A BBC riportja szerint mozgalom gyökerei a digitális zeneáruházak és az e-könyvek megjelenéséhez köthetőek. A kultúra fogyasztásának elektronikus formái azt eredményezték, hogy sokan fizikai helyet nem igénylő film- és zenefájlokra cserélték CD és DVD-lemezeiket. A trend azonban egyeseket annyira megihletett, hogy szépen lassan szinte minden fizikai vagyontárgyukat értékesítették, sőt, sokan még otthonukat is hátrahagyták, hogy digitális csavargóként folytassák életüket.

Az informatika fejlődésével ma már valóban számos olyan tárgyat válthatunk ki különböző technológiai megoldásokkal, mint a fotóalbumok, hangszerek, televízió, vagy akár a komplett könyvespolc. A hordozható számítógépek és egyre nagyobb kapacitású mobil merevlemezek segítségével pedig mindezt bárhol, bármikor el is érhetjük.

XXI. századi minimalisták

Kelly Sutton nem hisz a kézzelfogható vagyontárgyakban

Twitter.com

A BBC riportjában szereplő szoftverfejlesztőként dolgozó 22 éves Kelly Sutton indította el a Cult of Less című weboldalt, amelyen keresztül a mai napig árusítja vagyontárgyait. A fiatal srác csupán laptopjához, iPadjéhez, Amazon Kindle e-könyvolvasójához, két hordozható merevlemezéhez, néhány ruhadarabjához és egy ágyneműhöz ragaszkodott, amelyet egy matracra terített New York Williamsburg nevű részén található apartmanjában. Ez a terület egyébként melegágya a fiatal, a techológiát készségszinten használó értelmiségieknek, akik közül többen is követik a Cult of Less alapítójának példáját, aki szerint a digitális javak megfelelően helyettesítik az ingóságokat.

„A fizikai javaktól való megszabadulás általános trend lehet a generációm számára” – magyarázta Sutton. „Valószínűleg a közeli jövőben rendkívül sokan cserélik a tárgyaikat digitális állományokra.”

A Los Angeles-i illetőségű fiatalember olyan online szolgáltatásokkal váltotta ki tárgyai nagy részét, mint az iTunes, az Apple zeneáruháza, a Hulu internetes tévészolgáltató, a Flickr fotómegosztó, a Facebook közösségi oldal, a Skype IP-alapú telefonálást kínáló szolgáltatás, illetve a Google Maps online térképei.

„A váltás a digitális formátumokra a médiafogyasztás összes formájában elkerülhetetlen és rendkívül gyorsan bekövetkező jelenség lesz” – tette hozzá a BBC-nek adott nyilatkozatában.

A számok magukért beszélnek

Az amerikai könyvkiadók szövetsége (Association of American Publishers – AAP) adatai szerint 2008 és 2009 között az elektronikus könyvek eladási mutatói megtriplázódtak, míg a nyomtatott könyvek forgalma lelassult. Emellett CD-lemezekből durván feleannyi fogy most, mint öt évvel ezelőtt, míg a digitális zeneáruházak forgalma az International Federation of the Phonographic Industry adatai szerint ugyanezen idő alatt megnégyszereződött.

Sutton példáját követi a utazási ügynökként tevékenykedő 27 éves Chris Yurista is, aki több mint egy éve számolta fel washingtoni lakását, hogy a kötöttségektől megszabadulva hódolhasson hivatásának.

„Mindig jó, ha az ember otthon tudja érezni magát valahol, azonban ezt leszámítva az internetnek köszönhetően ma már nincs szükségem állandó lakcímre” – magyarázta a fiatalember.

Chris Yurista teljes vagyona elfér egy hátizsákban

BBC

Amióta Yurista örökre átlépte egykori otthona küszöbét, csupán biciklijével és egy hátizsákkal járja a várost, amelyben egy laptop, egy hordozható merevlemez, egy apró digitális zongora-billentyűzet és néhány divatos ruhadarab kapott helyet. Összes kézzelfogható vagyontárgya alig 3000 dollárt (kevesebb mint egymillió forintot) ér. A fiatalember, aki munkájának köszönhetően rendes fizetést kap, úgy érzi, digitális élete jóval átláthatóbb, mint korábbi, röghöz kötött otthonában volt.

„Nem érzem, hogy ettől üresebb lenne az életem, mert a technológia vívmányait az előnyömre tudom fordítani” – tette hozzá.

Yurista számára óriási könnyebbséget jelent, hogy nem kell állandóan takarítania és rendet raknia otthonában, ráadásul, digitális javai jóval tartósabbak, mint egykori vagyontárgyai. Ami a szállást illeti, a barátok vendégszobái mindig nyitva állnak előtte, számláit pedig online bankon keresztül intézi.

„A számlalevelek könnyen elkallódnak, a hanglemezek pedig idővel eltörhetnek, a CD-k megrepedhetnek” – magyarázta a DJ-ként is dolgozó fiatalember. „Az mp3-fájlokkal nincs ilyen probléma. Korábban volt 2000 különböző hanghordozóm, most a merevlemezemen simán elfér a DJ-zéshez használt szoftver és körülbelül 13 000 mp3-fájl is.”

