Mintegy 10 milliárd forintos költsége és komoly kockázatai lesznek a tankönykiadás államosításának a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint - derül ki az Átlátszó birtokába került kormány-előterjesztésből (pdf), amely a tankönykiadás államosításának okait, céljait és kockázatait mérlegeli.

Az előterjesztésből kiderül az is, hogy a javaslatot csak a minisztériumokkal egyeztették, a döntés alternatíváit és hatásait nem mutatta be senki a kormánynak. Mint arról a hvg.hu beszámolt az éves szinten 14 milliárd forintos forgalmat bonyolító teljes tankönykiadói iparágat letarolhatja a tankönykiadás államosítása, azonban egyelőre sok a homályos részlet, és nem tudni például, hogy a nyomdákat is eléri-e a változtatás.   

10 milliárd vagy ellátási zavar

A dokumentmban az olvasható, hogy az NGM arra figyelmeztette a kormányt, nincs meg az államosítás végrehjatásához szükséges 10 milliárd forint a 2014-es költségvetésben (a javaslat alapján az EMMI az előterjesztés benyújtásakor maga sem tudta, hogy honnan lesz az állami tankönyvkiadóra tízmilliárd forintja). Az NGM jelezte, hogy nem tisztázott a forrása annak, hogy az új Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. milyen állami forrás terhére jön létre, mi biztosítja ennek a fedezetét, továbbá hogy nem látható, hogy a javasolt új szabályozás – a törvény hatályba lépésével egy időben megszüntetett hatósági eljárásoknak és a tervezett Nemzeti Tankönyvtanácsnak a működése - milyen költségvetési forrásból lesz elkülönítve, tekintve, hogy a 2014. évi költségvetésről szóló törvény sarokszámait az Országgyűlés már elfogadta.

MTI / Oláh Tibor

Az NGM arra is figyelmeztet, hogy a 10 milliárd forint nélkül az állam nem tud hozzáfogni a különböző tankönyvkiadóknál fellelhető szerzői jogok, kész tankönyvek felvásárlásához. Ezáltal az új törvény alapján bevezetésre kerülő állami tankönyvellátási rendszer nem tud megvalósulni. Az előterjesztés szerint, ha a kormány nem biztosítja ezt a költségvetési támogatást „a 2014/2015. tanév tankönyvellátásában óriási zavar keletkezik majd, hiszen sem állami fejlesztésű, sem magánkiadói fejlesztésű tankönyvek nem fognak időben elkészülni!”

A KIM a kártérítési igényekből eredő kockázatokra hívta fel a kabinet figyelmét. Emellett az NGM észrevételezte azt is, hogy a hatályos szabályozás alapján megkezdett tankönyvvé nyilvánítási eljárásokat az új törvény hatályba lépésével azonnal meg kell szüntetni és a kérelmezők részére vissza kell téríteni az igazgatási szolgáltatási díjat. Emellett a felkért szakértők szakértői díját is az állam viseli. Az előterjesztés azonban kitér arra, hogy egy november végi tárcaközi megbeszélésen a Miniszterelnökség javaslatára az a döntés született, hogy a kártérítések költségét az új szabályozási célok megvalósítása érdekében az államnak fel kell vállalnia, és az ehhez szükséges költségvetési keretet az Oktatási Hivatal részére azonnal át kell adni. Ennek a jelenlegi költségvetési igénye az Oktatási Hivatalnál folyó 183 önálló eljárás alapján 97 millió forint.  

Az előterjesztés Európai Uniós jogi kockázatokra is figyelmezteti a kormányt, a tankönyvkiadás ugyanis piaci tevékenység, aminek államosításába beleszólhat az EU. Ezért az EMMI azt javasolja a kormánynak, hogy a tankönyvkiadást ne költségvetési szerv, hanem az állam által irányított gazdasági társaság végezze majd. Ezért két változatot is benyújtottak a kormánynak. Az egyik szerint állami gazdasági társaságként létrejönne a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., a másik szerint a költségvetési szerv formájában működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) lenne a tankönykiadás bázisa.

Mi a cél?

A kormány elé került előterjesztés szerint azért van szükség a tankönyvkiadás államosítására, mert a jó tankönyvek biztosítása közérdek. Ezért „az államnak a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia mind a tankönyvek előállításában és terjesztésében, mind a költségek alacsony szinten tartásában”. Egy másik ponton a dokumentumban azt írják, azért van szükség erőteljesebb állami szerepvállalásra, hogy „takarékosabb és egységes elveken működő tankönyvellátási rendszer jöjjön létre”. Az előterjesztés szerint Európában is sok példa van az erőteljes állami részvételre és központi szabályozásra ezen a területen. Ezt 2005-ig Magyarországon is érvényesíteni lehetett az állami tulajdonban álló Nemzeti Tankönyvkiadón keresztül, azonban a cég privatizációjával az akkori kormány emondott erről.  

Az előterjesztés kitér arra, hogy idén szeptember 1-től államivá vált a tankönyv-terjesztés az általános iskolák tanulói számára, és ezen túlmenően „a kormányzat - más területekhez hasonlóan - aktívabb, tevékenyebb szerepet kíván vállalni a fiatal nemzedékek nevelésében-oktatásában, ennek megfelelően a tankönyveket az eddigiektől eltérő módon indokolt biztosítani minden tanuló számára”. A kormány elé került dokumentum megfogalmaz egy további célt is: a jelenlegi nagyszámú tankönyv helyett inkább magas szakmai, legfeljebb kettő tankönyvnek kell felkerülnie a tankönyvjegyzékre tantárgyanként, ami elősegítheti az iskolák közötti átjárhatóságot is.

Nem zárják ki a kiadókat teljesen?

A korábbi tankönyvellátási rendszerben előfordulhatott, hogy ha valamely kiadó nem teljesíti vállalásait, a tanulók nem jutnak hozzá a megrendelt tankönyvhöz és az állami tantervek által meghatározott garantált tudáshoz – fogalmaz az előterjesztés. Ezért van szükség az állam nagyobb felelősségvállalására és az új törvényre, „amelynek alapján az állam saját állami tankönyvkiadóval, saját kísérleti tankönyvfejlesztéssel is biztosítja a jövőben a tankönyveket az iskoláknak, de nem kizárva ebből azt a lehetőséget sem, hogy megtartsa bármely kiadó tankönyvfejlesztésbe való bevonásának lehetőségét”.

Az előterjesztés szerint a szaktárca azt kívánja biztosítani, hogy az állami tankönyvkiadó készítse el a legfontosabb tankönyveket, elsősorban a nemzeti örökséggel és a közműveltséggel kapcsolatos tantárgyak esetében.