Az cégvezetők 54 százaléka úgy véli, hogy a magyar építőipar tovább hanyatlik. A döntő többség szerint pedig a teljesítmények csökkenése akár a 20 százalékot is elérheti. A piacon érezni lehet a nagy bizonytalanságot, a megkérdezettek 14 százaléka egyáltalán nem tudja az építőipar idei várható teljesítményét megbecsülni. Az építőiparon belüli enyhe növekedésben a megkérdezettek csupán 32 százaléka bízik – olvashatró a tanulmányban.

Építkezés Magyarországon. Kilátástalan

Végel Dániel

Nem érzékelhető eltérés a nagyvállalatok, illetve a kis a közepes cégek (kkv-k) várakozásai között. Mind a két szegmens egybehangzóan a magyar építőipar teljesítményének 5 százalékos hanyatlását várja. A magasépítéssel foglalkozó társaságok 5,5 százalékos, míg a mélyépítéssel foglalkozó cégek 4,3 százalékos csökkenést várnak. Ez a tavaly decemberi várakozások jelentős romlását jelenti, amikor a magas- és a mélyépítéssel foglalkozó cégek igazgatói még egybehangzóan abban bíztak, hogy az építőiparban már 2011-ben megtörténhet a stabilizáció (illetve már kismértékű, 0,4 százalékos növekedést is jeleztek).

KPMG

A társaságok a 2012-es előrejelzéseikben nagyon óvatosak. Közel minden negyedik cég (a megkérdezettek 23 százaléka) nem képes a magyar építőipar jövő évi teljesítményét felbecsülni. A cégeknek több mint fele (54 százaléka) bízik a növekedés visszatérésében. A jövő évvel kapcsolatos elvárások átlaga nagyon mérsékelt, mindössze 2,1 százalékos (pedig 2010 decemberében 2012-re a cégek igazgatói még 5,3 százalékos növekedést vártak). A nagy cégek optimistábbak, hiszen 4,8 százalékos növekedéssel számolnak, ezzel szemben a kkv-k csak enyhe, 1,8 százalékos bővülésben bíznak.

Az idei árbevételek becslésekor a cégek az egész ágazatot érintő hanyatlásból indultak ki. Az igazgatók szerint az árbevételek átlagosan 5,2 százalékkal fognak csökkeni. Ugyanakkor magas a bizonytalanság, hiszen 24 százalék nem képes bevételeinek idei alakulását előre jelezni. Az egyik fő ok, hogy a vállalatoknak továbbra is csak rövid távra vannak előre megkötött szerződéseik.

A helyzet kritikusabb lehet a nagy cégeknél, amelyek az új megrendeléseik számában 6,1 százalékos csökkenést várnak. A kkv-knál átlagosan 5 százalékkal lehet alacsonyabb idén a megrendeléseik száma. A magasépítéssel foglalkozók prognosztizálták a legnagyobb visszaesést, ezek a cégek az új megrendeléseik 6,3 százalékos csökkenésére számítanak, míg a mélyépítő vállalatok ennél enyhébb, 3,4 százalékos csökkenést várnak. A legújabb és a korábbi felmérések eredményeinek összehasonlítása az építőipari vállalatok kapacitás-kihasználtságának csökkenését mutatja (9 százalékos csökkenés, 65 százalékra).

KPMG

A társaságoknak átlagosan 3,5 hónapra vannak megkötött megrendeléseik, a nagy cégek az átlagnál jobban állnak, hiszen 5-6 hónapnyi munkájuk van. A vállalatok 63 százaléka (2010 júniusában 59 százaléka) jelezte, hogy kevesebb a megrendelése, mint tizenkét hónappal ezelőtt. Nagyobb számú megrendelést csak a megkérdezettek 3 százaléka jelzett (2010 júniusában ez 8 százalék volt). A megkérdezettek 34 százaléka ugyanannyi megrendelésről beszélt, mint egy évvel ezelőtt (2010. júniusában 33 százalék).

A megbízások megszerzésének leggyakrabban alkalmazott és leghatékonyabb módjának a magyar építőipari cégvezetők a személyes kapcsolatokat tartják, a módszer hatékonyságának átlagos értékelése 7,6 pont (a 0-10-es skálán). Ezt követi a megrendelővel való hosszú távú együttműködés alapján történő üzletszerzés, majd az ügyfelek közvetlen megkeresése és végül a versenyeljárások alapján létrejövő megbízások.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 41 százaléka (2010 decemberében 34 százalék) hajlandó nyereség nélkül, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendeléseket, és az építőipari vállalatok igazgatóinak 35 százaléka válaszolta (2010 decemberében ez az arány 22 százalék), hogy már megszegték belső előírásaikat (a társaságuk kockázati szabályzatát), hogy megrendelést szerezzenek meg. A magasépítésben vállalkozó cégek 38 százalékától, a mélyépítők 26 százalékától kértek csúszópénzt a megrendelés eléréséhez.

A társaságok gazdasági eredményükre a legerősebb korlátozó tényezőnek a bürokráciát, az állam követelményeit tartják, ugyanúgy, mint 2010 decemberében. Az utolsó felmérés óta azonban javulás állt be, mégpedig a tényező negatív értékelésének csökkenése, a júniusi 7,3 pontról 7,1 pontra decemberben és tovább, az aktuális 6,6 pontra (a 0-tól 10-ig terjedő skálán).

A második fő korlátnak a kevés megkeresést érzik, elsősorban a közforrásokból finanszírozott megrendelések esetében. Ez 6,5 pontot kapott, míg a fél évvel korábbi érték 6,0 pont volt. A harmadik visszafogó tényező a tevékenységük finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya. Emellett a magas anyagi és munkaráfordítások, a kiélezett, néha tisztességtelen konkurenciaharc és az olyan egyéb korlátozások, mint a partnerek fizetésképtelensége, késedelmes fizetések az állam részéről, a bankok nagyon korlátozott hitlenyújtási készsége, és nem utolsósorban a gazdasági válság hatása, amely nagyon lassan múlik el.

KPMG

A nagy építőipari társaságokat legjobban a közpénzekből finanszírozott megrendelések alacsony száma gyötri (nagy mértékű növekedés állt be 2010 decembere óta, 7,4 pontról 8,0 pontra emelkedett a probléma értékelése). Ezt követi a pénzeszközök hiánya, a magánforrásokból finanszírozott megkeresések elégtelen száma és a megrendelésekért folytatott konkurenciaharc okozta problémák. Ezzel szemben az új, szakképzett munkavállalók megnyerését a nagy cégek igazgatói mint teljesen elenyésző problémát tüntették fel. A kkv-knál a nagyoktól eltérően, elsősorban a hivatalok bürokráciája merül fel problémaként, emellett a munkaerő magas ráfordításaival, a pénzeszközök hiányával és ezt követően a magán- és közforrásokból finanszírozott megkeresések hiányával küzdenek.

Mivel a magyar építőipar még mindig nem érte el a mélypontot és a korábbi trendekben nem állt be jelentősebb változás, a szektorban dolgozó társaságok kulcsfontosságú prioritásai a hat hónappal korábbi állapottal összehasonlítva változatlanok maradtak. Elsősorban a működési hatékonyságuk növelésére és a finanszírozásuk optimalizálására, az alvállalkozók kiválasztására akarják a figyelmüket összpontosítani. A legalacsonyabb prioritást a felvásárlásokkal kapcsolatos tervek és az IT-infrastruktúra fejlesztése kapta.