Jávor Benedek (Együtt-PM) az ügyben a tárcavezetőnek címzett írásbeli kérdésében levezette, hogy az Abony és Fegyvernek közötti 28,9 km autópálya egyetlen kilométerének építési átlagára 3,8 milliárd forint lesz. Ez a parlamenti képviselő szerint nem indokolható.

Az említett pályaszakasz már tavaly ilyenkor is borítékolható támadási felületet jelentett. Tavaly decemberben az Index azt írta, hogy a Budapesttől Nagyvárad felé tartó kelet-magyarországi sztrádát ez év első felében el kell indítani. Különben – szólt az érvelés – az nemcsak, hogy nem tud elkészülni 2016-ra, de a beruházás el nem indulása az uniós források elvesztésével látszik egyenértékűnek. Az akkor is meglehetősen szűknek tűnő határidőt sikerült lekésni, ami a témát előre borítékolhatóan a parlamenti politikai csatározások egyik fókuszpontjává teszi.

MTI / Balázs Attila

Tavaly a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. őszre tervezte a kivitelezési munkálatok megkezdését, aminek költségeit akkor, a környezetvédelmi és építési engedélyek birtokában, illetve a kiviteli és záradékolt kisajátítási tervek elkészültét követően – de még kivitelezők nélkül – több tízmilliárd forint értékűnek becsültek szakemberek. Nos, a 110 milliárdos összköltség az eddigi legdrágább hazai autópálya-beruházássá teszi az Abony és Fegyvernek közötti pályaszakaszt.

A munkálatokat a NIF tudomása szerint még ebben a hónapban megkezdik, azt azonban már nem közölték a képviselővel, hogy a három szakaszra bontott projektnek mely részén kezdenek először dolgozni.

1-2-3

Jávor parlamenti beadványának megfogalmazása szerint a három szakaszra bontás "elképesztően magas kilométerenkénti költséget" eredményezett. Az első, az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométer nettó 46,7 milliárd forintba kerül (építője a CHSM Konzorcium – vagyis Colas Hungária Zrt. és Swietelsky Magyarország Kft.). A második, a Tisza-hidat is magában foglaló 2,3 kilométeres szakaszt nettó 32,59 milliárdért vállalták (nyertese az Acél-Híd Konzorcium – vagyis a Közgép Zrt. és az A-Híd Építő Zrt. kombója), a harmadik, Fegyvernekig tartó, mintegy 13,2 kilométeres szakaszért pedig több mint nettó 46,7 milliárd forintot kell majd kifizetni (nyertes a CHSM Konzorcium – vagyis a Colas Hungária Zrt. és Swietelsky Magyarország Kft.).

A Köröshegyi-völgyhíd

MTI / H. Szabó Sándor

Jávor úgy látja, mivel az M4-esnek ezen a részén nincs szükség sem alagútra, sem hegyek elhordására, az sem valós magyarázat, hogy a "NIF közleménye azzal igyekszik védeni a védhetetlent, hogy részben ártéri területen, Natura 2000-es övezetben zajlik majd az építkezés". Az interpelláció ezzel kapcsolatban arra felhívta fel a figyelmet, hogy amikor az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszán megépült a Köröshegyi-völgyhíd is, ott a beruházás kilométerenként 2,88 milliárd forintért épült, amit a Fidesz akkoriban világraszóló botrányként emlegetett. (A völgyhíd átadása 2007 augusztusában volt – a szerk.) És ott ugyancsak mocsaras, illetve Natura 2000-es besorolású területeken halad az autópálya.

A közel 1 milliárd forint kilométerenkénti felár ráadásul a jelenlegi németországi autópálya-építési árszintet is meghaladja, nem is kevéssel, 60 százalékkal. Erre Némethné válaszában nem tért ki, igaz, és azt a kérdést sem válaszolta meg, hogy pontosan milyen számítások nyomán jött ki ez a magas ár.

Több évtizedes tapasztalattal rendelkező hazai autópálya-építő szakembereket kérdeztünk meg az ügyben. Egyikük úgy látja, mivel az autópálya-építés árát – versenypiac lévén – mindig az adott körülmények határozzák meg, lehetségesek olyan körülmények, hogy ugyanolyan viszonyok közt építendő sztrádaszakaszok között akár kétszeres árkülönbség is legyen. A másik építő szerint az alföldi építkezés alapesetben túl sok földmunkát nem kíván, és bár "a hídépítés és a lápos terület nyilvánvalóan jelent némi felárat", de az eltérés szerinte túl nagy ahhoz képest, hogy jelenleg is irányadó szempont a kilométerenkénti 2 milliárd forint építési átlagár tartása. A hídépítési területen is jártas szakember szerint a 29 kilométeres szakasz legköltségesebb része nyilvánvalóan a hidak megépítése, de az – a magyarországi domborzati viszonyok ismeretében – "elsőre nem tűnik feltétlenül reálisnak", hogy a 2,3 kilométeres szakasz minden méteréért több mint 14 millió forintot kell majd az államnak fizetnie.

Aki válaszol: Németh Lászlóné

A képviselő kérdésére a miniszter válaszában azt írta, hogy a tárca felügyelete alá tartozó NIF a "szabályos, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötött szerződést a legalacsonyabb ajánlatot adó ajánlattevővel”. Németh Lászlóné azt állítja, hogy az ajánlatok bírálata során vizsgált árak, egységárak nem voltak magasabbak "az utóbbi időszakban más munkákra kiírt közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatokban szereplő áraknál, egységáraknál".

A tárcavezető indoklásként hozta fel, hogy az M4-esnek ez a szakasza sajátos műszaki paraméterek miatt lesz drága. Például azért, mert az autópálya keresztezi a Zagyvát és a Tiszát, és ezért egy 170 és egy 760 méter hosszúságú hidat kell építeni. De az árakat indokolja az is, hogy "a területen a folyók árterei miatt rosszak a talajviszonyok, a töltés építése rendkívül költséges", és hogy a Tisza árterét árvízvédelmi okokból bővíteni kell, illetve hogy ez utóbbival összefüggésben építenek egy 400 méter hosszú ártéri hidat is.

Németh Lászlóné. Átad.

MTI / Sóki Tamás

További indokként hivatkozta Németh Lászlóné azt, hogy a Zagyva NATURA 2000 területen ömlik a Tiszába, ezért erre a részre az átlagosnál szigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartani, valamint azt is, hogy Törökszentmiklós mellett "több kilométer hosszúságban zajárnyékoló falat kell építeni", valamint hogy az M4-es bevezető szakaszán az M8-M4 autópályák elválási csomópontja miatt 3 és fél kilométeren át nem 2x2, hanem 2x3 sávos lesz az úttest. De a válaszban szerepel belvíz, és a hagyományostól eltérő vízelvezetési igény, a forint árfolyammozgásának kockázata és az az üzemanyagárak ingadozása is. A fejlesztési miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy mivel a projekthez az utolsó pillanatban hívják le az uniós forrást, és mivel 2015 végéig "minél nagyobb készültségi fokot kell elérnie a kivitelezőknek", a vállalási ár is feljebb csúszott a szokásosnál.

"A felsorolt tényeket figyelembe véve a felvetett vizsgálat elindítását nem tartom indokoltnak" – közölte a miniszter.  A választ - ha interpellációról lett volna szó, Jávor Benedek valószínűleg nem, a parlament viszont nagy többséggel elfogadta volna. De a témában ezügyben nem szavazott a parlament. Ezzel együtt sem valószínű, hogy az ügy ennyivel le is zárulna.