szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kénytelen lesz felgyorsítani a megszorításokat és/vagy növelni az adókat a kormány, ha gyenge marad a gazdasági növekedésünk. Márpedig a legfrissebb magyar GDP-adat - 0 százalékos növekedés az előző negyedévhez képest - azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt. Így könnyen lehet, hogy a Széll Kálmán-terv jövő évre tervezett, 550 milliárd forintos kiigazítása mellé újabb pár száz milliárdos csomagot kapunk.

Újabb megszorításokat hozhat, hogy a magyar gazdaság a vártnál sokkal lassabban növekszik. Emiatt a következő időszakban elképzelhető, hogy a kormány megemeli az adókat, például az alkohol és a dohányáruk jövedéki adóját, de az is simán lehetséges, hogy bevezet egy új személyijövedelemadó-kulcsot a magasabb jövedelmekre (vagyis visszaállítja a progresszív adórendszert) - sorolta a vártnál rosszabb második negyedéves GDP-adat lehetséges következményeit az ING Bank vezető elemzője. Németh Dávid szerint az is elképzelhető, hogy a közmunkaprogram mégsem lesz annyira tömeges, mint a kormány tervezte, mert nem tud rá annyi pénzt szánni, de még a Széll Kálmán-tervben megkezdett kiadáscsökkentést is magasabb fokozatra állíthatja. Hasonlóan kommentálták a gyenge adatot más elemzők is.

Matolcsy György és Angel Gurria, az OECD főtitkára, kezükben az ország 2011-es növekedési terve. Újratervezés következik
AP

Az, hogy a magyar gazdaság növekedése az előző negyedévhez képest megállt, azt jelenti, hogy nem vált be a gazdaságélénkítési recept, ami Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevéhez fűződik. A recept legfontosabb része az volt, hogy a kormány a személyi jövedelemadó csökkentésével felpörgeti a lakosság fogyasztását, ami lökést ad az egész gazdaságnak. A várt hatás azonban az év első felében elmaradt, és az eddigi eredmények alapján a kormány legfontosabb intézkedése, az egykulcsos adó, nem alkalmas a gazdaság élénkítésére, valamint a másik kitűzött cél, a foglalkoztatás növelésére (ugyanakkor a költségvetésben jelentős, ezermilliárd forinthoz közelítő bevételkiesést kell kompenzálni a kormánynak a következő években zömében az adócsökkentés miatt). Az elmaradó fogyasztás negatív hatását az utóbbi hónapokban az is tetézte, hogy a magyar gazdaság motorja, az export és a hozzá kapcsolódó ipari termelés is belassult.

Felhőtlen optimizmus

A magyar GDP 2010 második negyedévéhez képest még 1,5 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kormány idén 3,1 százalékos növekedést tervezett be a költségvetésbe. A konvergenciaprogramban 2012-re 3 százalékos, 2013-ra 3,2 százalékos növekedéssel számolt a kabinet. Ezek a számok a kormány konzervatív növekedési várakozásai. A Brüsszelnek küldött dokumentumban a kabinet felvázolt egy dinamikus pályát is, amelyben 4-6 százalékos növekedést feltételez. Bár a konvergenciaprogramot a konzervatív pályára építette, a kormány és a nemzetgazdasági miniszter eredeti várakozása tavalyról még a 4-6 százalékos növekedés volt. A jelenlegi GDP-adat fényében viszont a kormány konzervatív várakozása is túlzottan optimistának tűnik.

300 milliárdos megszorítás is jöhet

A lefagyott magyar gazdasági növekedés miatt a kormány kénytelen lesz a jövő évi költségvetést hozzáigazítani a vártnál alacsonyabb növekedési pályához. A 2012-es büdzsének most folyik a tervezése, és ha a gazdasági növekedésünk lassabb lesz, a kormánynak alacsonyabb bevételekkel kell számolnia. Ezt gyorsított kiadáscsökkentéssel és/vagy bevételnöveléssel kell ellentételeznie ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Ha ezt nem teszi meg, a költségvetés hiánya jövőre magasabb lehet a konvergenciaprogramban Brüsszellel szemben vállalt 2,5 százalékos deficitnél.

