Amikor egyházi fenntartású egyetemen tanít valaki, elsősorban szakmai-tudományos közösség tagjává válik, ugyanakkor hitbéli és értékrendi elveknek is aláveti magát. A lojalitás nemcsak intézményi, hanem lelkiismereti kérdéssé is válhat, főleg akkor, amikor ugyanannak az oktatói vagy munkatársi közösségnek a tagjai keresztény alapértékekre hivatkozva fogalmaznak meg szögesen ellentétes állításokat.
Különösen nehéz és érzékeny helyzet, amikor a személyes meggyőződés, a szakmai álláspont és az intézményi irányelvek nem esnek egybe. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatójának esete jól mutatja, milyen feszültségekhez vezethet, ha egy keresztény közösségen belül is eltérően értelmezett alapértékek kerülnek szembe egymással.
Szondy Máté, Kengyel Judith Gabriella és Zsila Ágnes szakmai állásfoglalást tett közzé a HVG oldalán, és azt állították, hogy a pszichológiai kutatások és tapasztalatok szerint a szeretetteljes, stabil családi kapcsolatok – akár azonos nemű párok esetében is – alkalmasak lehetnek a gyermekek nevelésére, egészséges fejlődésük elősegítésére. A szerzők egyértelműen megkülönböztették a szakmai álláspontot a hitelvektől, valamint a politikai diskurzustól.
Sajtóértesülések szerint engedélyt kértek és kaptak a közlésre. Ennek ellenére fegyelmi eljárást indított ellenük az egyetem vezetősége a sajtószerepléssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Az indoklás szerint az engedély „a katolikus szellemiséggel megegyező” cikk közlésére volt érvényes, az pedig, ami megjelent – állítja a vizsgálóbizottság –, nem ilyen.
Az ügy túlmutat önmagán. A véleményszabadságot, a szakmai autonómiát, a keresztény etika és a közbeszéd kapcsolatát egyaránt érinti.
