szerző:
hvg.hu

Egy feudális társadalomban élünk, aminek megerősítését a második Orbán-kormány tevékenysége csak erősíti. Chikán Attila és Mellár Tamás közös beszélgetésén elhangzott, hogy ideje lenne befejezni a gazdaságpolitikai improvizációt és a gazdasági szabadságharcot, mivel "nem Magyarország fújja a passzátszelet", nem mi szabjuk meg a világgazdasági irányokat.

Rendkívül negatív jövőkép rajzolódott ki Chikán Attila és Mellár Tamás csütörtöki beszélgetésén elhangzottakból. A Menedzserek Országos Szövetségének rendezvényén a két egyetemi professzor szerint rendkívül rossz irányba mennek itthon a dolgok a kormány gazdaságpolitikája következtében, a kormány az improvizáció eszközeit mutatja fel döntéseinél. A gazdasági szabadságharcot be kellene fejezni, a magánnyugdíjpénztárak államosításából összejött pénzt pedig a gazdaság fejlesztésére kellett volna költeni, és nem elherdálni. A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy feudális társadalomban élünk és nem mi fújjuk a passzátszelet.

Nem velünk akar kiszúrni a világgazdaság

A kormány 2010-ben nehéz gazdasági helyzetet örökölt, nem Orbánékkal kezdődtek a problémák - indította a beszélgetést Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Chikán szerint a kormány viszont meglepetést okozott azzal, hogy nem látszódott az elején, merre akarnak menni. Volt gazdaságpolitikai és társadalompolitikai koncepciója, viziója az Orbán-kormánynak, ez rendben is lenne. A probléma azonban az, hogy a gazdaság területén a politikusaink azt gondolják, hogy létező gazdaságpolitika nélkül is meg lehet valósítani társadalompolitikai víziókat. Ez az utóbbi 20 évben is megvolt, de soha nem volt annyira erős, mint most.

Chikán Attila
©

Chikán szerint három fő területet kell figyelembe venni a gazdasági helyzet vizsgálatakor. Ezek az örökölt adottságok, a nemzetközi gazdasági helyzet és a saját gazdpolitikai irány. Ha ezt nem lehet egységbe kovácsolni, akkor baj van. A kormány ezek kapcsán egy csomó szempontot nem vett figyelembe, kezdve attól, hogy a görög adósságválság eszkalálódásákor akarták emelni a hiányt - az EU akkor hamar lehűtötte ezeket a kedélyeket. Azt kell látni, hogy a világgazdaság nem velünk akar kiszúrni, folyamatosan rosszul kezeljük a kialakult helyzeteket. Rá kell jönnünk, hogy nem viselkedhetünk úgy, hogy mi fújjuk a passzátszelet, ez nagy hiba - fejtett ki Chikán.

A BCE professzora szerint ma Magyarországon a legfőbb probléma az, hogy a tágabban értelmezett intézményrendszerrel alapvető strukturális problémák vannak, nagyléptékű változásokra van szükség. A kormány ugyanakkor olyan intézkedéseket is meghozott, melyek előremutatóak, ilyen például a bürokrácia csökkentése, vagy a munka törvénykönyvének megváltoztatása.

A nagy várakozásokból semmi sem lett

Nagy várakozásokkal tekintettem az új kormány elé - mondta Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke. A kétharmados többség erre felhatalmazást adhatott is volna, és a Fidesz szakértői háttérmunkáiban Mellár is részt vett, így szerinte nyitva volt az út egy másfajta gazdaságpolitika előtt. A győzelem után viszont színét sem lehetett látni ezeknek az elképzeléseknek. A külső megfigyelő számára állandó improvizációnak tűnt a kormány tevékenysége. 

Nem az a baj, hogy unortodox, nem szokványos gazdaságpolitikai lépések vannak - mellesleg a lépések egy jelentős része kifejezette szokványos, pl. az egykulcsos adó -, hanem az, hogy ezek a lépések nem állnak össze egy egésszé. A meghozott intézkedések mögül folyamatosan elmaradtak a hatástanulmányok, ez az igazi gond a KSH volt elnöke szerint. Meglepetés volt számomra, hogy a hatalmas kormányzati apparátusok ilyeneket nem dolgoztak ki - emelte ki Mellár. A közgazdász szerint ugyanakkor az adósság csökkentése egy jó cél, ám ha jönne egy jótündér és elengedné az az adósságunk 20-25 százalékát, akkor ez az adósságmennyiség úgyis újratermelődne a gazdaság strukturális problémái miatt.