A konvergenciaprogramban a kormány 3 százalékos GDP-növekedéssel számolt jövő évre. Ha ehelyett 1 százalék körül alakul a 2012-es növekedésünk, az akár 300 milliárd forinttal is ronthatja a jövő évi büdzsé egyenlegét - véli Németh Dávid. A csökkenő vagy a várttól elmaradó növekedés folytán akár 150 milliárd forint is elmaradhat ugyanis az eredetileg várt áfabevételekből. A kormánynak tehát újra kell gondolnia a növekedési esélyeinket, mindenekelőtt a fogyasztás növekedésével kapcsolatos várakozásait. A kabinet már az idei költségvetésben is túl nagy áfabevétellel számolt, emiatt a februárban bejelentett, úgynevezett 250 milliárdos zárolás során utólag csökkentenie kellett az áfabevételi terveket. Ezért fontos kérdés, hogy a jövő évi költségvetésben hajlandó lesz-e a kabinet megválni optimista fogyasztási prognózisától, és kevésbé elrugaszkodott elképzelésre építeni a büdzsét.

A lassuló export a társasági nyereségadót nyesheti vissza 20-30 milliárddal jövőre, az esetleges elbocsátások és a béremelések elmaradása miatt pedig a személyi jövedelemadóból származó bevételek maradhatnak el, akár 40-50 milliárddal is, a tervezettől.

Kellemetlen fordulat
Túry Gergely

Ez tehát újabb jelentős kiigazítást követelhet a kormánytól, pedig a Széll Kálmán-tervben a jövő évre már 550 forintos megszorítást jelentett be a kabinet. A csomag döntő része a munkaerőpiaci ellátásokra, a közlekedési vállalatokra, a gyóggyszerár-támogatásokra, a nyugdíjakra, a felsőoktatásra, valamint az önkormányzatokra fordított kiadások drasztikus csökkentéséből áll.

Ha viszont a gazdaság növekedése jövőre eléri legalább a 2 százalékos mértéket, a költségvetés egyenlege jóval szebben alakul, ennélfogva a terveken felüli kiigazítási igény körülbelül 100 milliárd forint lehet - mondta az elemző.

Így az államadósság elleni háború sem lesz diadalmenet

Az új adat erősítheti a hazánkkal kapcsolatos piaci kétségeket, ugyanis a lassabban növő GDP-vel az ehhez mért, magasnak tartott államadósságunk is rosszabbul fest majd. A Magyarországnak kölcsönadó befektetők most leginkább azért aggódhatnak, mert a magas magyar államadósság csökkentését éppen arra a forgatókönyvre húzta fel a kormány, hogy 3 százalék feletti gazdasági növekedés lesz (a jövőre tervezett 2,5 százalékos költségvetési hiány mellett ugyanis egy ilyen növekedéssel elkezdhetnénk kinőni az adósságunkat). Mint a kormány a konvergenciaprogramban írja: "a Széll Kálmán Terv az államadósság csökkentését tűzte ki célul, a gazdaság növekedése illetve a foglalkoztatás növelésén keresztül".

A növekvő kiigazítási igény miatt azonban a piacon kétségek merülhetnek fel a beígért megszorító intézkedések megvalósításával kapcsolatban is, hiszen már az eddig bejelentett csomagban is számoltak azzal a kockázattal, hogy bizonyos lépésektől visszaretten a kormány. Ha még nagyobb megszorítást kell majd végrehajtania, erre még nagyobb lesz az esély.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Nem vált be Matolcsy receptje: megállt a magyar gazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei második negyedévben a megelőző negyedévhez, és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján.

MTI Gazdaság

Nagy csalódást okozott a GDP-adat az elemzőknek

Nagy csalódást okozott a második negyedéves GDP adat az MTI által megkérdezett makroelemzőknek, akik elérhetetlennek tartják a kormány által várt 3 százalék körüli éves növekedési ütemet, saját prognózisaikat is érdemben csökkentik, a jövő évi kilátások romlása miatt pedig nem zárnak ki további intézkedéseket a hiánycél teljesítéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem kívánta kommentálni az adatot.