A Women Deliver a világ egyik legnagyobb nemek közötti egyenlőséggel, szexuális egészséggel és reprodukciós jogokkal foglalkozó konferenciája. A konferencián olyan civilek és döntéshozók vesznek részt, akik a szexuális és reprodukciós jogok és a nemi egyenlőség előmozdítása érdekében dolgoznak.  A több mint hatezer résztvevőt felvonultató mostani ruandai konferencia még hangsúlyosabb, mert egy olyan helyzetben rendezik meg, amikor ezek a jogok egyszerre csorbulnak világszerte a járvány és a klímaválság hatására, és amikor mind inkább erősödnek a nők jogai ellen fellépő mozgalmak.

 

Novák Katalin a Facebook-posztja és az MTI tudósítása szerint is lehetőséget kapott, hogy ezen a kivételes platformon felszólaljon, de ő egy cseppet sem kivételes beszédre használta ezt a lehetőséget, közhelyekkel és választási szlogenekkel, üres szólamokkal teletűzdelt üzenetet próbált meg átvinni. Nováknál ugyanis a nemek közötti egyenlőség és a reprodukciós jogok kimerülnek abban, hogy

valódi döntési szabadságra van szükségük a nőknek, hogy a karriert és a családot együtt is választhassák, a nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is, és Magyarország erre törekszik.

Magyarország első női köztársasági elnöke pedig ezúttal is a saját példáját dörgölte a hallgatósága orra alá, miszerint:

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy a férjemmel három nagyon bölcs döntést hoztunk, így három gyermek édesanyja vagyok.

Novák ezt egy olyan ország köztársasági elnökeként mondta, ahol a kormány a társadalom egy részének nem teszi lehetővé, hogy bölcs döntést hozzon, ha gyerekvállalásról van szó: hiszen az egyedülállók örökbefogadási kérelméhez külön minisztériumi engedély kell, az Alaptörvény-módosításban ott áll, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a gyereket nevelő azonos nemű párok megbélyegzése pedig a kormánypropaganda egyik sarkalatos pontja.

„Elkeserítő, hogy a szülővé váláshoz egy ilyen tortúrán kell keresztülmennem"

Hidegzuhanyként érte az érintetteket a kormány javaslata, amely miniszteri engedélyhez kötné az egyedülállók örökbefogadását. A szakértő attól fél, a döntés az örökbefogadásra váró gyermekeket érinti majd a legrosszabbul, mások szerint pedig a törvénnyel a hazai meleg társadalmat bélyegezhetik meg. A miniszter ígéri, szó sincs róla, hogy ne fogadhatnának örökbe egyedülállók, a méltányosságról a konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján döntenek majd.

Novák már csak azért is kilógott a világ legnagyobb nőjogi konferenciájáról, mert ő volt az, aki még családokért felelős tárca nélküli miniszterként arról beszélt, hogy a nőknek nem kell akkora fizetés, mint a férfiaknak – mindezt egy olyan országban, ahol a jelen állás szerint több mint 250 évet kell várni arra, hogy eltűnhessen a nemek közötti bérszakadék.

Mint ahogy azt is nehéz lenne reklámozni egy ilyen konferencián, hogy Magyarországon tavaly egy olyan rendelet lépett életbe, amely szerint csak abban az esetben végezhető el az abortusz, ha a beavatkozást választó nővel meghallgattatták a magzat szívhangját.

A nőknek szóló politikai üzenet a kormány abortuszmódosítása, de betartatni nem tudják

Politikai lufinak használja, de a nőknek üzen a kormány az abortusz szabályainak történelmi módosításával. A Belügyminisztérium rendelete ráadásul nem is egyértelmű: a kormányoldal azt állítja, hogy szeptember 15-étől kötelező lesz meghallgatni a magzat szívhangját terhességmegszakítás előtt, a rendelet szövegében azonban ilyen előírás konkrétan nem szerepel.

