szerző:
hvg.hu

A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Pedig a legnagyobb átalakítások és megszorítás az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le, és sokan kerültek az „út szélére” a Policy Agenda szerint.

A 2008-as válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. A Policy Agenda összeszedte ezeket, és kiszámolta, mennyit veszítettek a nyugdíjasok, illetve kik voltak a változások nyertesei. Az első lépés a Bajnai-kormány idején megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatt a nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. Csaknem 300 ezer fővel lett kevesebb az ellátott, és ez lehetővé tette, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak.

A gazdaságkutató intézet szerint az elmúlt években sokan kerültek „az út szélére”. A kormány eközben azt hangoztatta, hogy kiállt a nyugdíjasok mellett, és megvédte a nyugdíjakat. A védelem a Policy Agenda szerint megszorításokra épült, és a kabinet csak csak azok eredményeit mutatja fel, akik a reform „túlélői”.

Több öreg, kevesebb nyugdíjas

A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5 százalékos emelkedést jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre apadt, amely 9 százalékos csökkenés.

Munkaképességi vizsgálatra küldték a rokkantakat
©

A jelenségnek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.

Mi lett a pénzzel?

Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíjellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2 százalékos növekedést jelent, amely a GDP-hez viszonyítva már csökkenésnek számít. 2008-ban még a GDP 10,9 százalékát költötte az állam a nyugdíjrendszerre, 2014-ben ez az arány 9,6 százalékra csökkent. Azaz a bruttó hazai össztermék 1,3 százalékát a válság óta kivonták a magyar kormányok a rendszerből. Ez a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent.

A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7 százalékkal emelkedett a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt. A nyugdíjak egy főre vetített nominális értéke azonban ennél nagyobb emelkedést mutat. 2008 áprilisában még 74.568 forint volt az átlagosan folyósított összeg, 2014 áprilisában ez 103.527 forint.

Azaz 39 százalékkal kap többet átlagosan az, aki benne van a rendszerben, mint az aki 6 évvel ezelőtt kapott ellátást. Ez a mérték elsőre jól hangzik, de ha összevetjük a korábbi adatokkal (átlagos emelés mértéke, illetve a rendszerből kikerülők száma), akkor az látszik, hogy a statisztika azért lett jobb, mert az átalakítások miatt sokan kiestek az állami nyugdíjrendszerből a támogatotti körből azok közül, akik amúgy is kis összeget kaptak. Ezek pedig leginkább a megváltozott munkaképességűek közül kerülnek ki.

A többiek eltérően reagáltak

Az Európai Unió statisztikai szervezetének (Eurostat) adatai azt mutatják, hogy versenytársaink eltérően reagáltak a válság miatt kialakult helyzetre a nyugdíjrendszer szempontjából. A visegrádi országokkal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és a Balti-államokkal összehasonlítva Magyarországot az látszik, 2011-ig Litvánia után náluk volt a legkisebb növekedése a nyugdíjrendszerre fordított kiadásoknak. Magyarországon 4 százalék volt az emelkedés mértéke, míg a sorban előttünk állóknál átlagosan 20,5 százalék.

©

A következő években nyilvánosságra kerülő adatok még rosszabbak lesznek számukra, mivel ahogy korábban is bemutattuk 2014-ben várhatóan csökken 2011-hez viszonyítva a kiadások összege, miközben versenytársaink ezen a fronton is elhúznak mellettünk.

Cikk megosztása
Címkék