A három nagy hitelminősítő, a Moody’s, a Fitch és az S&P, jelentései a befektetőket segítik annak eldöntésében, mikor, mibe és melyik országban érdemes befektetniük. Ezen kívül a vállalatoknak is a segítségére van, hiszen ha kötvénykibocsátáson keresztül szeretne hitelhez jutni, akkor a hitelminősítő sorolja be kötvényét annak megfelelően, milyen piaci kilátásai vannak és mennyire tekinthető a vállalat jó adósnak.

A hitelminősítők mindent megvizsgálnak, ami befolyásolhatja a fizetőképességet: az exportot, az importot, a növekedési lehetőségeket, béreket, inflációt. A leginkább azonban a költségvetés szerkezetét tanulmányozzák.

A hitelminősítők azért jöttek létre, mert a befektetőknek szükségük volt és van egy olyan értékelési rendszerre, amelynek segítségével gyorsan és könnyen képet kapnak egy-egy ország helyzetéről. Eredetileg négy kategória volt, A-tól a D-ig. Az A kategóriába tartoznak azok, akik biztosan vissza tudják fizetni a pénzt, a D kategóriába pedig azok, akik biztosan nem.

Később finomodtak a kategóriák: egyrészt újabb betűkkel (AAA, CC stb.), illetve plusz-mínusz jelekkel, így ma összesen 21-24 kategória van, plusz arról is véleményt mondanak, hogy egy-egy ország mennyire stabilan áll a helyén. Így megint egyszerűsíteni kellett: az egyszerűség kedvéért a listát kettévágták, és BBB-- alatt a kötvényt már nem ajánlják befektetésre. A bóvli kategória valójában a CCC-- szinttől kezdődik, de a piaci megítélés szempontjából az igazi vízválasztó, hogy egy kötvényt befektetésre ajánlanak-e.

Mit jelent a bóvli?

Annak ellenére, hogy a Moody’s az éjjel bóvliba vágta Magyarországot, még mindig a lista közepén helyezkedünk el, igaz, a lélektani határt már átléptük, és a hitelminősítő megtartotta a negatív kilátást is a magyar adósbesorolásra.

Fazekas István

Magyarország ugyanis 15 évig a normális országok közé tartozott. A rendszerváltástól követően egészen 1996. december 19-ig a Moody’s bóvli kategóriába sorolta Magyarországot, a Bokros-csomag hatására viszont felminősítettek. Ezt akkor az S&P kezdte, 1996. október 28-án bóvli kategóriából eggyel feljebb, BBB mínuszba sorolta át hazánkat. (A hitelminősítés alakulását a rendszerváltástól napjainkig itt nézheti meg.)

A hitelminősítőknél a bóvli kategória azt jelenti, hogy a magas kockázatok miatt a befektetőknek azt mondja, az adott állam kötvényeit, és vállalati részvényeit nem érdemes megtartani vagy túlságosan kockázatos megvásárolni. A befektetési döntéshozóknak ez nem csak jelzés, bizonyos alapkezelőknél előírás, hogy nem vehetnek bóvliországtól állampapírokat, és vállalati kötvényeket.

Hogy Magyarország számára mit jelent a bóvli kategória, az nem ma, hanem csak heteken belül derül ki. Az, hogy a Moody's megtartotta a negatív kilátást is a magyar adósbesorolásra, azt bizonyítja, hogy a besorolás egyértelműen a költségvetés fenntarthatóságától függ - mutat rá a Nomura elemzője. Az Equilor szerint pedig a nagy intézményi szereplők egyelőre csak kisebb részben pozicionálták magukat arra, hogy bóvli kategóriába kerül a magyar minősítés, ennek megfelelően a portfólióátrendezések akár heteket is igénybe vehetnek. Ennek eredményeképpen a hazai piac alulteljesítésére számítanak rövid távon.