Y-akták – A generáció, amely már nem akar birtokolni
Az Y-generáció tagjait, vagyis az úgynevezett milleniálokat már nem hajtja a vágy, hogy anyagi javakat halmozzanak fel. A vásárláshoz – legyen szó ingatlanról, nagy értékű vagyontárgyakról vagy éppen mindennapos fogyasztási termékekről – hasonlóan viszonyulnak, mint azokhoz a szolgáltatásokhoz, melyek miatt több évszázados iparágak kényszerültek visszavonulót fújni. Lássuk, hogyan fogyaszt ez a nemzedék.
Az Y-generációsok, vagyis a milleniálok alatt az 1977 és 1992 között születetteket érti a világ. Ezt a generációt – főleg az Egyesült Államokban – rengeteg kritika éri, hogy tagjai lusták és kényelmesek, nincs motivációjuk és úgy általában, fogalmuk sincs az őket körülvevő világról. Paradox módon szintén ennek a generációnak a tagjai azok, akik ötleteikkel, újító hozzáállásukkal számos területen fenekestül felforgatták a világot. Erre talán elég annyit mondanunk, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 1984-ben született.
Ez a generáció már szülei példáján okulva látta, hogy egy ingatlanhitel vagy egy rosszul megválasztott befektetés egyik napról a másikra olvadhat semmivé, vagy rosszabb esetben válhat a család lehetőségeit hosszú évekre korlátozó rémálommá. Az Y-generáció tagjainak fogyasztási szokásai ezért alaposan megváltoztak. Mindehhez hozzá tartozik az is, hogy ez a nemzedék már jóval tudatosabban nőtt fel, ami saját környezetüket, illetve a világ általános állapotát illeti – gondolunk itt elsősorban a klímaváltozásra. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ez az első olyan generáció, amely már készségszinten használja a számítógépeket és az internetet, nem nehéz megérteni, miért ők azok, akik a korábbi merev keretek feszegetésével a hatékonyságot és a minél tökéletesebb élményeket részesítik előnyben.
Vásárlás helyett bérlés
Míg szüleik szeme előtt az a cél lebegett, hogy lakást vegyenek vagy házat építsenek – amelynek kocsifeljáróján természetesen elegáns, nagyértékű autónak is állnia kell –, a milleniálok máshogy viszonyulnak mindehhez. Számukra nem kulcsfontosságú a birtoklás, ellenben legalább ennyire lényeges a hozzáférés kérdése.
Nem véletlen, hogy ez a generáció vitte sikerre például az autómegosztó szolgáltatásokat. Persze, minek megvenni, ha lényegesen kedvezőbb feltételekkel, rövid távra bérbe is lehet venni? Ráadásul nem holmi cigiszagú, lepattant taxiról beszélünk, hanem – ahogy például a magyar startup, a GreenGo vagy külföldön a DriveNow egyes konstrukcióinak példája is mutatja – vadonatúj, környezetbarát, elektromos járgányokról, amelyeket kényelmesen, egy okostelefon segítségével lehet kibérelni.
De a milleniálok hasonló módon viszonyulnak az utazáshoz, a szórakozáshoz vagy az apró-cseprő teendőkhöz is. Országon belüli utazásra több cég is kínálja telekocsi-szolgáltatásait, ami egyesíti magában a tömegközlekedés kedvező árait az autózás kényelmével, nem beszélve ökológiai lábnyomunk csökkentéséről. Ez szintén olyan terület a milleniálok számára, amelyre szeretnek odafigyelni, lévén, hogy az ő életükben már kézzelfogható valósággá vált az a klímaváltozás, amellyel szüleiket legfeljebb csak riogatni lehetett – de mint a példák mutatják, kevés sikerrel.
Szálloda, CD, videótéka?
Ha pedig utaznak, a milleniálok messzire elkerülik az utazási irodák kétes ajánlatait, a turistákkal tömött buszokon való zötykölődés helyett inkább saját maguk szervezik és tervezik meg utazásaikat. Fapados légitársaságokkal vagy buszos cégekkel érik el úticéljukat, ahol nem ismert szállodaláncok helyi intézményeiben szállnak meg, hanem a megosztáson alapuló sharing economy jegyében olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, mint például az Airbnb. Persze a kedves kis startupként indult cég mára sokmillió dolláros üzleti óriássá vált, ezt pedig megérezte az egész világ turisztikai ipara. A vérbeli milleniálok ezért már ezt is elkerülik, helyette egyre többször térnek vissza az úgynevezett couch surfinghez, amikor nem egy üres lakást bérelnek ki, hanem számukra szimpatikus, hasonló érdeklődésű embereknél szállnak meg egy-két napra.
