szerző:
G. Tóth Ilda

Fél órás ráhangolódással kezdenek minden napot a Tág Világ Program negyedikesei, akiknek – kortársaikkal ellentétben – nem kell síri csendben sorakozniuk akkor sem, amikor ebédelni mennek. Pár éve ők az egyetlen osztály, ősztől viszont – a szülőközösség kezdeményezésére – magániskolaként, új évfolyamokkal próbálnak tovább működni.

„A Star Wars-könyvekből gyártottam nekik logikai és szövegértési feladatokat, mert kiharcolták, hogy egy hétig a film köré csoportosuljon a tanulás. Máskor pedig a gyermekjogokról és világvallásokról szóló projektheteinket kellett meghosszabbítanunk, olyan sok érdekes hozzászólásuk volt a témához. Hagyni kell, hogy ha jobb ötletük van, az érvényesüljön. Így partnernek tekintenek engem, aki segíti őket a felfedezésben” – árul el néhány „kulisszatitkot” Mózes Dóra, a Tág Világ Program szakmai vezetője és tanítója. A gyerekek ma már bármit kiderítenek a netről öt perc alatt, ezért inkább arra kell őket a megtanítani, hogyan tudják megszerezni és újraalkotni a tudást, vagy más és más helyzetben felhasználni az ismereteket – vallja az alternatív módszerekben hívő pedagógus.

A Tág Világ Program pillanatnyilag egyetlen osztályból, 22 negyedikesből áll, akik egy III. kerületi általános iskola épületében tanulnak, alapvetően a Nemzeti Alaptanterv égisze alatt. A kimeneti követelmények náluk is ugyanazok, mint a hagyományos iskolákban: első osztályban megtanultak írni és olvasni, valamint húszas számkörben számolni, második osztály végére ugyanúgy tudniuk kellett a szorzótáblát, mint kortársaiknak, harmadikban pedig például az írásbeli osztást vagy a fogalmazás alapjait. Csak a módszer más, az viszont gyökeresen.

©

Az oktatás nem tantárgyak, hanem témák köré szerveződik, és kooperatív tanulási technikákat alkalmaznak. A kötelező tankönyveket főként a matematikához használják, de inkább csak segédeszköznek tekintik, nem tanulnak meg belőlük mindent az elejétől a végéig. A legtöbb tantárgyat saját jegyzetekből, a Mózes Dóra által összeállított feladatlapokból és kiegészítő olvasmányokból sajátítják el, továbbá azokból a plusz információkból táplálkoznak, amiket a gyerekek maguk hoznak be otthonról. Idén forgattak már filmet, írtak közösen mesét, rajzoltak és rengeteg prezentációt tartottak a tanultakból. “Kortárs magyar irodalmi művek felhasználásával gyakoroljuk az olvasást és a szövegértést, ami közelebb áll a mai gyerekek világához” - mutat rá Mózes Dóra.

Emberi jogok és globális felmelegedés

„Amikor beírattuk ide a gyerekinket, amiatt aggódtunk egy picit, vajon felkészít-e a felvételikre egy ilyen program. De rájöttünk, hogy amit itt játékosan megtanulnak, az sokkal közelebb áll a logikai feladatokból álló tesztekhez, mint a hagyományos iskolákra jellemző, gyakran túlságosan lexikai tudás központú oktatás” – mesélt az alternatív iskoláknál megszokott kezdeti bizalmatlanságról egy szülő a Tág Világ pár héttel ezelőtt tartott nyílt napján. Az itt alkalmazott módszerekkel érdekesebb a tanulás, az így tanuló gyerekek gyorsabban és könnyebben érik el az elvárt kompetencia‐ és tudás szintet.

Kompetenciák és alaptantervek
Az alternatív iskolákban általában olyan módszerekkel dolgoznak a pedagógusok, amelyekkel jobban kibontakozhatnak a gyerekek képességei, szabadon engedhetik kreativitásukat, miközben persze elsajátítják a kötelező tananyagot. Fontos cél, hogy megtanuljanak csapatban dolgozni, felelősséget vállalni. A Tág Világ is a Nemzeti Alaptantervet keretei között működik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tanév év végére el kell érniük a gyerekeknek a NAT által előírt követelményeket például írás- és olvasás készségek, valamint matematikatudás terén. Mivel az általános iskola alsó tagozatán és valamelyest még az 5‐6. osztályokban is főként kompetenciaszinteket ír elő az alaptanterv, és jóval kevesebb a kötelező lexikális tartalom, mint a magasabb évfolyamokban, ezért a tanulási módszerekben és a feldolgozandó témákban viszonylag nagy a pedagógusok mozgástere. „A szövegértés-kompetencia a legfontosabb: hiszen a középiskolai írásbeli feladatlapok sikeres megoldásához kulcs a helyes értelmezés, önálló véleményalkotás, és a problémamegoldó gondolkodás” – mondja Mózes Dóra, aki szerint  az alternatív iskoláknak azért van nagy jövője, mert hosszú távon szükség lesz olyan gyerekekre, akik tudnak érvelni, akiknek véleményük van. Márpedig tény, hogy a mai állami közoktatási rendszer éppen ezt nem tanítja meg nekik.

