Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Továbbra is csúszásban van a fővárosi tömegközlekedést gyorsítani és optimalizálni hivatott, hatmilliárd forintból épülő forgalomirányítási projekt, de emiatt félmilliárd forinttal is kevesebbe kerülhet majd a BKK-nak. A késésért ugyanis eddig 480 millió forint kötbért fizettettek az informatikai rendszerszállító Synergonnal. Ahol a méretes zakó következményeit egyelőre nem vállalta magára az egész menedzsment.

Az eredeti nevén Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (továbbiakban: Futár) lényege – a BKK honlapján található aloldal – beköszönő szövege szerint alapvetően a fővárosi tömegközlekedés gyorsítása. A szerényen az évtized egyik legjelentősebb tömegközlekedési fejlesztéseként definiált, mintegy 6,7 milliárd forintos fejlesztési beruházást a jelenlegi elképzelések szerint 2014 tavaszára fejezik majd be.

A Futárnak azonban valójában már működnie kellene. A Synergon Informatika Nyrt. (a fővállalkozó Synergon Intergrátor Kft. anyavállalata) még az áprilisi rendes közgyűlési előterjesztésében is úgy számolt, hogy 2013-ban befejezik a projektet. Október elején azonban még mindig azzal került be a Futár a hírekbe, hogy az induló tesztüzemről az Index levette a keresztvizet, mondván: a tíz közlekedési csomópontban a telepített, installált és bekapcsolt információs táblák jócskán alulmúlják a várakozásokat. Azóta is nagy a csend.

Van, ahol már bekapcsolták az információs táblát
Fülöp Máté
Mit is tud (majd) a Futár?

A Futár definíciója, hogy „a műholdas járműkövetésen alapuló rendszer nagymértékben elősegíti a budapesti forgalom valós idejű, folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét, a menetrendszerű közlekedés fenntartását, rendkívüli esemény esetén pedig a gyors és hatékony közbeavatkozást”. A komplex informatikai és forgalomkezelési rendszer egyik kulcsa az a „nyomkövető” fedélzeti számítógép, amit a járművek kezelnek majd: ez a rendszer mondja és/vagy mutatja meg számukra, hogy például a hivatalos menetrend tartásához sietniük vagy lassítaniuk kell-e a következő megálló felé haladva. De ezen az eszközön keresztül kommunikálhat a vezető a diszpécserrel, és ez az eszköz biztosítja az utasok számára aktuális és pontos utazási információkat, ami az utastérben lévő kijelzőkre kerül.

A Futár első körben a buszok, villamosok és trolik közlekedését optimalizálja majd, az alapvetően informatikai beruházáshoz a BKK és a BKV összesen mintegy 4 milliárd forintnyi uniós támogatást kapott különböző fejlesztési forrásokból és az Új Széchenyi-tervből.

Az már réges-rég feledésbe merült, hogy a projekt még 2010-ben indult, és azóta már többször is hosszabbították a határidőt. Az elmúlt években összeszedett késedelmekért nem lehet egyetlen okot felelőssé tenni – állítja a BKK, amely csak tavaly vette át a projekt irányítását. A hvg.hu kérdésére a cég kommunikációs osztálya közölte: a Futár átvételekor az addig elkészült, „félkész műszaki tartalom nem volt kielégítő színvonalú”. Ezért a fővállalkozóval együtt úgy döntöttek, hogy az informatikai megoldást szállító spanyol és olasz alvállalkozókat lecserélik.

A végéhez közelítenek

A csúszás innentől fogva főként szerelési problémákra vezethető vissza. Most épp a villamosokkal akadtak különböző műszaki problémák. Jelenleg a nehézséget az jelenti, hogy a Futárral felszerelt villamosok tesztelésekor olyan problémákba ütköztek, amivel korábban sem a Synergon, sem a BKK és a BKV nem találkozott. Igaz, ennyire bonyolult rendszert nem is telepítettek korábban a járművekre. „Ez a technikai nehézség a projekt megkezdése előtt a villamosok normál működését nem befolyásolta, hiszen sosem rendelkeztek olyan modern beépített rendszerrel, mint amilyen a jelenlegi fejlesztéskor kerül a járművekbe. Ez egy rejtett hiba tehát, melyet a Futár rendszer beépítése előtt nem ismerhettünk” – írta tájékoztatásul a BKK.

A megoldás időigényes, pláne, hogy a műszaki problémákon túl a tervezés, valamint a hatósági engedélyeztetés nehézségei is lassítják a munkát. Ez a legfőbb magyarázata, annak, hogy a Futárt csak 2014 tavaszára ígérik befejezni.

Eközben ütemesen zajlik a közterületi kijelzők rendszerbe kapcsolása is. Az október elején tíz kijelzővel indult tesztüzem jelenleg már 30 közlekedési csomópontban működik – nagyobb fennakadás nélkül. Ez persze még messze van attól, amikor majd több mint 250 helyszínen lesz valós idejű járatinformációkat közlő tájékoztatás, de a BKK azt közölte, miközben a kisebb hibákat folyamatosan elemzik, az elkövetkezendő hetekben fokozatosan növelni fogják a működő kijelzők számát. „Csoportosan állítunk üzembe újabb kijelzőket, de a finomhangolások és az esetleges rendszermódosítások idejére a közterületi kijelzők vezérlését még lekapcsoljuk, hogy elkerüljük a téves menetrendi adatok megjelenését” – írta válaszként a projekt vezetője. Hozzátéve: a tervszerű leállások célja, hogy a kijelzők stabilabban működjenek.

