Újabb vita egy védőoltás körül. Veszélyes fáradtságot okozhat?

Két évvel a H1N1-járvány után felmerült a gyanú, hogy az akkor Németországban elterjedt oltóanyag, a Pandemrix, pontosabban annak egyik adalékanyaga kóros alvási rohamokhoz vezethet. Az általunk megkérdezett virológus álláspontja szerint viszont a vakcinának nem lehet köze a narkolepsziás esetekhez.

Az egyik beteg, egy fiatal lány 2010 januárjában egyszerűen összeesett, és lezuhant a lépcsőn – írja a német Die Zeit online kiadása. Kóros napközbeni alvási rohamai egyre sűrűsödtek, a 17 éves fiatal életét romba döntötte a narkolepszia – ezt időközben diagnosztizálták is nála. Édesanyja gyanakodni kezdett, hogy a betegsége összefügghet a sertésinfluenza ellen kapott, Pandemrix nevű védőoltással, amivel lányát két hónappal korábban oltották be.

A vita azóta is folyik a gyógyszerről, illetve a szerben lévő egyik adalékanyagról, az úgynevezett AS03-ról. Egy flensburgi (észak-németországi) politikus, Wolfgang Wodarg már akkor is kockázatosnak minősítette az oltóanyagot, és ezért végül a német lakosságnak csak a nyolc százalékának adták be a Pandemrixet (a gyógyszer egyébként már nincs forgalomban).

Az Európai Gyógyszerügyi Hatóság (EMA) pár hete közzétett ajánlása szerint a Pandremix néven forgalmazott, H1N1-influenza elleni védőoltást gyerekeknek és tizenéveseknek csak akkor javasolt beadni a BBC szerint, ha más vakcina nem áll rendelkezésre, mert az oltás ritka mellékhatásaként narkolepszia jelentkezhet. E figyelmeztetés a Die Zeit szerint egy hónapok óta zajló vita eredménye, amelyet virológusok (víruskutatók), epidemiológusok (járványtani szakemberek), neurológusok (ideggyógyászok) és alváskutatók folytattak. 

A Die Zeit szerint a kutatók azt vizsgálták, mi lehet az oka annak, hogy furcsa módon mostanában gyakrabban diagnosztizálták az egyébként ritka betegséget, a narkolepsziát. A narkolepszia az alvás és ébrenlét agyi szabályozásával, annak megzavarodásával függ össze. A betegek hirtelen elalszanak, elvesztik eszméletüket. Van, aki nem alszik el, de izomzata meglepetésszerűen elernyed pár másodpercre. Normál esetben Európában minden évben 100 ezer gyerek közül egy betegszik meg e furcsa szindrómában, ám tavaly több országban vették észre a betegség gyakoribbá válását.

Először a svéd, aztán a finn hatóságok észlelték a sűrűbb megbetegedéseket. 2010-ben Finnországban már megkétszereződött az esetek száma az 5-20 éves korosztályban – az előző négy évhez viszonyítva. A narkolepsziával összefüggő mellékhatást korábban még nem figyeltek meg védőoltásokkal kapcsolatban – szögezi le ugyanakkor a Die Zeit.

Ezt erősítette meg megkeresésünkre Berencsi György virológus is, aki szerint itthon még nem volt erre példa, hogy ilyen komoly betegséget, mint a narkolepszia – amely ráadásul genetikai hibára vezethető vissza –, bármilyen oltással hoztak volna összefüggésbe. "Eleve sok a rémhír a vakcinákkal kapcsolatban, felesleges olyan megalapozatlan hírekkel riogatni, amelyekre semmilyen tudományos magyarázat nincs" – tette hozzá.

Brigitte Keller-Stanislawski, a német Paul Ehrlich Intézet munkatársa is óva int a felelősségre vonástól, az eredmények ugyanis egyelőre nem véglegesek. Az AS03 egyébként Berencsi György virológus szerint nem más, mint mint az A-vitamin és egy növényi olaj keveréke, amely, mint mondta, teljesen kizárt, hogy bajt okozna. Ez az olaj naponta a szervezetünkbe kerülhet salátákkal, sóskával, illetve egyéb zöldségekkel, és nem lesz tőle semmi bajunk" – fogalmazott a virológus.

Érdekes az is, hogy a bejelentések 70 százaléka két északi államból érkezett: Finnországban százezer gyerek közül nyolc, Svédországban öt betegedett meg narkolepsziában. Németországban a 17 éves korosztályig bezárólag 1,5-re tehető ez a szám. Amúgy, ha 100 ezer gyerek közül egynél alakul ki narkolepszia, a gyártó által közölt számok megegyeznek a statisztikával. Felmerül a kérdés, hogy a finneknél és svédeknél regisztrált magasabb esetszám nem annak tudható-e be, hogy ott jobban működik a diagnosztizálás.

Jelenleg több német és svéd intézetben vizsgálják a betegség genetikai hátterét, és az oltás esetleges mellékhatását. A híres svéd Karolinska Intézet szintén foglalkozik az üggyel.

Az EMA összesítése szerint a Pandemrix mindennek ellenére inkább pozitív hatású volt, a ritka mellékhatások ellenére is. A vakcinát a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég fejlesztette és gyártotta, a 2009-2010-es világjárvány idején, Nagy-Britanniában ezt alkalmazták a leggyakrabban. A védőoltás azonban már nincs forgalomban, a megmaradt készleteket idén ősszel semmisíti meg a vállalat. Az oltóanyagok ugyanis csak az adott vírustörzs ellen védenek, egyébként évente új vakcina készül, mindig az aktuálisan fertőző vírusokra fejlesztve.