A Tág Világ programban nem csak arról szól a nap, hogy tankönyvek feladatait oldják meg a gyerekek. A nyugat-európai iskolákban természetesen előkerülő témákkal is foglalkoznak: beszélgettek például az emberi jogokról, szegénységről-gazdagságról, globális felmelegedésről, környezetvédelemről. Amikor a nagy világvallásokról tanultak, nemcsak katolikus templomba, de zsinagógába és Krishna-templomba is ellátogattak. „Így nyitottabbak lesznek más kultúrák, más hagyományok irányába is” – mondja Mózes Dóra.

©

A nagy témákat kisebb csoportokban dolgozzák fel, és ilyenkor pár hétig vagy hónapig a matematika-, az olvasás-, az írás- és a környezetismeret-feladatok is ugyanazon témakörhöz kapcsolódnak. Önálló projekteken is dolgoznak: a Naprendszer bolygóiról például saját mesét és makettet kellett készíteniük, s voltak, akik kiselőadást prezentáltak. „Amikor saját maguk állítanak össze egy előadást, és azt bemutatják, sokkal jobban látszik, hogy értik is, amit megtanultak. Így évekkel később is vissza tudnak kapcsolni majd, ha előjön a téma, mert érzelmileg kötődnek ahhoz. Ez a kompetenciaalapú oktatás lényege: nem óriási ismeretanyaggal kell bombázni őket, mert az agy bár egy feneketlen kút, de kidobja azt az a tudást, ami nem élményalapú” – mondja a pedagógus.

„A Léghajóval a világ körül volt eddig a kedvenc témám” – meséli az egyik negyedikes kisfiú teljes nyitottsággal és felszabadultan a nyílt napon az érdeklődő szülőknek. Azt mondja, az tetszett neki a legjobban, hogy a barátaival, közösen kellett dolgozniuk, és egy-egy földrészről így mindenféle érdekes dolgokat tudtak meg – az élővilágától a híres embereken és a nevezetes városokon át a különleges népszokásokig. A témakör végén a szülők is beszálltak: az egyes földrészek jellegzetes ételeit készítették el, és közös lakomát csaptak az osztályban.

Tovább, tovább, tovább…

A negyedikesek most már csak azért is boldogok, mert néhány hete kiderült: van remény a folytatásra, nyilvántartásba vették az új iskolájukat. Éveken át létbizonytalanságban voltak ugyanis. Alternatív elődjük, a Herkules Tehetséggondozó Iskola 2011 nyarán megszűnt, és az önkormányzat ugyan helyet adott az Aquincum Általános Iskolában a finanszírozási problémák miatt elvérzett iskola majdnem 100 családjának, de ezzel állami keretek közé szorultak. Egy alternatív program működtetése pedig nehézkes a hagyományos iskolai keretek között, így kérdésessé vált a további sorsuk.

©

A döntő kérdés most az volt, hol folytathatnák független, önálló iskolaként a tanulást. Több évig tartó keresgélés után végül Óbuda önkormányzata a Pais Dezső Általános Iskola kiüresedett épületszárnyát ajánlotta fel a csapatnak, lényegében piaci áron. Korábban felnőttképző működött az épületrészben, s ők a karbantartásokat igencsak elhanyagolták, így nem kis átalakításokra lesz szükség, hogy a gyerekek kényelmesen tanulhassanak.

Az új iskola fenntartója szeptembertől egy kft. lesz, melyet pár szülő hozott létre. A többi család a munkáját teszi bele: például kifestik a tantermeket, megszépítik az önálló kertet. A családoknak pedig gyerekenként havi 60 ezer forintot kell fizetni. A napi működés finanszírozásában nem ajánlatos kifejezetten egy alapítványra támaszkodni akkor, ha az alapítványt elsősorban szülők támogatják – mondják a jogászok. Az alapítvány esetében ugyanis nem lehet kötelezni a szülőket rendszeres tandíj-befizetésre, mert adózási szempontból az alapítványok támogatása más megítélés alá esik, mint a rendszeres és kötelező befizetés.

