szerző:
Nagy Gergő - Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Miközben az európai gázpiacot 2016-tól az amerikai palagáz kontinentális megjelenése úgy rendezheti át, hogy az oroszoknak vagy az árból vagy az eddigi mennyiségből engedniük kell, a hazai gázárakra az is veszélyt jelenthet, ha a kormány komolyan gondolja, hogy az E.ON-tól "visszaveszi" a gázüzletágat.

"Eddig a Gazprom kategorikusan tagadta, hogy a palagáz kitermelésének hatása lenne a gázpiacra, az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumtól szivárgó információk viszont nüansznyi eltérést mutatnak ez ügyben" – magyarázta Deák András Oroszország- és energetikai szakértő. Hamarosan talán eljöhet a drága orosz gáz korszakának vége – még ha nem is a források és szállítási útvonalak diverzifikálásával, hanem más, főként külső tényezők által.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumban azzal számolnak, hogy az Egyesült Államokban és a világ több pontján zajló "palagáz-forradalom", illetve az azonnali ügyletek növekedése következtében a Gazprom nem tud magasabb árakat érvényesíteni az európai államok hosszú távú gázszerződéseiben.

A pala gázpiaci előretörését jelzi, hogy az USA az utóbbi években az importáló helyzetéből hosszú időre önellátóvá vált. Ráadásul miközben az európai piaci megjelenését készíti elő, odahaza a palagáz árának drasztikus beszakadása már-már kiszámíthatatlan hosszúságúvá nyújtja a további beruházások megtérülését.

A palagáz-termelés európai pilot programja a régióban, Lengyelországban fut – a próbálkozások egyelőre mérsékelt reményekkel kecsegtetnek.

A palagáz miatt fájhat a fejük

A Finmarket orosz internetes hír- és elemzőoldal egy kormányzati, tárcaközi tanácskozásról készített elemzést ismertet, melyben 2016-ot tartják az oroszok fordulópontnak (éppen azt követően, hogy 2015-ben lejár a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés a szerk.). 2016-ra várható ugyanis, az amerikai palagáz exportját lehetővé tevő kontinentális beruházások kiépülése (főként a cseppfolyós gázt fogadó terminálok és az azokat a gázvezetékrendszerbe kötő infrastruktúra).

Emellett pedig a Gazpromnak a hazai pályán is problémái adódhatnak, mivel Oroszországban a kormány adót vetett ki a kitermelésre, mely növeli a belföldi gázárakat. Mindezekből adódóan már vannak olyan szakértői vélemények is, mely szerint az orosz gázárak Európában most talán lejtmenetbe fordulhatnak át.

2016-tól olcsóbb lehet a földgáz?
AP / Sergei Chuzavkov

Az orosz földgázfegyver

A Gazprom a világ legnagyobb gáztermelő cége és az utóbbi években már az egyik legnyereségesebb vállalata is. A cég tulajdonában lévő vezetékek csak Oroszországban 463 ezer kilométer hosszúságúak, és a nyilvánosságra került Wikileaks-iratokból kiderült, hogy az amerikai diplomácia gyakran "a szovjet gázipari minisztérium örökségeként" tesz róla említést.

Európába 2010-ben 140 milliárd, tavaly 152, az idén pedig a terveik szerint akár 160-164 milliárd köbméter földgázt is szállíthatnak. A Gazprom gazdagodását azonban nemcsak a hatalmas mennyiség, hanem a földgáz árára gyakorolt hatása is segítette. A cég tíz év alatt megsokszorozta a bevételeit, 2011-ben csak a földgázexportból több mint egybillió rubel bevétele származott. A növekedési potenciált jelzi, hogy 2010-ben ez a mutató "még csak" 768 milliárd rubelig jutott, igaz, a drasztikus ugrást az átlagárak közel 12 százalékos emelése is segítette.

A Gazprom ma az európai földgázfelhasználás negyedét biztosítja. A cég teljes, 2011-es bevétele mintegy 3,3 billió rubel volt, ebben az export földgáz mellett több mint 500 milliárd rubel erejéig a belföldi földgázüzletág eredménye is benne van, de a kőolajtermelésből és finomításból, illetve az áramtermelő és távhő-értékesítésből származó bevételei is. 2010-ben ez még nem érte el a 2,5 billió rubeles szintet.