Kötbér: kifizetés alatt

A 6,7 milliárd forintos Futár projekt csúszásának van azonban egy másik következménye is. A korábbi határidő-módosítások miatt a Synergont eddig összesen mintegy 480 millió forint kötbér megfizetésére kötelezte a megrendelő. Ennél az összegnél is magasabb volt az indulóösszeg, de a BKK végül számos olyan tényezőt számításba vett, amelyben kiderült, hogy a Synergon a saját hibáján kívül nem tudott a projekttel a kellő tempóban haladni. Ilyen elismert csúszás állt elő például a BKV-járművek műszaki hibái miatt, de azért is, hogy a Combinók gyártója nem kívánt a projektben együttműködni.

Van, ahová most telepítik
Facebook / BKK

A teljes projekt mintegy 8 százalékát jelentő összeg késedelmi kötbérként való visszatartását a fővállalkozó cég el is ismerte, és a kifizetésével kapcsolatban nincs vita a BKK és a Synergon között. Ezért is meglepő, hogy a témában a Synergonnál behúzták a kommunikációs vészféket.

Hivatalosan is megkerestük a Synergont, a csak írásban feltehető kérdésekre (melyben többek közt azt is megkérdeztük, hogy a cég olvasatában mi a Futár csúszásának az oka, és hogy valóban elismerték-e már a több százmillió forintos kötbért, illetve hogy azt mikor, hogyan fizetik ki, és emiatt ki és mikor vállalja a részvényesek felé a felelősséget) napokkal később annyit válaszoltak, csak „a tőkepiaci törvények szerint már közzétett információkat” tudják megosztani.

Számok, cégek, referenciák

A Futár 2293 jármű (1536 autóbusz, 612 villamos és 145 trolibusz) felszerelését jelenti egy olyan műholdas nyomkövetővel – egyes típusoknál kijelzővel, de minden típusnál a hangbemondásos, műholdas alapú automatizálással –, ami a budapesti közlekedés kiszámíthatóságát és menetrendtartási képességének drasztikus javulását ígéri. A fővállalkozó a Synergon Intergrátor Kft., a rendszer alapjait és legfőbb elemeit viszont alvállalkozóként a német IVU Traffic Technologies AG szállítja. Az IVU-nak jó referenciái vannak Londontól Berlinig, Hollandiától Svédországon át Ausztriáig. A közterületi kijelzőket szintén egy német cég, a Lumino GmbH biztosítja, a karbantartást nem igénylő eszközöket több német nagyváros mellett Rotterdam, Moszkva és Szentpétervár is használja. (forrás: bkk.hu)]

Ez gyakorlatilag annyi, amit eddig egyetlen apró hírben közöltek október 31-én: az igazgatótanács elnöke, Jutasi Zoltán lemondott, és helyére Gansperger Gyulát választotta a testület a tagjai közül. A Synergon a tőzsde honlapján kiadott közleménye szerint Jutasi a tagságáról is lemondott, és a társaság audit bizottságában is megszűnik a tagsága. Indoklás nem szerepelt a közleményben, és a Synergon ezzel kapcsolatban is csak annyi információt közölt, hogy rövidesen rendkívüli közgyűlést hívnak össze.

A cég válaszlevelében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a  vállalkozás „részvényárfolyamát befolyásoló információ megjelentetése, illetve a részvényárakra gyakorolt bárminemű befolyásolás, legyen az találgatás, vagy nyilatkozatból származó információ, adat, szám, a bennfentes információval történő visszaélés lehetőségét vetíti előre, mely jelentős felügyeleti vizsgálatot és a Btk. alkalmazását írja elő!” Noha nem gondoljuk, hogy attól, hogy egy cég papírjai a tőzsdén forognak, ne lehetne írni róla – pláne egy ilyen súlyú ügyben –, a válaszlevél végére írt Synergon-javaslatot megfogadva, e kérdésekkel is a megrendelőhöz fordultunk.

„A kötbérek kiszabásával az érvényben lévő szerződés és a jogszabályok szerinti kötelezettségünknek teszünk eleget” – írta a BKK sajtóosztálya. Megerősítették, azzal, hogy a kötbérezést és annak összegét is elismerte a Synergon, gyakorlatilag az összeg a BKK számára lehívható. Úgy tudjuk, hogy a megrendelő ezt nagyrészt már meg is tette, mivel a mintegy 480 millió forintos összegből több mint 350 millió forintot már le is vontak az esedékes számlakifizetésekből. A fennmaradó résszel kapcsolatos elszámolások pedig a napokban befejeződhetnek. A 480 milliós összeg azonban még nem a teljes kötbér, mivel a legutóbbi negyedévben bekövetkezett késések „kiszámlázása” még nem történt meg. A kötbér így végül könnyen lehet, hogy a félmilliárd forintos szintet is meghaladja.

Az eddigi tapasztalatok szerint ahol bekapcsolták már a rendszert, a szoftver jól teljesít, és ha a villamosok szerelése is befejeződik, illetve a felbukkanó szoftverhibákat is javítják, a projektet befejezetté nyilváníthatják. Jelenleg több mint 1600 buszba már beépítették a szükséges informatikai infrastruktúrát, és a trolik felszerelése is a végéhez közeledik. A villamosok ügye azonban még csak most indult el, a több mint 600 szerelvényből alig egy tucatba építették be a szükséges eszközöket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!