Úgy tűnik, az idei év lesz a legmelegebb év, amit valaha feljegyeztek, illetve az lesz az első olyan év is, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – írja a Guardian a Copernicus Climate Change Service (C3S) adataira hivatkozva.

A C3S jelentése szerint felszíni globális hőmérséklet 2024 novemberében átlagosan 14,1 Celsius fok volt, ami 0,73 Celsius fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti évek átlagát. Emellett az idei november 1,62 Celsius fokkal melegebb volt az iparosodás kezdete előtti szintnél. A feljegyzések kezdete óta a 2023-as volt a legmelegebb november.

Az év 11 hónapja adatainak feldolgozása után minden jel arra mutat, hogy a 2024-es esztendő új rekordot állíthat be: az eddig jegyzett legmelegebb esztendő lehet, meghaladva így azt az 1,5 százalékos felmelegedési küszöböt, amelyet a 2015-ös párizsi megállapodás országai meghatároztak. Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese elmondta, ez nem jelenti azt, hogy az egyezmény értelmét veszítette, de tény, hogy komolyabb erőfeszítéseket kell tenni. Kérdés, hogy ez sikerül-e, a Guardian szerint a szén-dioxid-kibocsátás 2024-ben várhatóan tovább emelkedik.

Mint írják, a kibocsátásának 2030-ig 45 százalékkal kell csökkennie ahhoz, hogy esélyünk legyen arra, hogy a felmelegedés ne legyen több 1,5 Celsius-foknál. A közelmúltban tartott bakui klímacsúcson nem sikerült megállapodásra jutni arról, hogy miként lehet az átállást előmozdítani.

A novemberi hőmérsékleti adatok egyébként világszerte nagy eltéréseket mutattak. Az európai kontinensen az átlaghőmérséklet 5,14 Celsius fok volt, 0,78 Celsius fokkal az 1990 és 2020 közötti évek átlaga fölött. Ezzel az idei nem került be a tíz legmelegebb november közé Európában. Oroszország északi részén és Délnyugat-Európában a hőmérséklet meghaladta az átlagot, Európa délkeleti részén viszont elmaradt attól.

Kanada keleti részén, az Amerikai Egyesült Államok középső és keleti térségében, Mexikó legnagyobb részén, Északnyugat-Afrikában, Kínában, Pakisztánban és Ausztráliában az átlagosnál melegebb volt novemberben. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyugati részén, Észak-Afrika egyes régióiban, az Oroszország távol-keleti részén és az Antarktisz legnagyobb részén jóval átlag alatti hőmérsékletet mértek.

A Copernicus a novemberi globális csapadékmennyiséget is megvizsgálta: Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, az Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikóban, Chilében és Brazíliában, Afrika északkeleti részén, Közép-Ázsia egyes részein, Kína délkeleti részén és Dél-Afrikában az átlagosnál kevesebb volt a csapadék.

Átlagon felüli csapadékot mértek viszont Izland nyugati részén, Nagy-Britannia déli részén, Skandinávia északi részén, a Balkán déli részén és Görögországban, valamint Spanyolország keleti felén és Kelet-Európa nagy részén. A Csendes-óceán nyugati részén tájfunok okoztak heves esőzéseket és pusztítást, különösen a Fülöp-szigeteken.

Az, hogy az éghajlatváltozással a szélsőséges időjárási jelenségek – például a durva hőhullámuk, a heves viharok és a súlyos árvizek – egyre gyakoribbak és pusztítóbbak lettek, azt már mindenki tapasztalhatja. Az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálata (Cams) múlt heti jelentése szerint 2024-ben különösen heves erdőtüzek pusztítottak Észak- és Dél-Amerikában.

„A 2024-es tüzek némelyikének kiterjedése történelmi szintet ért el, különösen Bolíviában, a Pantanalban és az Amazonas egyes részein. A kanadai erdőtüzek ismét szélsőségesek voltak, bár nem érték el a 2023-as rekordméretet. A tüzek hetekig magas szintű légszennyezést okoztak az egész kontinensen” – nyilatkozta Mark Parrington, a Cams vezetőkutatója.

A Swiss Re biztosítótársaság kutatóintézete szerint a szélsőséges időjárás okozta gazdasági károk egyre nőnek. Adatai szerint a 2024-re becsült gazdasági károk 6 százalékkal, vagyis 320 milliárd dollárra emelkedtek, ami 25 százalékkal magasabb az előző 10 év átlagánál.