Itt tartunk most - körkép

A szívritmuszavarokat a szív köré helyezett mesterséges hálóval lehet majd semlegesíteni. Csont- és porcsérüléseket őssejt-beültetéssel lehet helyrehozni. Aki ennél különlegesebben akarja megoldani, az a gyomrában is kitenyésztheti a szükséges "alapanyagokat". Az Alzheimer-kór kezelésében az infravörös sisak tűnik új és ígéretes módszernek. Már kizárhatóak a férfiak a megtermékenyítési folyamatból. Egy vegyi anyagnak köszönhetően mellékhatások nélkül lehet elfelejteni jó ideig az alvást. Egyelőre még csak az amerikai katonák élvezhetik ezt. Digitális, bőr alá ültetett tetoválás figyeli a vérképet és figyelmeztet a lehetséges fertőzésekre.

Várhatóan idén debütál a Google keresőóriás új rendszere, a Health, amelyben a felhasználók orvosi adataikat, allergiáikat, korábbi kezeléseik listáját, gyógyszerezésüket és hasonló információkat tárolhatnak. Ez ígérkezik az idei év egyik leghangosabb amerikai fejlesztésének. Az egészségügyi szoftvert a clevelandi klinikán kezdik el tesztelni, több ezer páciens részvételével. Minden egyes egészségügyi profilt jelszavakkal védenek le, de még nem tudni, hogy ugyanazzal-e, amellyel a Google más rendszereihez, például a Gmail-hez vagy a Calendar-hoz is hozzá lehet férni.

Míg az egészségügy érintése logikus lépésnek tűnik a Google részéről, hiszen szerintük egyre többen keresnek információt betegségekről és gyógymódokról, a személyi szféra intimitásának sérelmét kifogásoló megjegyzések mellett számos más hangos ellenvélemény is elhangzott már. Ezek szerint a cég így is túl sokat tud felhasználói érdeklődési köréről és szokásairól, még emailjeiket és keresési kulcsszavaik listáját is tárolja. E véleményeket még az sem hallgattatta el, amikor a cég bejelentette, hogy legfeljebb 18 hónapra visszamenőleg tárolja a keresési kulcsszavakat.

Természetesen nem ez az egyetlen egészségügyi informatikai rendszer a világon, a Microsoft a HealthVault nevű, az AOL egyik alapítója, Steve Case pedig a Revolution Health nevű projekten dolgozik. E rendszereket azonban nem jó szemmel nézik Amerikában - jogosan. Egyiküket sem védi ugyanis az egészségügyi adatok védeméről szóló, 1996-os törvény, amely szerint az orvosi adatok csak a doktor és a páciens között áramolhatnak, a doktornak pedig kötelező értesítenie a beteget, ha valaki érdeklődik adatai iránt. Ebből adódik, hogy az a páciens, aki harmadik fél által üzemeltetett orvosi szolgáltatást bíz meg adatai kezelésével, egyúttal megkönnyíti a kormányszervek és más szervezetek számára azt, hogy adataihoz hozzáférhessen és akár marketingcélokra is felhasználhassa. Ami a marketinget illeti, a Google régóta nem nyilatkozott a fejlesztéssel kapcsolatban; sokan még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a cég számos egyéb programjához hasonlóan ez is ingyenes lesz.

A továbbiakban az MIT két fejlesztéséről esik szó, amelyet a Technology Review szaklap a 2008-as év legígéretesebb egészségügyi technológiájának tart.


Epilepszia, szívroham és stroke ellen: egyedi megfigyelőrendszerek
(MIT, John Guttag)

John Guttag: "Az orvosok olyasmit csinálnak, amit a számítógépek is tudnak. Csak azok jobban." © Max Aguilera-Hellweg

Mire jó az orvosi vizsgálatok során összegyűjtött hatalmas mennyiségű adat? Szerencsére sokmindenre, felelheti John Guttag, a fejlesztéseiről világhíres MIT egyetem villamosmérnöki és számítástechnikai tanszékének vezetője. Guttag akkor döntött úgy, hogy nyit az orvostudományi fejlesztések irányába, amikor 2000-ben összeomlott fia tüdeje, ezt követően pedig számos vizsgálatot és műtétet kellett végigizgulnia. "Az orvosok képesek arra, hogy egy sztetoszkópos vizsgálat után azt mondják, 'a fia 10 százalékkal jobban van ma, mint tegnap'. Ezt én ugyan nem hiszem el, ember ilyet nem hall meg a fülével. Kell legyen módja annak, hogy egy vizsgálatot pontosan is levezényelhessünk" - nyilatkozta a kutató a Technology Review-nak.

Jelenleg az orvosi vizsgálatok vérképektől és EKG-adatoktól a röntgenleleteken keresztül az MRI-szkennekig rengetegképpen fedik le a pácienst, a betegségek kitörésére vagy feltűnésére utaló jeleket azonban gépek nélkül elég nehéz észrevenni.

