A svájciak a tejtermékeket, sajtokat szinte minden ételcsoportnál felhasználják, de kedvencük az olvasztott és a grillezett változat. Mindkettő készítése felér egy kisebb asztali szertartással.

A raklett elkészítésének kétféle módja a legelterjedettebb.
1. Roppant egyszerű, semmilyen különösebb eszköz nem kell hozzá: megvágott, egész sajtot valamilyen alkalmatosságban a tűz fölé tesznek, úgy puhítják meg. A lágy, olvadt sajt ezután rákanalazható a tányérba rakott főtt krumplira, zöldségekre, húsdarabokra és még egy ideig ilyen halmazállapotú marad. Kihűlő félben nyúlik, ám vannak akik ebben az állapotában kedvelik a legjobban…

2. Ezt a változatot kizárólag erre a célra, speciálisan gyártott kis sütőtálkákkal felszerelt eszközzel készítik, efféle készlet idehaza is kapható. Hozzávalónak feltétlenül a főtt burgonyát ajánlják, mellé egy kis savanyúságot is az asztalra raknak, így nem viseli meg annyira a gyomrot a nehéz sajt. Ne felejtsük el a sót, borsot és pirospaprikát is kikészíteni. Fél centis vastagságúra szeleteljük fel a sajtot, és vágjuk akkora darabokra, mint a raklettsütő tálkái.

Igazán különleges ízkombinációt kapunk a diós, körtés változattal. Ha megfelelő a készülékünk, piríthatunk megvajazott kenyérszeleteket is a raklettsütő tetején, bár nem sértődik meg senki, ha külön készítjük a pirítóst.

Előbb a körtét tegyük rá a kenyerekre, és aztán jöhet a sajt. Grillezzük együtt a tálkákban, végül szórjuk meg egy kevés dióval. Előzetesen serpenyőben megpárolt kukoricát, padlizsánt, cukkinit, babot is rakhatunk a sütőtálkákba a sajt alá, csipet oregánóval ízesítve. Csak a fantázia szab határt a variációknak.

Mivel a svájciak a sajt mellett a borokat is igencsak kedvelik, a raklett elengedhetetlen tartozéka egy palack aromás nedű. A jófajta borok mellett a röviditalok választéka is igen széles, országszerte közönségkedvenc a Ginepi nevű borókalikőr, de az egyéb pálinkafélék is sikeresen „ágyaznak meg” a grillezett sajtnak.