szerző:
I.N.

Idén ötödik alkalommal rendezik meg Pécsett a közelmúltig még sokak által kissé lenézett, leginkább alig ismert fajta, a portugieser világversenyét. Az idei válogatóra már tucatnyi országból érkeztek minták, és az eddigiek alapján joggal feltételezhető: a portugieser is képes legalább olyan nagy borokat adni, mint a cabernet-k. Erről is kérdeztük Győrffy Zoltánt, a verseny fő szervezőjét, a Pécsi Borozó főszerkesztőjét.

 hvg.hu: Honnan jött az ötlet, hogy megszervezzék a Portugieser du Monde-ot?

Gy. Z.: A kilencvenes évek elején-derekán pécsi egyetemistaként kerültem közelebb a borokhoz, a portugieser, vagyis akkor még kékoportó fért bele a szűkös büdzsébe. A kocsmákban általában borzalmas bor volt, de levonatozni Villányba, és egy napot pincelátogatással tölteni, az néha azért belefért. És ott bizony jó volt az oportó, volt még tisztességes olaszrizling is, és ha akadt friss ösztöndíj, akkor egy cabernet sauvignon is került a pohárba. De az alap az oportó volt. Aztán valahogy kezdett elfelejtődni, leértékelődni ez a fajta. A Pécsi Borozó épp azért jött létre, hogy ami helyi érték, azt megmutassa, kiemelje, lendületet adjon neki. Ezért először csak villányi portugieserekkel szerveztünk egy pécsi kóstolót 2012-ben, majd amikor azt láttunk, hogy van rá érdeklődés, elkezdtünk gondolkodni, mi lehetne nagyobb durranás, amire talán jobban felfigyelnek a megyehatáron túl is. Így jött az ötlet, ha minden jeles fajtának van világversenye, legyen a portugiesernek is, és 2013-ban megszerveztük az elsőt. Lényegében a szerkesztőségünk tett bele rengeteg munkát, majd mellénk állt Pécs polgármestere is, több villányi borász, évről évre lépegetve tudtunk ebből egy mostanra nemzetközileg is ismert versenyt, mondhatni brandet építeni.

©

hvg.hu: Sokan nem tartják sokra a portugiesert, ahogy ön is mondta, annak idején is az olcsóbb borok közé tartozott. Érdemes „rehabilitálni"?

Gy. Z.: Amikor kiküldtünk az első sajtóanyagokat a Portugieser du Monde-ról, sok kolléga – épp a boros világból – kérdezett vissza, miért is erre a „semmit érő fajtára” pazaroljuk az energiánkat?! Hát épp azért, mert nem az. Az öt év alatt kóstoltunk portugieserből fehérbort, rozét, sillert, rozé és vörös gyöngyözőt, de klasszikus pezsgőt is. Voltak könnyű vörösek, frissek és voltak érettek, barrique-oltak is. A portugieser sokat tud, ha jól állunk hozzá. Talán közhelyes, de van négyszáz hektár csiszolatlan gyémántunk, csak meg kell tanulnunk bánni a köszörűvel, és homályos helyett ragyogni fog. 

hvg.hu: Nemrég kóstolhattunk egy 2006-os Bock portugiesert, fantasztikus élmény volt. Az áruházláncok boltjaiban azonban szinte csak friss bor formájában kapható. Miért gondolja szinte mindenki, hogy ez „csak" a magyar Beaujolais?

Gy. Z.: A portugieser alkalmas arra, hogy friss, könnyű vörös legyen belőle, viszonylag korán lehet szüretelni. Van egy jellegzetes gyümölcsössége, Márton-napra már lehet is belőle tiszta, élvezhető bor – és akkor gyorsabban csilingel a kassza. Erre éreztek rá sokan és cash-flow bor lett belőle, ami nem tett jót a fajta hírnevének. Messze nem ez a legnagyobb értéke. A közönség azonban szeret általánosítani. Éppen ezért ma nehéz egyévesnél idősebb portugiesert eladni, pedig a második évben mutatja meg magát ez a fajta, eltartható akár évtizedekig. Rendszeresen kóstolunk vissza a nyolcvanas évekig, és őszintén szólva, több sikerélményem van a kilencvenes évek kékoportóival, mint ugyanazon korszak cabernet sauvignonjaival.  

hvg.hu:  Mennyire él a boros köztudatban a verseny? Külföldön mennyire tartják számon?