Guttag először az epilepsziás rohamokkal kezdett foglalkozni. Kutatótársaival 30 gyermek agyhullámait rögzítette rohamok előtt, után és közben, majd ezeket megvizsgálva a számítógépes algoritmus kimutatta: mindegyiküknél egyedi, de jól elkülöníthető agyi minták jelzik jó időben előre a rohamok kitörését. Ezzel végre lehetőség nyílik olyan fejre helyezhető érzékelők fejlesztésére, amelyek "megtanulják", mikor közeledik egy újabb epilepsziás roham, és riaszthatják az agyban található beültetést, hogyan nyugtassa le a szervezetet.

Az epilepsziásokba ugyanis jelenleg kétféle implantátumot ültetnek (mindkettő az úgynevezett bolygóidegre fejt ki hatást): az egyik a páciens agyi aktivitásától függetlenül kapcsol be adott időközönként,  a másikat maga a beteg aktiválhatja egy apró mágnessel, ha úgy érzi, közeleg a roham. Akinek nincsen beültetése, a szenzor azt is tudja figyelmeztetni, hogy üljön vagy feküdjön le, vagy találjon egy nyugodt helyet magának: az ilyen riasztások életet menthetnek vagy súlyos sérülésektől óvhatják meg az embert.

Guttag jelenleg a szívpanaszokkal kezelt betegek körében alkalmazza statisztikai módszerét. Akinek már volt szívrohama, az feltehetőleg jól ismeri a Holter-monitort, azt a vizsgálóeszközt, amellyel az orvosok a szívműködés rendellenességeit időről időre vizsgálva állapítják meg, hogy mire kell a betegnek figyelnie. Az újabb rohamot jelző abnormális jelek felett azonban elég könnyen át lehet siklani, így Guttag több hónapon át figyeli társaival több száz beteg EKG-felvételeit, hogy azokból utána a számítógépek statisztikailag kiszűrhessék az úgynevezett veszélymintákat. Az orvosok ezeket észlelik ugyan az EKG-görbéken, de a kutatók inkább a számítógépre hagyják, hogy az önmagától találja meg a mintákat, és erre rendszert lehessen építeni, nem mondják meg neki, mit is kellene igazából találnia.


Elállítja a vérzést, gyorsítja a gyógyulást és még tisztán is tartja a sebet: nanovédelem
(MIT, Rutledge Ellis-Behnke)

Rutledge Ellis-Behnke fejlesztése nagy lépés az azonnali gógyulás felé © Asia Kepka

Elaltatott állatok agyába és májába hasítanak szikével, majd átlátszó folyadékot öntenek a vérző sebre. A vérzés szinte azonnal eláll, látható az MIT videóra rögzített kísérletein. A műtéteket végző Rutledge Ellis-Behnke egyúttal a titokzatos folyadék feltalálója, aki - mint már olyan sokan a tudomány történetében - puszta véletlenségből akadt rá a különleges képességű anyagra, amely nanoméretű peptidekből, azaz fehérjedarabokból áll.

A peptidkoktél leglátványosabb képessége, hogy azonnal megállítja a vérzést, főként a csatatéren, baleseteket követően, illetve operációk során alkalmazható. A fehérjék önmaguktól hálórács formába szerveződnek, ami sebre vagy sérült felületre jutva nemcsak a vérzésnek vet véget, hanem egyben olyan molekuláris környezetet alakít ki, amelyben a sérült agy- és gerincszövetek is gyorsabban tudnak gyógyulni - kísérletek során már sikerült egy hörcsög agysérülésből fakadó látásproblémáit korrigálni a peptidzselével.

Az anyagnak több előnye is van a jelenlegi vérzéscsillapítókkal szemben. Gyorsabb és könnyebb annál az eljárásnál, amelynek során a sebet kiégetéssel zárják el, nem roncsolja a szöveteket, védi a sebet a levegőtől és gyorsítja a szervezet regenerálódási képességét az adott helyen. Emellett a szervezet önmagától pár hét leforgása alatt le is bontja a peptideket, így utólag nem is kell semmit sem eltávolítani a sebből. Emellett a szintetikus anyag sokáig eláll a polcokon is, így ideális tartozéka lehet az elsősegélyládáknak.

Nagy előnye még az is, hogy az orvosok réteget vághatnak rajta, és azon keresztül operálhatnak, így várhatóan elsőként az orvosi műtőkben kezdik el alkalmazni a különleges anyagot. Teszteket még nem végeztek nagyobb állatokon, sem embereken, de a találmány jó esetben három-öt éven belül részévé válhat a mindennapoknak. Ellis-Behnke és csoportja jelenleg azt vizsgálja, hogy a peptidzselé mennyire képes az idegeket regenerálni, mert így akár azokat a nagyobb agyi sérüléseket is lehetne kezelni, amelyek a stroke közben alakulnak ki - ehhez azonban legalább öt-tíz éves megfeszített munka kell.