„Terjed valami irracionális, tehát tényekkel nem igazolható Fidesz-ellenesség a fiatalok körében, akik pont a politikánk nyertesei. Így befolyásolják őket, ám az országnak most nem erre van szüksége” – mondta Lázár János a Demokratának adott interjújában.
Az építési és közlekedési miniszter arról is beszélt, hogy a Lázárinfók legnagyobb tanulsága, hogy ki kell menni terepre és bele kell állni a vitákba, mert csak akkor tudják megértetni az álláspontjukat a választókkal.
„Nincs annál nagyobb szégyen, mint amikor egy politikai közösség nem mer vitatkozni. Ez a gyöngeség jele” – mondta, ugyanakkor az interjút készítő Pataki Tamás elegánsan nem vette észre a szobába bekocogó elefántot és nem kérdezett rá, hogy ez Orbán Viktorra is vonatkozik-e, aki immáron 19 éve nem vállalt fel nyilvános politikai vitát Magyarországon, leszámítva pár tét nélküli parlamenti csörtét.
Lázár úgy véli, hogy a kormányváltó hangulat mögött leginkább az irigység húzódik meg, amit azzal próbált alátámasztani, hogy azok a legdühösebbek a kormányra, akik a legnagyobb nyertesei az elmúlt 15 évnek. Ezt a miniszter is paradoxonként írta le, de ráerősítve kijelentette, hogy nem a szegények, vagy az alsó középosztálybeliek, hanem a leggazdagabbak az irigyek, bár hogy kire és miért, azt már nem fejtette ki.
Azt azonban megjegyezte, hogy a kevésbé nyertesek látnak tisztán, hiszen a józan paraszti ész sokszor többet ér a diplomáknál, vagy a vállalkozói sikereknél. Ez egy remek alkalom lett volna arra, hogy az interjúhelyzetben Lázárt szembesítsék azzal a régi kijelentésével, hogy akinek nincs semmije az annyit is ér, vagy akár a bajai Lázárinfón odavetett mondatával, amikor az alacsony fizetését panaszolta el neki egy fiatal, hogy rossz helyen dolgozik. De persze a miniszternek ettől egy Demokrata-interjúban nem kellett tartania.
A Pride-dal kapcsolatban Lázár elmondta, hogy nem jogi csatákba kellett volna bonyolódni, hanem, hogy nem csináltak belőle társadalmi ügyet. A miniszter a felvonulás erőszakos feloszlatását most is elvetette, ugyanakkor az általa felvázolt társadalmi ügycsinálás részleteibe sem ment bele.
Lázár a luxizó NER-elitet is tovább ostorozta, mint elmondta, a gazdagoknak három feladatuk van.
- „Egy: be kell tartaniuk a törvényeket;
- kettő: munkát kell adniuk másoknak;
- három: vissza kell adniuk valamennyit annak a közösségnek, amelyhez tartoznak, és ebben a Fidesz-közeli nagyvállalkozóknak az élen kell járniuk.”
Amennyiben nem tesznek így, akkor nem fogják tovább fenntartani azt a szövetséget, amit velük még 2010-ben megkötöttek.
Persze szóba került a MÁV is, bár a hétfői vihar említés szintjén sem került elő (ilyen rendkívüli helyzetekben lehet ám utólagos kommentárt is kérni a minisztertől, amennyiben az interjú hétfő előtt készült). Később azt is hozzátette, hogy a magyar vasút gondjaiért mégsem Magyar Péter a hibás, hanem Trianon, amiben a miniszternek még igaza is van, leszámítva, hogy azóta eltelt 105 év, ami bőven elegendő időt adott a mindenkori magyar kormánynak, hogy kezdjen valamit a helyzettel.
A 2026-os választás sorsdöntő lesz Lázár János szerint, ahol „a magyaroknak azt kell majd mérlegelniük, hogy minden hibánk ellenére vajon miben van a nagyobb kockázat: a slim fit bizonytalanságban vagy az XL-es biztonságban” – tette fel a kérdést a miniszter.
