Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Első fokon pert nyert az állam és a nevében eljáró Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) ellen is az a Dunakeszin trafikját elvesztő felperes, aki azt kérte: adják ki neki a vesztes pályázatának pontszámát, az elbírálók névsorát, valamint az alkalmazott pontozási szempontokat. Az ítélet nem jogerős.
Fővárosi Törvényszék szerdán elsőfokú, nem jogerős ítéletében arra kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az NDN-t, hogy adják ki az őket beperlő trafikos pályázatával kapcsolatos adatokat, illetve információkat. Azokról a részletekről van szó, amelyeket eddig mindenkitől megtagadtak: a pályázatra kapott pontok, az értékelőlapok másolata, valamint a bírálóbizottság tagjainak névsora.
Mint arról augusztus óta többször is beszámoltunk, perre ment az állami szervekkel egy pályázatvesztes dohányboltos azért, hogy megtudja, megérdemelten bukta-e el a Dunakeszin 19 évig üzemelő trafikját. A most kihirdetetett elsőfokú ítéletből az következik, hogy a bíróság a volt trafikos legtöbb kérését megalapozottnak tekinti, azaz: ha az alperesek nem fellebbeznek, akkor a kért adatokat a felperesnek 15 napon belül meg kell kapnia.
Néhány kérést a bírósági döntés alapján azonban nem kell az NFM-nek, illetve az NDN-nek teljesítenie. A bíró úgy ítélte meg például, hogy nem kell kiadni a nyertes pontszámokhoz tartozó neveket, és nem kell ismertetni a bírálóbizottság eljárási rendjét sem. Igaz, utóbbit azért nem, mert kiderült: az nem is létezett.
Érdekes fejlemény, hogy az októberben a bíró előtt is elhangzó állítással szemben, most kiderült: mégsem működtek a pályázatok szűrésére használt, "területileg illetékes" bíráló szervezetek. Szerdán az hangzott el, hogy valójában csak egy bíráló bizottság létezett, és ez az egyetlen testület döntött az összes (több mint 20 ezer!) pályázatról.
E bizottság névsorát azonban – döntött a bíró – nyilvánosságra kell hozni. Vagyis ismertté válhat mindazok neve, akik döntésükkel az egész pályázati végeredményt megalapozták. (Decemberben egyébként, a per legutóbbi tárgyalásán az alpereseket arra kötelezte a bíró, hogy az általuk "bemondott" területi/körzeti bizottságok névsorát, illetve a bizottság működési szabályzatát mutassák be. Most azonban a bíró elfogadta, hogy olyasmiről beszéltek akkor, ami valójában nincs is.)
A szerdai tárgyalási nap hangulatára egyébként nem volt jellemző az, ami a korábbi ülésekre, amikor az NFM és az NDN jogi képviselői alapvető kérdésekre sem adtak érdemi válaszokat, sok esetben halasztást kértek a felkészülésre. A tárgyalási teremben szerdán vélhetően mindenki tisztában volt azzal, hogy valamilyen döntés most születni fog.
Keresztes Tamás, a felperes ügyvédje lapunk kérésére beszélt a szerdai döntésről. Azt mondta: ügyfelének mindez csupán erkölcsi elégtétel.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
Az Orbán Digitális Polgári Köréhez csatlakozó rapper szerint még Majkát is neki köszönheti az ország.
Havonta 220 ezer forintot fizetett a család a kisfú elhelyezéséért a magánintézménynek.
Arról kérdeztük a tiltakozókat, hogy szerintük mit szimbolizál az uradalom.
Korábban a hét végéig szabott határidőt arra, hogy Moszkva tegyen lépéseket az ukrajnai háború befejezésére, különben új szankciókkal kell szembenéznie.