Nem csak a szinglik műfaja

Joshua Klein, New-York-i lakását számolta fel kilenc hónappal ezelőtt. Ő azonban nem egyedül vállalkozott erre az első hallásra vakmerő életmódváltásra, hanem feleségével együtt. A házaspár most a nagyváros utcain kalandozik, mindketten csupán egy-egy laptopot használnak munkavégzéshez. Az asszony elmondása szerint vagyontárgyaik több mint kétharmadától megszabadultak.

„Az egyetlen kockázat, hogy sokszor nem tudjuk előre, hol fogunk aludni, de ez a kérdés valahogy mindig megoldható” – mondta a BBC-nek nyilatkozva az innovációs tanácsadóként dolgozó Klein.” Yurista szerint még egy veszélye van a digitális technológiára alapozott életmódnak, mégpedig az adatvesztés. A fiatalember legnagyobb félelme, hogy valamelyik merevlemeze tönkremegy, illetve, hogy szerverleállás miatt valamelyik szolgáltatást nem tudja elérni.

 „Rendkívüli módon megnő a biztonsági másolatok szerepe, ha valaki digitális hajléktalanságra adja a fejét” – magyarázta. Ezzel a véleménnyel egyetért Chris Bross adatmentéssel foglalkozó szakember is, aki szerint: „ha mindenki mindenről készítene biztonsági másolatot, a mi munkánkra nem lenne szükség.”

Munkában az adatmentők: egyre több feladatuk lehet

AP

A piacon tevékenykedő számos adatmentő cég jelenléte azonban bizonyítja, hogy ahogy a digitális javaknak köszönhetően egyre több adatot tárolunk egyre kisebb adathordozókon, úgy válunk egyre inkább függővé a technológiától. Emiatt pedig az efféle vállalatok szerepe a közeli jövőben a tűzoltók, vagy a mentők fontosságával érhet fel.

A szakértők szerint, ha valaki egy lefagyott számítógép, vagy merevlemezhiba miatt elveszíti digitális javait, olyan trauma érheti, mintha egy család összes értéke odaveszne egy lakástűzben.

A 36 éves Kelly Chessen a Drive Savers nevű adatmentő cégnél „adatkrízis tanácsadóként” tevékenykedik. A hölgy korábban egy olyan segélyvonalnál dolgozott, ahol az öngyilkossággal kacérkodókat próbálták lebeszélni róla, hogy kárt tegyenek magukban. A Drive Saversnél dolgozva az a feladata, hogy megnyugtassa azokat, akiket felzaklatott a digitális katasztrófa.

„Előfordul olyan, hogy valaki tényleg az öngyilkossággal fenyegetőzik egy-egy komolyabb adatvesztés után” – mesélt élményeiről Chessen. „Jellemzően inkább közvetett utalások hangzanak el, mint például: „nem tudom, mihez kezdek, ha nem szerzem vissza az adataimat”, de elhangzott már konkrét fenyegetés is, mely szerint: „ha nem jutok hozzá az adataimhoz, véget kell vetnem ennek (az életemnek).”

Ma még csak zenék és fotók, holnap az agyunk

Dr. Anders Sandberg, az Oxford egyetemen az emberiség jövőjét kutatja. A szakember arra figyelmeztetett, hogy az adatmentő cégeknek fel kell készülni arra, hogy nemsokára már az elveszett fényképeknél és videofelvételeknél jóval értékesebb adatállományokat kell majd megmenteniuk. A kutató arra célzott, hogy eljön a nap, amikor merevlemezeinken olyan adatokat őrzünk majd, mint saját agyunk digitális másolata. A szakember szerint ez nem is a túl távoli jövő zenéje, s idővel akár testünktől is megszabadulhatunk, hogy teljes mértékben a digitális világban létezzünk tovább.

A „mind uploading”-nak nevezett koncepció lényege, hogy amikor testünkön megjelennek az öregedés első súlyosabb jelei, önmagunk virtuális másolataként tovább élhetünk egy számítógép belsejében.

„Az elképezlés szerint az agyunkban található információt futtatható formában átmásoljuk egy számítógépre” – magyarázta Sandberg. „Ez azt jelentheti, hogy akár a tudatunk is képes lehet tovább élni a technológia segítségével.” 

10 000 neuron és 30 millió szinaptikus kapcsolat leképezése

EPFL.ch

Bár egyelőre ez még csak elméletben, illetve a cyberpunk irodalomban létezik, kutatók és mérnökök százai dolgoznak olyan szuperszámítógépeken, amelyek egy nap képesek lehetnek agyunk összes idegsejt és idegvégződésének funkcióját feltérképezni. Ez részben már meg is valósult, a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói ugyanis olyan modellt hoztak létre, amely 10 000 neuron és 30 millió szinaptikus kapcsolódás működését képes szimulálni. Ha azonban ez a teljes agyi állománnyal is megoldódik, lehetségessé válhat az emberi tudat reprodukálása testen kívül is. Sandberg szerint innentől pedig elméletben akár örökké létezhetünk egy merevlemezen, kedvenc filmjeink és mp3-fájljaink társaságában.

„Kicsit nehéz elképzelni, azonban ez valóban a digitális minimalizmus legtökéletesebb példája” – mondta Yurista, amikor megkérdezték, mit szólna hozzá, ha tudatát feltölthetné egy számítógépre.