szerző:
Krisztina O'Brien

Az avokádó csak pár éve került be a magyar piacok, boltok kínálatába. S a megjelenése óta állandó vita tárgyát képezi. Gyümölcs-e vagy inkább zöldség? Hizlal-e vagy fogyaszt? Egészséges-e vagy egyenesen mérgező?

Az aligátorkörtéről, ahogyan másként nevezik, az utóbbi időkben több cikk született, mint például a retekről. De állíthatjuk, hogy ezeknek az információknak a fele csupán a fantázia szüleménye (lehet, hogy a retekről azért nem írnak annyit, mert nehéz róla fantáziálni?). Az egyik legenda, hogy az avokádót csak korlátozottan fogyaszthatjuk, mert mérgező. Tény, hogy a teljesen éretlen avokádó és a levelei tényleg tartalmazhatnak mérgező anyagokat a lovak, a kecskék és a nyulak számára, már amennyiben takarmánynövénynek használnánk. Van táplálkozástudománnyal is foglalkozó publicista, aki állítja, hogy a levelek mérgezőek lehetnek az emberek számára is. A világért sem bátorítanánk senkit az éretlen avokádó vagy avokádólevelek fogyasztására, de halálesetről nem találtunk adatot, arról meg különösen nem, hogy az érett gyümölcsnek bármily mérgező hatása lenne.

Sőt, a legtöbb táplálkozáskutató egyenesen szuperételnek titulálja. Talán nem lehet véletlen, hogy egyes arab országokban az avokadó úgy a babák első étke az anyatej után, mint nálunk a sárgarépa- vagy az almapép. Szóval, nem kell végrendelkeznünk ahhoz, hogy nyugodtan együk. Nem kevesebb, mint 11 vitamin  és 17 ásványi anyag  találtatik benne. Kitűnő antioxidáns, A, B1-, B2-, B3-, B6-, B6-,C-, és E-vitamint tartalmaz, valamint káliumot, kalciumot, nátriumot, magnéziumot, foszfort és vasat is. Remek szer a depresszió, levertség és fáradtság ellen, jó hatással van az emésztésre, és jót tesz a csontjainknak is. Ezek után nem nehéz elképzelni, mi történt volna Popeye-jel, ha nem spenóton, hanem avokádón éldegélt volna (meglehet, hogy ezt a verziót még viszontlátjuk valamelyik jövendőbeli mozifilmben). Az amerikai University of California kutatása szerint az avokádó luténben is gazdag, amely komponens védi a növényeket a nap káros hatásaitól és az emberi retinának is hasonló szolgálatokat tesz. A gyümölcs fogyasztása tehát megóvhat a hályog kialakulásától, és egyéb, a látással kapcsolatos degeneratív betegségekkel szemben is hatásos.

Új íz. Szuperétel?
©

Magas zsírtartalma miatt az alakmegőrző fitneszőrültek egy része halálfejet biggyesztett az avokadó neve mellé. Csakhogy van olyan jótékony zsírsav, amely nemhogy nem hizlal, de kifejezetten előnyös a szervezetnek, és az avokádóban pont ebből van túltengés (körülbelül 20 g a 30-ból a jó oldalon áll). A többszörösen telítetlen zsírsavak rendkívül jó hatással vannak a szívre, az erekre és direkt csökkentik a koleszterinszintet. Na, de nézzük ezt a bizonyos zsírtartalmat számszerűleg is. Egy fél érett avokádó 30 gramm zsírt, és körülbelül 132 kalóriát tartalmaz. Ez kevesebb, mint a humuszé (100g), más olajos gyümölcsé, vagy a vajé(150 kalória 20 g vaj). Pont  ezért, ha vaj helyett avokádókrémet kenünk a pirítósunkra, máris jók vagyunk nemcsak a vonalainkat, de a tápértéket illetően is.

Az avokádóból csinálhatunk szószokat, krémeket, tehetjük salátába, készíthetünk belőle krémlevest vagy a főzés végén adhatjuk más levesekhez. Például a mexikóiak előszeretettel használják levesbetétnek a korianderes  paradicsom-, de még a kukorica-krémlevesbe is (nem szabad főzni, mert akkor megkeseredik). A legismertebb, pirítósra kívánkozó avokádókrém a guacomole, ami manapság egyre több hazai bisztró, kávézó, söröző étlapján feltűnik. Íme egy Jamie Oliver-féle változat!

Két érett avokádót (egy felet apróra darabolva félre teszünk) és egy újhagymát feldarabolunk, néhány kemény húsú paradicsomot (a felét félretesszük) és egy kis piros chilipaprikát kimagozunk, és mindezt egy fél citrom levével és kevés friss korianderlevél társaságában botmixerrel simára kikeverjük. Ezután hozzátesszük a félretett avokádódarabokat és még egyszer átkeverjük. A krémet csak ezután sózzuk és borsozzuk (lehetőleg frissen őrölt fehér borst használjunk), és már kenhetjük-mártogathatjuk is. Ha valaki nem bírja az erőset, a chili paprika kihagyható. 

Az avokádó, ha túlérik, megszálkásodik, de ez semmit sem változtat az élvezeti értékén (noha kicsit macerásabb az elkészítése, mert nehezebb krémesíteni). Ha így már nincs gusztusunk hozzá, akkor készíthetünk belőle remek pakolást, mert szuper bőrápoló szer a kiszáradt, kirepedezett vagy ekcémás bőrre.

Ha kedvet kaptunk az avokádóhoz, akkor már csak néhány tudnivaló hiányzik. Íme!

• Az avokádó a fáról leszedve tovább érik, ezért nyugodtan vehetünk keményebb darabokat is, egy kosárban, szobahőmérsékleten hamar beérik.
• Ha a gyümölcsnek hosszú, nyúlánk nyaka van, akkor ízletesebb, mert tovább hagyták érni a fán.
• Ne essünk az avokádó héjának késsel, vágjuk inkább hosszában ketté a gyümölcsöt, és enyhe, csavaró mozgatással válasszuk szét. A legegyszerűbb és legpraktikusabb, ha a fél darabokat a héjukban hagyva hosszant és keresztbe késsel mélyen berácsozzuk, majd egy határozott mozdulattal kifordítjuk.
• Ha csak a fele avokádót használjuk fel, hagyjuk benne a magját a másik felében, locsoljuk meg kicsi citromlével (különben gyorsan megbarnul), és így lefóliázva tegyük be a hűtőbe.
• A sózástól is barnul az avokádó, ezért ezt is hagyjuk a feldolgozás utolsó percére. A megbarnult avokádónak egyébként semmi baja, csak éppen nem gusztusos.
• S még valami, hogy ne maradjunk bizonytalanságban: az avokadó univerzális teremtmény, vagyis úgynevezett gyümölcszöldség.