Azzal, hogy az elektronikus útdíj-tenderen nem hirdettek második helyezettet, közbeszerzési szempontból bődületes öngólt lőttek. Gyakran megesik az ilyesmi, ha a pályázat kiírója túlzottan magabiztos, és meg van győződve, hogy a győztes ajánlattevő teljesíteni is fog - mondta a hvg.hu kérdésére egy közbeszerzési tanácsadó, aki rendszeresen dolgozik szakértőként nagy projektekben (és ezért névetlenséget is kért). Az efféle elbizakodottságnak rendre az a következménye, hogy ha a megbízási szerződést a felek mégsem írják alá időben, akkor az egész eljárást újra le kell folytatni.

A közbeszerzési törvény (kbt) ugyanis egyértelműen fogalmaz: az eredményhirdetést követően 30 nap áll rendelkezésre a szerződéskötésre, ez után pedig meg kell ismételni az eljárást, ha nem hirdettek ki további helyezetteket. Olyan indoklásról a tanácsadó még nem hallott, amivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselője szerdán a szerződéskötés elhalasztását megmagyarázta.

Mennyi? 30?

A Getronics Magyarország Kft-t. tavaly december 15-én hirdették ki győztesnek a hazai e-útdíj rendszer kiépítéséről és üzembe helyezéséről szóló közbeszerzési pályázaton, de a jogszabályok által biztosított határidőig, azaz e hét keddig nem született meg a nyertes pályázóval kötendő megbízási szerződés. A nyertes ajánlattétel értelmében a Getronics Kft. nettó 34,89 milliárd forintért vállalta volna, hogy felépít és 2013. július 1-től teljes körűen rendelkezésre bocsát egy olyan útdíjfizetési rendszert, amely lehetővé teszi a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek részére, több mint 6100 km úthálózaton a megtett úttal arányos díjfizetést. A szerződéskötési határidő lejárta után, január 16-án szerdán Vályi-Nagy Vilmos, az NFM infokommunikációs államtitkára sajtótájékoztatón azt jelentette be, hogy a Getronics Kft. további 30 napot kap a szerződés aláírására, lényegében azért, mert a cég hivatalosan január 14-én jelezte: a szerződést rajta kívülálló okok miatt nem tudja aláírni.

Stiller Ákos

"Az ajánlattevők szerződéskötési komolyságát leginkább azzal szokás biztosítani, hogy ún. ajánlattételi biztosítékot kötnek ki a projektre, ami azt jelenti, hogy egy adott összeg elveszik, ha az ajánlattevő miatt nem jön létre a szerződés"  - mondta egy másik közbeszerzési szakértő. Ha ez nincs, akkor semmilyen retorziót sem alkalmazhat az ajánlattevővel szemben. De a lényeg az, hogy ha a 30 nap eredménytelenül zárul, akkor is csak legfeljebb ennek lehívására van mód. A szerződéskötés meghiúsulásával a tendert érvénytelennek kellett volna tekinteni – tette hozzá a szakértő. Úgy látja, a döntéssel a kormányzat csak előre menekül, és görcsösen kapaszkodik a Getronicsba, amely továbbra is azt ígéri, hogy a határidőre így is teljesíteni fog. (Ha nem így lesz, akkor a kötbérezés nyújthat majd a kritikák ellen menedéket - amit a megrendelő viszont vagy lehív, vagy nem).

Kétséges indoklás

Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációs államtitkár az egyhónapos haladékot egy másik ajánlattevő, a T-Systems Magyarország Zrt. vitarendezési kérelmének a halasztó hatályával indokolta. Ez azonban így fals. A közbeszerzési törvény vonatkozó paragrafusa (124/5-7. bekezdés) arról valóban ír, hogy amíg a vitarendezési kérelem ügye le nem zárul, nem lehet aláírni a szerződést, illetve hogy a kérelemre adott hivatalos válasz megismerésére időt kell biztosítani, így a válasz megadásától számított tíz napig sem lehet aláírni a szerződést. De ezzel együtt a vitarendezési kérelem nem írja felül a 30 napos határidőt. Az ajánlatkérő, az ÁAK pedig gyors döntést hozott, így gyakorlati oka sem volt a halasztásnak.