Ne izélgessük a külföldi tőkét

Mellár szerint a külföldi tőke megítélése kapcsán is hibás gazdaságpolitikai koncepció alakult ki. Mellár úgy vélte, hogy a korábbi időszakban rosszul kezelték a külföldi tőkét, olyan területekre engedtük be, ahova nem kellett volna, és a szabályozás is több esetben volt rossz. Néhány országban viszont sikerült jól megoldani a külföldi tőke integrálását, igazából a befogadó országtól függ, hogy milyen a külföldi tőke működése. A külföldi tőkének történő nekitámadás viszont nem jó, itt egy régi marxista felfogást látok visszaköszönni - hangsúlyozta a KHS volt elnöke. Mellár szerint az sem egészséges, hogy a kormány a termelő külföldi tőkét szereti (pl. autógyárak), a nem materiálisat (pl. a pénzügyi szektor) viszont egyáltalán nem szereti. Most az történik, hogy bizonyos helyekre a magyar nagytőkét akarja a kormány berakni a külföldi nagytőke helyett. Ebből viszont egyáltalán nem lesz versenypiaci működés, egyik monopólium helyett másik jön - tette hozzá Mellár.

A fentiek tulajdonképpen egy társadalomfilozófiai felfogást is tükröznek: egy kvázi feudális társadalmi berendezkedés felé megyünk, ilyet kíván a kormány megerősíteni. A 2002-es választások elvesztése azzal a tapasztalattal járt a Fideszben Mellár szerint, hogy a politikai hatalmat megtartani hűbérúri rendszerrel lehet. Az a baj, hogy a magyar társadalom egy része erre vevő, mert 100-150 éve ebben szocializálódott - fejtette ki a Pécsi Tudományegyetem professzora. 

Mellár Tamás
©

A magánnyugdíjpénztárak államosítását én nem elleneztem, mert meg voltam győződve, hogy a nyugdíjrendszer problémáit úgy meg lehetett volna oldani, ha az ebből befolyó pénzt a gazdaság fejlesztésére fordítja a kormány, és a növekedésből finanszírozhatóak lettek volna a jövő nyugdíjai - fejtette ki Mellár. De ezt a pénzt elherdálták. Nem történt meg a pénz gazdaságba történő pumpálása.

Meg kell állapodni az IMF-fel

A BCE professzora szerint bölcs döntés megvárni a jövő évi költségvetésről történő döntést az IMF-tárgyalások lezárultáig. A helyzet ugyanakkor elég bizonytalan. Az azonban Chikán szerint nyilvánvaló, hogy azért akarták korábban elfogadni a költségvetést, hogy kész helyzet elé állítsák az IMF-et, de ez nem jött be. Emellett egyáltalán nem lehet most tudni, hogy a kormánynak tényleg van-e komoly szándéka az IMF-fel. Maga a huzavona rengeteg pénzbe kerül, ez megbocsáthatatlan. Nem látom azt a gazdaságpolitikai célt, ami ezt megérné - emelte ki a BCE professzora.

Mellár szerint  az EU és IMF megpróbálják a magyar kormányt olyan programok irányába terelni, amelyek fenntarthatóak. Ha nem alakítják át a nagy ellátórendszereket radikálisan, és a fűnyíróelv érvényesül, akkor tovább fog pusztulni az ország. A közgazdász mellesleg április óta azon az állásponton van, hogy nem is akarunk megállapodni az IMF-fel, csak egy permanens tárgyalási pozíciót tartunk fenn. Ha nagy baj lenne, akkor persze tető alá hoznák a megállapodást. A kormány azon döntése, hogy önállóan igyekszik lavírozni, egy hibás gondolat, mivel hatalmas veszteségeink keletkeznek így, magasabb áron lehet finanszírozni a költségvetésünket.

Segíthettek volna az uniós források

Chikán úgy vélte, hogy az uniós források tudtak volna segíteni a gazdaság felpörgetésén, de nem használtuk fel ezeket elég jól. Nagy mulasztásaink közé tartozik a források nem megfelelő módon történő felhasználása. Részben büroktratikus okok, részben koncepciótlanság miatt nem használtuk fel jól az uniós pénzeket. Még jelenleg is szerencsétlenkedés folyik csomó szempontból ezen a területen. Jól jártunk persze, hogy kaptunk pénzt, de ez egy elszalasztott lehetőség - emelte ki a közgazdász.

A két közgazdász egyetértett abban, hogy a magyar gazdaság legfőbb problémája ugyanakkor a krónikus bizalomhiány és instabilitás. Az emberek nem bíznak a kormányban, a kormány nem bízik az emberekben, a vállalkozások pedig se a kormányban, se egymásban. Ennek csökkentése kulcsfontosságú momentum, enélkül egyáltalán nem lehet gondolkodni semmilyen előrelépésben.

Nem lehet értékelni az NGM étlapját

A hvg.hu kérdésére, mely szerint hogyan lehet értékelni a csütörtök délután nyilvánosságra került NGM étlapot az esetleges megszorításokról, a két közgazdász úgy válaszolt, hogy ők inkább már nem mondanak semmit. Mivel korábban is úgy volt, hogy a kormány kijött egy nagyobb lélegzetvételű dokumentummal, aztán végül a listákról elfogadtak pár kisebb dolgot, így minden bizonnyal most is tesztelni akarják a közvéleményt és a szakmát, hogy az hogyan reagálna. Mindazonáltal annyit hozzáfűztek, hogy "egészen elképesztő anyagokat közöltek le".