A bizalmatlansági indítványt kezdeményező egy román politikus, Gheorghe Piperea volt, aki az AUR párt képviselője. Ez a párt indította a román elnökválasztáson a magyarellenes kirohanásairól ismertté vált George Simiont.
A szükséges 72 helyett 77 aláírást sikerült összegyűjtenie az indítványához, amely nem Ursula von der Leyen, hanem az egész Európai Bizottság megbuktatását célozta. Az aláírók között egyetlen magyar, Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője volt, rajta kívül számos szélsőjobboldali, EU-szkeptikus politikus csatlakozott, a meghatározó parlamenti erők közül (kereszténydemokraták, szociáldemokraták, liberálisok, zöldek) közül senki, a Patrióta csoportból is csak hatan (a fideszesek sem, bár Orbán Viktor szerdán arról posztolt, hogy Von der Leyennek mennie kell), míg Piperea képviselő a saját pártcsaládját, a Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját is erősen megosztotta.
A javaslat benyújtói elsősorban arra hivatkoztak, hogy Ursula von der Leyen olyan szöveges üzenetet váltott a Covid-válság alatt a Pfizer vezérigazgatójával, amelynek tartalmát azóta sem lehetett megismerni. Az Európai Bíróság nemrégiben hozott egy döntést, amelyben elutasította az Európai Bizottság azon határozatát, amely szerint nem adják ki az adatokat egy újságírónak – a Bíróság szerint az elutasítás nem volt kellően megalapozott.
A kezdeményezők szerint az Európai Parlamentnek arra a következtetésre kellene jutnia, hogy
az Ursula von der Leyen elnök által vezetett Bizottság már nem élvezi a Parlament bizalmát az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jó kormányzás elveinek tiszteletben tartása tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus Unióhoz.
Maga Piperea képviselő a szavazás előtt úgy számolt, hogy bár el fog bukni, de körülbelül 180-230 szavazatot fog összegyűjteni. A sikerhez „a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges”. Vagyis a jelenlévők kétharmada, de legalább 361 szavazat. Illetve, mivel most éppen 719 képviselő van, ezért 360 is elég lett volna. Csak a támogató és az elutasító szavazatok számítanak, a tartózkodás nem.
Amennyiben sikerrel járt volna, az állam- és kormányfőknek új bizottsági elnököt kellett volna jelölniük, akit az EP-nek meg kell választania, majd ezt követően minden kormány biztosjelöltet nevez meg, ők végigmennek a parlamenti meghallgatási procedúrán, míg végül az egész biztosi kollégiumot elfogadja az Európai Parlament.