„Ezért kívánjuk úgy kialakítani az iskola finanszírozását, hogy a rendszeres bevételek, különösen a tandíjbevételek a fenntartó kft.-hez kerülnek, míg az alapítvány tényleges és tiszta alapítványi támogatási tevékenységet fog végezni" – mondták a szülők.

A költségvetési törvény szerint az állam átlagbéralapú támogatást nyújt a fenntartóknak, 11,8 diákonként egy pedagógust finanszíroz. A Tág Világban maximum 24 fős osztályokat terveznek indítani, és első körben nemcsak a mostani negyedikesek folytathatják ötödikesként, de lesz egy friss elsős csapat, sőt a nagyok testvérei kis híján egy másodikat is kitesznek. A terv az, hogy jövőre is induljon első és ötödik is a felmenő osztályok mellett. Így mire a mostani tanulók nyolcadikba jutnak, meg is telne az iskolaépület  - addig kell valahogyan kibekkelni, s az üres tantermek bérleti díját is kifizetni.

Differenciálás és csapatmunka

Az új iskolának saját akkreditált programja még nincsen, bár Mózes Dóra szeretné, ha néhány év alatt erre a szintre is eljutnának. Egyelőre a Gyermekek Háza nevű alternatív iskola akkreditált tantervét tervezik használni, ami elég szabadságot ad a programjuk megvalósításához. (Erről itt írtunk bővebben)

Fontos eleme például a differenciálás: csoportmunkában, képességeiknek megfelelően, más és más feladatokat kapnak a gyerekek.  Kisebb csoportokban dolgozhatnak önállóan a digitális táblán, de ha igényük van rá, akár a pedagógussal is átismételhetik, begyakorolhatják a tananyagot. Az egyes témákat is különböző szinteken dolgozzák fel, a szövegértésnél például tartalmilag és terjedelemben is eltérnek az olvasmányok.

©

Ebben a tantervben fontos szerepe van az egyéni bánásmódnak, és speciális figyelmet fordítanak a sajátos nevelési igényű gyerekekre is. „Szeretnénk majd elsőtől nyolcadikig saját tantervet, minden tantárgyban, de ez bonyolult és időigényes feladat, nem is beszélve arról, hogy a mai közoktatási rendszerben milyen nehéz elfogadtatni egy új alternatív programot. Egyelőre a létkérdésünk a legfontosabb, arra koncentrálunk” – mondja Mózes Dóra, akinek tapasztalatai szerint igazán elhivatott és kreatív pedagógusokat sem könnyű találni az új osztályokhoz.

Gyerekbarát módszerek
„Az elsősnek sok még a 45 perces óra, de péntekre vagy a félév végére a nagyobbak is elfáradnak. Ezért mi rugalmasan, akkor tartunk szünetet, amikor azt látom, hogy elfogyott a gyerekek türelme. Ha például nyakig maszatosan agyagoznak vagy festenek, akkor nyilván nem szakítjuk meg az alkotómunkát éppen 45 percnél, ám ha fáradtnak látom őket, akár fél óra után is kimehetnek egy kicsit szaladgálni a folyosóra” – meséli Mózes Dóra. Reggel ugyan be kell érniük a gyerekeknek 8 órára, de a tanulás előtt élménymeséléssel, reggelizéssel töltenek el vagy fél órát. Ilyenkor kötetlen beszélgetéssel hangolódnak rá az éppen aktuális témájukra is, vagy ha éppen mesével kellett készülniük, azt felolvassák. Első és második osztályban pedig még volt mondókázás, babzsákozás is, ha pedig valaki sportsikert ért el a hétvégén, annak a megünneplésére is szánnak időt. „Mindig elmondhatják, mi bántja őket. Fontos, hogy érezzék, valaki kíváncsi rájuk” – véli a Tág Világ pedagógusa. Sok iskolában látni, amint a gyerekek reggel ott tornyosulnak a tanító körül, mert mindenki el akar mesélni valamit – de nincs rá idő. „Sosem voltam híve az értelmetlen, túlzott fegyelmezésnek, nem tartom fontosnak a néma, kettesével való sorakozót, a csendben vonulást.  Mi beszélgetve sétálunk le ebédelni, s evés közben úgy viselkedünk, mint bármely család egy közös étkezésnél. Nincs rohangálás és üvöltözés” – mondja Mózes Dóra, hozzátéve: „mi pedagógusok is nehezen bírnánk reggel nyolctól folyamatosan ötször 45 percet fegyelmezetten koncentrálni, úgy, hogy közben elvárás az ismeretek megértése és a kifogástalan viselkedés; ezt még fokozzuk egy kicsit a pihenőidőben való házi feladat írással – vajon hány napig lennénk képesek minderre?”