körüli megyék kormányhivatalai korábban közölték: havonta egyszer mérik a víz minőségét a balatoni fürdőhelyeken. Lombár Gábor, az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke szerdán közölte az MTI-vel: az érintett hatósághoz fordul azzal a kéréssel, hogy az algásodásra tekintettel ellenőrizzék sűrűbben a vízminőséget, valamit adjanak útmutatást a strandüzemeltetőknek, miként és miről tájékoztassák a fürdőzőket.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn közölte az MTI-vel, hogy megkezdték a kotrást a Balaton nyugati medencéjében a víz megnövekedett klorofill-A-tartalma és az algamennyiség miatt.

Emlékeztettek arra, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A-szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az OVF harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!