Gy. Z.: Az első versenyre négy országból 62 bort neveztek, míg tavaly már kilenc országból érkeztek nevezések, és összesen 96 tételt küldtek Pécsre. Idén pedig már úgy tűnik, hogy több a külföldi nevezés, mint a hazai. Beszélgetésünkig 10 országból kilencven minta érkezett be, ebből majd’ ötven nem magyar. Ráadásul, a magyarok sem mind villányiak, akad egri, bükki, tolnai, pécsi is a nevezők között. Idén először van nem európai induló is, hiszen érkezett egy bor Chiléből, ahol szintén akad egy kevés portugieserültetvény. Így most már tényleg joggal mondhatjuk el, hogy ez egy világverseny.  

©

hvg.hu:  Annak idején például a Wassmann házaspár csak e fajta miatt költözött a villányi borvidékre. Hogyan tudja építeni a nemzetközi porondon Villány hírnevét a portugieser?

Gy. Z.: A portugieser fajta egész Közép-Európában elterjedt, hívják portugizernek, purtugizacnak, portugalkának, blauer portugiesernek vagy modrý portugalnak. Kétségtelen nem könnyű „eset”, hiszen ahol sok van belőle, ott általában alapbor. De szerencsére egyre több borvidéken egyre több borász vette a fejébe, hogy kezdeni szeretne vele valami. Mi az egész Portugieser du Monde projekttel azokat a termelőket próbáljuk összekapcsolni, akik hisznek a kékoportóban, hisznek a jövőjében, és tesznek is érte. Az elmúlt öt évben legalább harminc külföldi szakértő járt már a verseny kapcsán Pécsett és Villányban, sokan először voltak Magyarországon a portugieser révén – ők mind viszik a fajta jó hírét, hiszen eddig mindegyikük kellemesen csalódott.

hvg.hu:  Kik fognak zsűrizni? Hogy vették rá őket, hogy eljöjjenek? Nyilván sokba kerül a nemzetközi borbírák utaztatása.

Gy. Z:  A zsűri az első év óta nemzetközi, a bírálók több mint fele külföldi szakértő, akiket részben a saját kapcsolatrendszerem, részben pedig több éve lelkes segítőnk, egyben zsűrielnökünk, Kosárka József borakadémikus révén hozunk el Pécsre, Villányba. Mivel pénz helyett inkább a lelkesedésünk sok, így azt kínáljuk nekik, hogy Budapesttől a helyszínekig és vissza álljuk a transzfert, valamint szállást és ellátást biztosítunk nekik, de mindenki a saját költségen repül ide. Ha azt vesszük, hogy az idén japán, kínai, dél-afrikai, lett, osztrák, olasz, spanyol és kanadai borbírák jönnek, akkor ez nem kis dolog. Jó érzés, hogy egyre többen tudják már: ha meg szeretnék ismerni a portugiesert, akkor el kell jönni a Portugieser du Monde-ra. Ha volna több szponzorunk, akkor biztos könnyebb lenne fejlődni, még nagyobb léptékben gondolkodni, de nem vagyunk elégedetlenek: amit elértünk, saját erőből tettük, és természetesen nagylelkű segítőinkkel, mint például Pécs városa vagy a Villányi borvidék.  

©

 hvg.hu:  Most, hogy körbejártuk a versenyt, talán érdemes azt is elmondani, honnan is származik tulajdonképpen a fajta. Van már erről konszenzus a kutatók között?

Gy. Z.: Sok legenda felmerült a portugieser származásával kapcsolatban, főleg a portugál eredet tartotta magát sokáig. A legfrissebb kutatások szerint azonban dél-stájer eredetű, a mai Szlovénia területén lehet az őshazája, ott van a rokonsága. De akár nevezhetjük igazi közép-európai fajtának is, hiszen Németországtól Horvátországig, Csehországtól Szerbiáig terjed a terület, ahol jelentősebb mennyiségben jelen van. Akad egy-két francia termelő is, akinek még van portugais bleu-je – ha egyszer lesz francia bor is a versenyen, na, akkor lehet majd picit hátradőlni… 

                                                                                           xxxxxx

  Megjegyzés: Portugieser du Monde Nemzetközi Kóstolófesztivál április 22-én, vasárnap Palkonyán a Mokos Pincészetnél.