Lehet majd olcsóbb is

Deák András szerint a Gazpromnak az európai piacon két opciója lesz. Vagy megtartja a mostani árait, de akkor kevesebb gázt tud majd Európába exportálni, vagy csökkenti a gázárakat, és akkor akár a jelenlegi szinten is maradhat a cég exportvolumene. Az energiaügyi szakértő szerint az igazi kérdés az lesz, hogy mekkora lehet az árcsökkentés mértéke, és azt melyik üzleti partner esetében hogyan érvényesítik. A Gazprom elég ambiciózus terveket dédelget Európában, hiszen növelni szeretné az eladott gázmennyiséget, ám a piacszerzéshez most árat kell majd csökkentenie.

Magyarország szempontjából a Gazprom európai jövőképével kapcsolatban a szakértő szerint azt fontos kiemelni, hogy a magyar szerződéses ellátás jelenleg a német E.ON portfóliójának a része, a cég pedig erős tárgyalási pozícióban van a Gazprommal. (Több piacon is jelen van, nagy volumenben vásárol).

Deák szerint az E.ON már eddig is ért el engedményeket, sőt az oroszoknál elsősorban a "nagy játékosok" képesek olcsóbb árat elérni a Gazpromnál, míg a kisebb, nemzeti cégek nem részesülnek az ilyenfajta akciókból. Ez utóbbira példa a lengyel PGNig, ami február óta eredménytelenül fenyegeti perrel a Gazpromot a szerintük túl magas ár miatt (és hiába is kérték, hogy 20 százalékot engedjenek az oroszok).

A lengyelek sorsára juthat az Magyar Villamos Művek (MVM) is, miközben – elvileg – az E.ON portfólióján belül maradva a magyar piac pozitívan részesülhet a Gazprom körül zajló folyamatokból. (Orbán Viktor kormányfő múlt hétvégén Kőszegen azt mondta a Tranzit fesztiválon, hogy a magyar kormány pillanatokon belül visszaveszi az E.ON-t a németektől.)

Az Északi Áramlat és az E.ON: hatalmas üzletelés

2011. november elején Angela Merkel német kancellár, Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Francois Fillon francia miniszterelnök kedélyesen mosolyogva nyitotta meg az Északi Áramlat gázvezetéket, mely Oroszországot köti össze Németországgal a Balti-tenger alján. A több mint 1200 km hosszú vezetéken keresztül jelenleg 27,5 milliárd köbméter orosz gáz képes eljutni Németországba, ezt a kapacitást egy második csővezeték lefektetésével 2012 végére megduplázzák, így az EU gázigényének 10 százalékát kielégíti majd ez az egyetlen vezeték (egyes hírek szerint akár 110 milliárd köbméter/évre is bővítenék a vezetéket).

 

Eközben már tervek is léteznek arra vonatkozóan, hogy az orosz gázt egészen az Egyesült Királyságig eljuttassák. A társaságban 51 százalékban tulajdonos a Gazprom, a német E.ON és Wintershall egyenként 15,5 százalék részesedéssel bír (emellett még a francia GDF Suez és a holland Gasunie is kisebb tulajdonrészt tudhat magáénak). A projekt megvalósítása 7,3 milliárd euróba került. A csővezetékbe érkező gáz fő forrása a legalább 600 milliárd köbméteres gázvagyonnal rendelkező orosz Juzsno-Russzkoje mező, ahol a kitermelést ugyancsak a Gazprom, E.ON és Wintershall konzorciuma végzi.

 

Az Északi Áramlat megépítésével Oroszország kikerülheti a problémás tranzitországokat, Belorussziát és Ukrajnát, és közvetlenül juttathatja el a földgázt egyik legfontosabb, ugyanakkor a legjobban és összességében a legtöbbet is fizető felvevőpiacára. Eközben pedig a vezeték éppen jókor készül el; Németországban a leállított atomerőművek termelőkapacitásának kiváltásáért zajló versenyfutásban a gázüzemű áramtermelő erőművek felfutásával számolnak. A német energetikusok azt is kiszámolták már, hogy a kieső nukleáris termelést 9 milliárd köbméter gázzal teljes egészében ki lehet váltani. Ez a mennyiség a vezeték éves kapacitásának (egyelőre 27,5 milliárd köbméter) alig több mint a harmada. A fenti számok is mutatják, hogy a magyarországi orosz gázimport éves szinten kb. 8,5 milliárd köbméteres mennyisége eltörpül az összeurópai orosz szállítások mellett (2009-ben 152 milliárd köbméter).

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!