"Eddig a Gazprom kategorikusan tagadta, hogy a palagáz kitermelésének hatása lenne a gázpiacra, az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumtól szivárgó információk viszont nüansznyi eltérést mutatnak ez ügyben" – magyarázta Deák András Oroszország- és energetikai szakértő. Hamarosan talán eljöhet a drága orosz gáz korszakának vége – még ha nem is a források és szállítási útvonalak diverzifikálásával, hanem más, főként külső tényezők által.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumban azzal számolnak, hogy az Egyesült Államokban és a világ több pontján zajló "palagáz-forradalom", illetve az azonnali ügyletek növekedése következtében a Gazprom nem tud magasabb árakat érvényesíteni az európai államok hosszú távú gázszerződéseiben.

A pala gázpiaci előretörését jelzi, hogy az USA az utóbbi években az importáló helyzetéből hosszú időre önellátóvá vált. Ráadásul miközben az európai piaci megjelenését készíti elő, odahaza a palagáz árának drasztikus beszakadása már-már kiszámíthatatlan hosszúságúvá nyújtja a további beruházások megtérülését.

A palagáz-termelés európai pilot programja a régióban, Lengyelországban fut – a próbálkozások egyelőre mérsékelt reményekkel kecsegtetnek.

A palagáz miatt fájhat a fejük

A Finmarket orosz internetes hír- és elemzőoldal egy kormányzati, tárcaközi tanácskozásról készített elemzést ismertet, melyben 2016-ot tartják az oroszok fordulópontnak (éppen azt követően, hogy 2015-ben lejár a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés – a szerk.). 2016-ra várható ugyanis, az amerikai palagáz exportját lehetővé tevő kontinentális beruházások kiépülése (főként a cseppfolyós gázt fogadó terminálok és az azokat a gázvezetékrendszerbe kötő infrastruktúra).

Emellett pedig a Gazpromnak a hazai pályán is problémái adódhatnak, mivel Oroszországban a kormány adót vetett ki a kitermelésre, mely növeli a belföldi gázárakat. Mindezekből adódóan már vannak olyan szakértői vélemények is, mely szerint az orosz gázárak Európában most talán lejtmenetbe fordulhatnak át.

2016-tól olcsóbb lehet a földgáz?

AP / Sergei Chuzavkov

Az orosz földgázfegyver

A Gazprom a világ legnagyobb gáztermelő cége és az utóbbi években már az egyik legnyereségesebb vállalata is. A cég tulajdonában lévő vezetékek csak Oroszországban 463 ezer kilométer hosszúságúak, és a nyilvánosságra került Wikileaks-iratokból kiderült, hogy az amerikai diplomácia gyakran "a szovjet gázipari minisztérium örökségeként" tesz róla említést.

Európába 2010-ben 140 milliárd, tavaly 152, az idén pedig a terveik szerint akár 160-164 milliárd köbméter földgázt is szállíthatnak. A Gazprom gazdagodását azonban nemcsak a hatalmas mennyiség, hanem a földgáz árára gyakorolt hatása is segítette. A cég tíz év alatt megsokszorozta a bevételeit, 2011-ben csak a földgázexportból több mint egybillió rubel bevétele származott. A növekedési potenciált jelzi, hogy 2010-ben ez a mutató "még csak" 768 milliárd rubelig jutott, igaz, a drasztikus ugrást az átlagárak közel 12 százalékos emelése is segítette.

A Gazprom ma az európai földgázfelhasználás negyedét biztosítja. A cég teljes, 2011-es bevétele mintegy 3,3 billió rubel volt, ebben az export földgáz mellett több mint 500 milliárd rubel erejéig a belföldi földgázüzletág eredménye is benne van, de a kőolajtermelésből és finomításból, illetve az áramtermelő és távhő-értékesítésből származó bevételei is. 2010-ben ez még nem érte el a 2,5 billió rubeles szintet.

Lehet majd olcsóbb is

Deák András szerint a Gazpromnak az európai piacon két opciója lesz. Vagy megtartja a mostani árait, de akkor kevesebb gázt tud majd Európába exportálni, vagy csökkenti a gázárakat, és akkor akár a jelenlegi szinten is maradhat a cég exportvolumene. Az energiaügyi szakértő szerint az igazi kérdés az lesz, hogy mekkora lehet az árcsökkentés mértéke, és azt melyik üzleti partner esetében hogyan érvényesítik. A Gazprom elég ambiciózus terveket dédelget Európában, hiszen növelni szeretné az eladott gázmennyiséget, ám a piacszerzéshez most árat kell majd csökkentenie.

Magyarország szempontjából a Gazprom európai jövőképével kapcsolatban a szakértő szerint azt fontos kiemelni, hogy a magyar szerződéses ellátás jelenleg a német E.ON portfóliójának a része, a cég pedig erős tárgyalási pozícióban van a Gazprommal. (Több piacon is jelen van, nagy volumenben vásárol).

Deák szerint az E.ON már eddig is ért el engedményeket, sőt az oroszoknál elsősorban a "nagy játékosok" képesek olcsóbb árat elérni a Gazpromnál, míg a kisebb, nemzeti cégek nem részesülnek az ilyenfajta akciókból. Ez utóbbira példa a lengyel PGNig, ami február óta eredménytelenül fenyegeti perrel a Gazpromot a szerintük túl magas ár miatt (és hiába is kérték, hogy 20 százalékot engedjenek az oroszok).

A lengyelek sorsára juthat az Magyar Villamos Művek (MVM) is, miközben – elvileg – az E.ON portfólióján belül maradva a magyar piac pozitívan részesülhet a Gazprom körül zajló folyamatokból. (Orbán Viktor kormányfő múlt hétvégén Kőszegen azt mondta a Tranzit fesztiválon, hogy a magyar kormány pillanatokon belül visszaveszi az E.ON-t a németektől.)