A szórakoztatóipar érezte meg talán legjobban az Y-generáció megváltozott médiafogyasztási szokásait. A digitális zene térhódítása már a kétezres évek elején éreztette a hatását, amikor az olyan fájlmegosztó hálózatok, mint a Napster vagy a Kazaa hatalmas fejtörést okoztak a lemezkiadóknak. Mára ez a probléma megoldódott az úgynevezett streaming szolgáltatások létrejöttével, melynek prominens képviselője a Spotify, amely a legjobb példa rá, hogy az Y-generáció már nem birtokolni akar, és kezdi teljesen elfelejteni az olyan anakronisztikus hanghordozókat, mint mondjuk a CD lemez. De hasonló a helyzet a Netflix online videókölcsönzővel is, melynek térnyerésével egyrészt végleg leáldozott a fizikai formában elérhető, hasonló intézményeknek, másrészt merőben új fogyasztási szokásokat hoz létre. Nem véletlen, hogy a ma már saját filmeket és sorozatokat is gyártó cég, az akár napokon át tartó binge-watching jelenséget meglovagolva, teljes évadokat tesz közzé egyszerre a tévécsatornákon heteken át, végeláthatatlan reklámblokkokkal nehezített epizodikus sugárzás helyett.
Tesz-Vesz város milleniáljai
Tőlünk nyugatabbra már többéves hagyományai vannak az olyan szolgáltatásoknak is, amelyek lényege, hogy hétköznapi teendőket – bevásárlás, csekkek feladása, takarítás – alkalmi munkavállalók végeznek el. Az amerikai TaskRabbit mintájára hazánkban is elindult egy hasonló cég, a HelpItGo szolgáltatása. Ráadásul a felhasználók az „egyenlet” mindkét végén beléphetnek a rendszerbe: ha nincs idejük a postára szaladni, valaki mással végeztetik ezt el, ha viszont egy kis mellékesre van szükségük, ők maguk vállalnak el hasonló feladatokat.
Mint látható, az Y-generáció tagjai nem valamiféle furcsán kifejezett lázadási hajlam vagy a konvenciókkal való szembeszegülés miatt viszonyulnak a világhoz másként, mint a szüleik. Sokkal inkább arról van szó, hogy könnyebben alkalmazkodnak a megváltozó körülményekhez és kreatív ötletekkel, hatékonyságra való törekvéssel igyekeznek kihozni a legtöbbet a rendelkezésükre álló lehetőségekből. Ennek fényében számukra már nem a régi, megszokott stabilitást nyújtó termékeket és szolgáltatásokat biztosító cégek kínálnak megoldást a szükségleteikre, hanem azok, akik a legjobban megértik a helyzetüket és partnerként tekintenek rájuk ebben az izgalmas, megváltozott világban.
A BMW elektromos hajtású i3 városi kisautója tökéletesen megtestesíti azt a fajta tudatos, fenntarthatóságra törekvő, mégis stílusos megközelítést, amely az Y-generáció sajátja. A német autógyártó erre ráérezve különleges ajánlattal, havi díjas konstrukcióban, tartós bérletre kínálja a csúcstechnikát a prémium komforttal ötvöző i3-at. A legújabb finanszírozási csomagjuk lényege, hogy egy összeggel mindent letudhatnak az ügyfelek, hogy több idejük maradjon kiélvezni az autó nyújtotta lehetőségeket. A BMW ajánlata értelmében így havi 139.000 forintért egy komplett felszereltségű i3 áll az érdeklődő ügyfelek rendelkezésére, Advanced Edition kiegészítőkkel és parkolási asszisztens csomaggal. Az ár magában foglalja a téli/nyári gumiszettet és az éppen nem használt készlet tárolási díját, valamint a kötelező és CASCO biztosításokat is. Érdemes azonban gyorsan lépni, ugyanis jelenleg 1.500.000 forintos állami támogatással érhetőek el a környezetbarát városi autók, ez a támogatási lehetőség azonban csak 2018. május 1-ig vehető igénybe.
Az oldalon elhelyezett tartalom a BMW Group Magyarország közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