Novák Katalin üzenete, miszerint Magyarországnak női köztársasági elnöke van, aki három gyereket szült, nagyon-nagyon vékony egy ilyen sűrű mezőnyben, ahol a világ vezető nőjogi aktivistái gyűltek össze, hogy valós problémákra valós megoldásokat találjanak. A konferencián szintén résztvevő, hazai nőjogi aktivizmust a szülés, a születés és az anyaság nézőpontjából képviselő EMMA Egyesület tagjait a Qubit szerint meg is lepte Novák Katalin ruandai fellépésének a híre. De az egészségügy globális monitorozásával foglalkozó szakoldal, a Health Policy Watch is fennakadt azon, hogy Magyarország emberi jogokkal szembemenő jobboldali elnökét meghívták előadni a konferenciára.

A tudósítások alapján Novák talán egyetlen önreflexív kijelentése az volt, hogy Magyarországon még több nőre lenne szükség a parlamenti képviselők között, mert a jelenlegi országgyűlési képviselőknek kevesebb mint 15 százaléka nő. Azt is mondta, hogy bár nem ő dönt ebben a kérdésben, de sajnálja, hogy augusztus 1-jétől – Varga Judit távozásával – nem lesz női miniszter a magyar kormányban.

Pedig miközben Ruandában a magyar kormány családpolitikáját és a saját bölcs döntéseit népszerűsítette, alaposabban is körülnézhetett volna abban az országban, amely a Világgazdasági Fórum tavalyi nemi egyenlőségi indexe szerint a hatodik a világban (csak Izland, Finnország, Norvégia, Új-Zéland és Svédország előzi meg), miközben Magyarország a 88. helyen áll Lesotho és Örményország közé ékelődve.

A nemek közötti egyenlőség szempontjából Ruanda nagyon különleges és tanulságos hely. Az 1994-es száz napig tartó népirtásban csaknem egymillió ember halt meg, sokan elmenekültek, és az országban egyszer csak a nők találták magukat többségben: a lakosság 60-70 százalékát tették ki. A tragédia olyan helyzetbe hozta őket, amely korábban ismeretlen volt számukra: a legtöbbjük nem úgy nőtt fel, hogy valaha is olyan munkát vállaljon, ami nem házimunka. Most azonban egyszemélyben jelentettek mindent a családjuknak: kenyérkeresők, szülők, tanítók voltak.

 

A népirtást a hadseregével feltartóztató Paul Kagame elnök – aki a Women Deliver konferencián is nyitóbeszédet tartott – annak idején felismerte, hogy az ország annyira borzalmas állapotban van, hogy csak férfiak nem lesznek képesek újjáépíteni. Ruanda új, 2003-ban elfogadott alkotmánya ezért kimondta, hogy a parlamenti helyek 30 százalékát a nőknek kell fenntartani. Ruanda aztán alaposan túlteljesített, a 2003-as választások után a parlamenti helyek 48, a következő választáson már 64 százaléka a nőké volt. A számok alapján kevés ország tud ilyen sikertörténetet felmutatni.

Csakhogy a parlamenti leosztásban eminens Ruanda azt példázza, hogy a képviselői létszám sem jelent megoldást minden problémára: a nők lehetnek erősek a közéletben, de ez az erő mélyebb társadalmi változások nélkül nem fog megmutatkozni az otthonaikban is, ahol sokan a férjeik alárendeltjeiként kénytelenek élni. Ebből is sokat lehetne tanulni egy olyan országban, ahol a politika szereti megmondani, hogy hol a nő helye.

Ruanda tehát a számokon túl is nagyon tanulságos példája annak, hogy a nemek közötti egyenlőség mennyire sokrétű, komplex, folyton mozgó célvonal. Ebből a szempontból Novák Katalin megjegyzése a ruandai konferencia panelbeszélgetésén teljesen helytálló: egy ország még nem érte el az egyenlőséget azzal, hogy nőt választott elnökké.

 

Főleg egy olyan országban, ahol azt a köztársasági elnököt nem választják, hanem kinevezik – mégpedig egy olyan Országgyűlésben, ahol a női képviselők aránya kevesebb mint 13 százalék, a kormányban pedig egyetlen női miniszter sem kapott helyet.

Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: