zCast: Zöldre mosás az ebédlőasztalon – hogyan ismerjük fel, ha szó szerint meg akarnak etetni a fenntarthatósággal?

A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.



A NAV megadta az utolsó hiányzó engedélyt, most már tényleg indulhat az akkufeldolgozás Sóskúton

A szlovén Andrada a hulladékgazdálkodási engedély után a NAV-tól megkapta a fémkereskedelmi engedélyt is, ezzel kipipálták az utolsó feltételt is, amit a kormányhivatal a sóskúti akkufeldolgozó elindításához szabott. A sóskútiak megneszelték, hogy zajlik az adóhatóság ellenőrzése, de hiába mentek oda, ebben az eljárásban részt sem vehetnek. Nemcsak a helyiek tiltakoznak, a közeli Érd és Tárnok sem örülhet az újabb, cégnek kedvező fordulatnak.




Könnyítésről döntött Brüsszel, magyar cégek is örülhetnek

Csak meghatározott éves küszöbérték felett kell majd karbonvámot fizetniük az EU-ba importáló cégeknek. Az EU-szerte érintett vállalkozások 90 százaléka annyira kevés kibocsátásért felel, hogy nem éri meg őket is terhelni a karbonszivárgás megakadályozását célzó tarifával. A karbonvám megfizetésére továbbra is kötelezett nagyobbak is kapnak könnyítést.





Mi történik a mezőgazdasággal?

A Bizottság döntése alapján 2025 januárjában megkezdődött a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (Common European Agricultural Data Space – CEADS) létrehozása. A CEADS célja egy európai keretrendszer kialakítása, amely biztonságos, átlátható és felelősségteljes módon könnyíti meg az adatok megosztását, feldolgozását és elemzését. Alapvető eszközként szolgál majd az ágazat digitális és zöld átállásának felgyorsításához, az adminisztratív terhek csökkentéséhez, valamint a mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazásának megalapozásához.



Itt vannak az adatok: a 20. század eleje óta a legmelegebb év volt 2024 Magyarországon

Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.


10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat

Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak.



Turistautakat zárnak le a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt

Fél évszázad után idén március elején ismét kitört Magyarországon a párosujjú patásokat – a szarvasmarhákat, sertéseket, juhot, kecskét, sőt a vadon élő őzeket, szarvasokat, vaddisznókat is – fenyegető, rendkívül ragályos betegség, emiatt szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be.