Leszakadt a löszfal Balatonföldváron
A szakadás tönkretette az omladékfogó rendszert.
Évtizedek óta építési terület az az elsőre erdőnek tűnő káposztásmegyeri telek, amin társasházat akar építeni a tulajdonos. Ennek egyáltalán nem örülnek a környéken lakók, akik évek óta próbálják megóvni az erdőrészletet, újabban élőláncot is szerveztek, és aláírást gyűjtenek kutyapártos segítséggel. A civilek az önkormányzaton kérik számon, hogy eddig miért nem tett valamit, pedig zöld ígérettel nyertek 2019-ben. Újpest széttárja a kezét: jogerős az építési engedély, a Kutyapárt szerepvállalása miatt viszont pártpolitikai haszonszerzésnek bélyegezték a mozgolódást.
Erről a magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána posztolt.
Jelentős kárt okoznak az állattartóknak a Magyarországon ideiglenesen állomásozó vadállatok, emiatt pedig annyira aggódik Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, hogy írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az agrárminiszternek.
Utánajártunk annak, mire számíthatunk az idei télen, Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza beszélt a várakozásokról.
Miközben a miniszter nagy örömmel jelenti be az újnak nevezett napelemes pályázatot, háztartások tízezrei és kivitelezők tömegei várnak arra, hogy megkapják a két éve indult előző, rég megítélt támogatást, és végre lezárhassák a projekteket, miközben vészesen közeledik a befejezéshez kapott határidő. Alighanem egy ideig még várhatnak: a pályázatot ugyanis olyan uniós forrásokból finanszírozta volna az állam, amik továbbra is be vannak fagyasztva.
Komoly következményekkel jár, ha tönkremegy a talaj.
Tényleg jobb a műfenyő, mint az igazi? Lehetetlen megküzdeni a magyar mohósággal a karácsonyi asztalnál? Ciki visszakérni egy zacskót az ajándékozás után? Fenntarthatósági podcastunk harmadik évadjának utolsó részében megnéztük, összeegyeztethető-e az ünnep a klímatudatossággal.
Az állat elkerüli az településeket, ritkán hagyja el az erdő nyújtotta menedéket.
De a Berettyón, a Krasznán, a Szamoson, a Túron, a Bodrogon, a Bódván és a Sajón is várható a közelmúlt jelentős mennyiségű csapadéka miatt.
Megjelent a Napenergia Plusz Program pályázati felhívása, már el is indult a kivitelezők előregisztrációja. A pályázók január közepétől jelentkezhetnek. Mint azt már tudni lehetett, felemelték a támogatható rendszerek kapacitását, de most már csak 15 ezer háztartásra becsülik azok számát, akik a támogatással szerelhetnek fel zöldenergia-termelő és -tároló eszközöket.
A nehézkes engedélyeztetési folyamatok mellett az is gátolja a telepítéseket, hogy az unió energiahálózata túl régi, és nincs felkészülve a plusz terhelésre.
A klímavédelmi szervezetek szerint Tokió kibocsátáscsökkentési vállalásai nem többek greenwashingnál.
Pocokinvázió miatt verték félre a harangokat a gazdák az elmúlt hetekben, a Nébih rendkívüli intézkedést is hozott, hogy felvehessék a harcot a rendkívüli módon elszaporodott, sokaknál milliós károkat okozó falánk kisemlősökkel. Pedig a pockok elszaporodása nem meglepetés: ha kedvező az időjárás, erre lehet számítani. Lennének hatékony módszerek a megelőzésre, de túl sokan szaladnak ilyenkor a gazdaboltok méregpolcaihoz, pedig a megoldás ott hever a kertvégében félredobott lécek között.
Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel.
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) Dubajban.
A magyar államfő beszédet mondott az ENSZ klímacsúcsán.
Magyarországról szállították át vadlovak egy csoportját az ibériai fennsíkra a biodiverzitás elősegítése és az egészséges ökoszisztémák fenntartása érdekében.
A helyére egy nyugati ostorfát ültetnek majd.
A klímacsúcs első napján döntöttek a csomagról.