A szerződéskötés ezzel szemben feltehetőleg azon bukott el, hogy a Getronics Kft-nek a hajrában mind az anyavállalatával, mind pedig az egyik beszállítójával (a Népszabadság információja szerint a norvég Q-Free ASA-val) problémája akadt. Hivatalossá mindez csak azért nem vált, mert a Getronics Kft-nél két hete hírzárlat van, és az NFM is megtiltott az ÁAK-nak mindenfajta nyilatkozattételt. Tegnapig mindössze Vályi-Nagy Vilmos egy korábbi nyilatkozatára lehetett hagyatkozni. Még január 4-én egy informatikai lapon keresztül azt üzente: nincs semmi gond, a szerződést a felek időben alá fogják írni.

Az újabb határidő biztosításával egyszerűen “meghekkelték a közbeszerzési törvényt”, mondta a hvg.hu-nak a törvényt alaposan ismerő közgazdász. A jogszabályban a szerződéskötésre vonatkozó további 30 napos kitolási lehetőség ugyanis nem szerepel. Véleménye szerint a minisztérium döntését bár elvileg megtámadhatná a T-Systems, de mivel annak a cég számára nem lehetne kedvező eredménye, erre valószínűleg nem kerül majd sor. (A T-Systems, mint kivitelező képbe kerülését Vályi-Nagy egyértelműen kizárta - igaz, az államtitkár ezt a túl magas ajánlati árral magyarázta, pedig nem ez volt az elsődleges kizáró ok.)

MTI / Czika László

A tendert ismerő forrásunk szerint a Getronics alvállalkozójának visszalépése talán csak jó ürügy volt arra, hogy a szerződés aláírását a cégen kívül álló okokra hivatkozva lehessen megtagadni. Szerinte valójában inkább az lehetett a központi probléma, hogy kiderült: a Getronics az alvállalkozóival nem tud az elképzelt áron megállapodni. A forrás úgy véli, a tender megnyerése érdekében túlságosan alacsonyra lőtték be az árat, és ebből most úgy akarnak kifarolni, hogy ne veszítsenek rajta.  A tanácsadó szerint azonban a közbeszerzést a kiíró már a legelején elbaltázta, mert a szakma komoly kritikája ellenére gyorsított eljárás keretében választották ki a nyertest.

A Getronics legfeljebb akkor dőlhet hátra (már ha valóban megköti majd a szerződésk február 15-ig), ha kész rendszert vesz, és azt „csak” adaptálnia kell a magyarországi viszonyokra. Februártól júliusig ez nem lehetetlen feladat – állítja egy, a tenderből már korán kihullott cég képviselője, hozzátéve, hogy minden más esetben komoly kétségei vannak a határidő tarthatóságát illetően. Szerinte ugyanis a Getronicsnak – szorult helyzet ide vagy oda – már bele kellett volna kezdenie a megvalósításba. Márpedig erről a jelek szerint szó sincs.

Drágább lesz újrázni 

Ha a szerződéskötés február 15-ig nem jön létre, és új eljárást kell kiírni, akkor azzal a kellemetlenséggel is számolnia kell a pályáztatónak, hogy potenciálisan szóba jöhető szereplők már ismerik egymást. Forrásunk szerint egy-egy ilyen nagy volumenű közbeszerzési eljárásnak a dinamikája az, hogy az ajánlattevők folyamatosan “beletanulnak” az adott eljárásba, és ezzel egyre nő a jogorvoslati kockázat, mert a szereplők egyre jobban megtalálják azokat a pontokat és réseket, ahol egymást - és a kiírót - támadni lehet. E plusz rizikóhoz ráadásul az is társul, hogy egy új tender lebonyolítására legalább 4 hónap szükséges (plusz legfeljebb 30 nap a szerződés aláírására). Emellett az is borítékolható, hogy az idei költségvetésben összesen 33 milliárd forinttal szereplő tétel a rendszer kiépítésére nem lesz elegendő, így a tétet itt is emelni kell majd. A most bajba került, de kegyelemi időt nyert Gertonicstól eltekintve ugyanis az ajánlattételig eljutó cégek mindegyike a kiépítést csak jóval drágábban vállalta volna. És az állam szempontjából akkor még mindig nem beszéltünk a projekt elhalasztódása miatt kieső bevételekről.