Tetszett a cikk?

A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy a jövőben a Nemzeti Autópálya Rt. helyett az Állami Autópályakezelő (ÁAK) Rt. kezében összpontosul az autópályák építtetése, és az azokhoz szükséges pénzügyi források megszervezése - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormányülést követő szerdai sajtótájékoztatón.

A finanszírozási konstrukció lényege, hogy a piaci alapú hiteleket az ÁAK Rt. veszi fel, amiből finanszírozzák a gyorsforgalmi út fejlesztéseket, ám ez az állami költségvetést a következő 3 évben mégsem terheli - mondta a minszter. Az állam szerződést köt az ÁAK-val, és évente rendelkezésre állási díjat fizet a társaságnak, ami a beszedett autópályadíjakkal együtt fedezheti a hitelek törlesztését és a meglévő autópályák karbantartását. Kóka János közölte: 2006-ig 431 kilométer gyorsforgalmi út épül meg, és további 400 kilométerhez kezdenek hozzá Magyarországon Ennek költsége az idén 300 milliárd forint, és 2007 végéig további 300 milliárd forintot igényel. Az ÁAK kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mintha egy magánbefektető tenné - mutatott rá a miniszter.

Magyarország 2007-2013 között a 40 százaléknyi magyar saját erővel együtt mintegy 300 milliárd forintot vonhat be az autópálya- beruházásokba. Ebből épülhet tovább az M0-ás körgyűrű és a határközeli szakaszokon a határon átvezető autópályák, ám csak akkor, ha addig elérnek a határ közelébe. A PM és a GKM egyeztetett a KSH-val és az Eurostattal, az unió statisztikai hivatalával, amely működőképesnek tartja, hogy az állam által fizetett rendelkezésre állási díj nem számít költségvetési forrásnak, mert azt arra kapja az ÁAK, hogy szolgáltatást végez, karbantartja az autópálya szakaszokat.

Kóka János szerint az ÁAK kvázi koncessziós társaságként működik, ez gyorsabb megoldás, mintha több hónapos tendereztetés után választották volna ki a külső koncessziós társaságot. Az ÁAK e tekintetben költségvetésen kívüli cégnek számít, mert finanszírozásának az a része, amit piaci úton kap a rendelkezésre állási díj címén, meghaladja az 50 százalékot. Az autópályaépítés elősegíti gazdaságfejlesztést, beruházásösztönzést és a regionális fejlesztést. Kóka János utalt arra, hogy az utóbbi időben elkészült autópályaszakaszok hatására, azok vonzáskörzetében mintegy 180 milliárd forint új beruházás valósul meg a közeljövőben, amelyek 9000 új munkahelyet teremtenek.

A közlekedési miniszter közölte: a Nemzeti Autópálya Rt. nem szűnik meg, hanem az ÁAK megbízásából továbbra is lebonyolítja az autópálya közbeszerzési eljárásokat. Az ÁAK várhatóan még az idén mintegy 425 milliárd forint hitelt vesz fel, amiből 125 milliárdot rögtön visszafizet az államnak az épülő autópályaszakaszokért, míg 300 milliárdból a már elkészült illetve a még nem befejezett szakaszokat finanszírozzák. Draskovics Tibor pénzügyminiszter elmondta: az állam és az ÁAK közötti megbízási szerződést néhány hónapon belül megkötik, míg a hitelfelvétel utáni pénzügyi zárásra 5-10 hónapon belül kerülhet sor.

A pénzügyminiszter kifejtette, hogy az ÁAK által felveendő hitelre az állam nem fog készfizető kezességet vállalni, ám mivel az ÁAK az államtól mint megbízható partnertől kapja majd a rendelkezésre állási díjat, ez biztos fedezetet jelent a hitelező bankoknak. Kóka János tájékoztatása szerint a tőkebevonás érdekében felmerült a kötvénykibocsátás lehetősége is, akár forint, akár devizaalapú, ám mivel ezt is vélhetően megversenyeztetik, a részleteiről nem kívánt többet mondani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Zamárdi-Balatonszárszó autópályaszakasz 74 milliárdért

Az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti 14,2 kilométeres új szakasza 74 milliárd forintból épül meg 2006. novemberéig; az idén júniusban kezdődő fejlesztésről a kivitelezési szerződést pénteken írták alá Balatonföldváron.