Gáz van. De nem adunk többet, ukrán barátaink
Most akkor gonoszak vagyunk vagy csak racionálisak, amiért nem adunk több gázt az ukránoknak? És az mennyit számít, hogy igazából nincs is gázcsapunk Ukrajnába, csak egy cső köt össze minket, amelyen viszont orosz gáz jön, de csak addig, amíg a Gazprom azt jónak látja? Péntek reggel Orbán Viktor a sorok közt kimondta: a "winter is coming" mindent üt.
Csütörtök este megjelent a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) közleménye, amelyben a cég közli, hogy határozatlan időre megszakította a gázszállítást Ukrajna irányába . Az indok: péntektől olyan jelentősen megnő idehaza a földgáz-beszállítási igény, hogy muszáj leállítani az ukrán visszaáramoltatást. "Az ellátásbiztonság és a hálózati egyensúly fenntartása érdekében a beregdaróci csomópont kapcsolását át kell alakítani olyan módon, hogy a csomóponthoz kapcsolódó valamennyi távvezeték az ország belseje felé történő szállításra legyen alkalmas" - olvasható a kicsit nyakatekerten megfogalmazott közleményben.
Az FGSZ után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is kiadott egy sajtóanyagot, ebben annyit erősített rá a földgázszállító cég állításaira, hogy azt közölte: a hazai gáztárolók feltöltése mindennél és mindenkinél fontosabb.
Az ukrán reakció nem késett sokat: a határ másik oldaláról üzenik, hogy meg vannak döbbenve. Az ottani gázszolgáltató, a Naftogaz szerint a magyarok lépése szembe megy az EU egységes energiapiaci alapelveivel. Azt ugyan nem tették hozzá, hogy ők nem, mi viszont EU-tagok vagyunk. Azt azonban igen, hogy kár, hogy figyelmeztetniük kell a magyarokat, de szerintük a csapelzárás csak egyenes következménye annak, hogy a hétfőn Budapesten ismét tárgyalt egymással Orbán Viktor és az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom vezérigazgatója, Alexej Miller.
Az sem véletlen szerintük, hogy a gázszállítások leállítása csak néhány órával azelőtt történt meg, hogy Berlinben az ukrán-orosz-EU gáztárgyalások ismét megindultak volna. És amelyre Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter úgy érkezett, hogy kedden bejelentette: Kijev hajlandó lenne egyeztetni az Oroszországból importálandó földgáz "ideiglenes piaci áráról".
Az ukránok jajveszékelése teljesen érthető. Pár hete jelezték, hogy tekintélyes mennyiségű, ötmilliárd köbméternyi gázt szeretne venni Ukrajna az amúgy vele harcoló Oroszországtól, mert rosszul állnak a tározóik feltöltésével. Szénbányák is állnak Ukrajnában, télen az áramellátással és a távfűtéssel gondok lehetnek. Nincs egy hete, hogy az ukrán Naftohaz gázvállalat azt lengette be, még az idén kénytelen lesz brutálisan megemelni a lakossági gázárat, amely a mostani négyszeresére (!) drágulhat.
Sok gáz kell még
A szokásos péntek reggeli Orbán Viktor-rádióinterjúban a magyar miniszterelnök azt a magyarázatot adta a kialakult helyzethez, hogy Magyarország nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt a lakosság ne juthasson hozzá a szükséges gázhoz. "A következő időszakban nagy mennyiségű gázra lesz szükségünk, amivel tovább tudjuk növelni a betárolt kapacitásokat. Ezt a nagy mennyiséget meg is fogjuk kapni, erről megállapodtam Alekszej Millerrel" - tette hozzá a kormányfő a Kossuthon.
Némi reménysugár felcsillant az ukránok számára, amikor pénteken este azt jelentette be Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja, hogy az Európai Unió földgázellátásának biztonságát nagyban erősítő, a következő hat hónapra szóló megállapodás-tervezetet dolgoztak ki az orosz földgáz ukrajnai szállításáról az uniós közvetítéssel folytatott orosz-ukrán tárgyalások pénteki, berlini fordulóján. Igaz, a megállapodást még nem írták alá, azt jó esetben a következő hét végén tehetik meg, amennyiben az orosz és az ukrán kormány elfogadja a tervezetet.
Kirakózzunk!
| World in Conflict |
Ukrajna és Oroszország között az idén tavasszal robbant ki a legújabb árvita, miután a Gazprom április elején - nem függeltenül az ukrán belpolitikai változásoktól - azt közölte, hogy ezer köbméterenként 268,5 dollár helyett 485 dollárt kér. Kijev nem fizetett és nem fogadta el az áremelést, aminek az lett a következménye, hogy az orsz gázipari cég június 16-án leállította az ukrán gázexportot, és miután kiszámlázott egy 5,2 milliárd dolláros tartozást, közölte, hogy eztán előre fizetéshez köti a gázszállításait. Oroszország, Ukrajna és az EU képviselői az ügy rendezéséről június közepéig tárgyaltak, közben Ukrajna főként Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felől némi betárolható gázhoz jutott, de a háromoldalú egyeztetések eddig eredménytelenül zárultak. |
Noha a hétfői Miller látogatásról a Gazprom honlapján közölt hírre hivatkozott a Magyar Távirati Iroda, abban elsősorban a Déli Áramlat tervezése, építés-előkészítése körüli információmorzsákra fókuszált. Így is érdemes azonban a hírből visszaidézni, hogy az orosz gázcég azt is közölte: Miller és Orbán a téli időszakra vonatkozó stabil és megbízható földgázellátásról is tárgyalt.
Ezekből a darabkákból, és abból az összefoglalóból, melyben a napokban elmagyaráztuk, hogy miként lehet igaz egyszerre az a két állítás, hogy "Orosz gáz nélkül megállna az élet Magyarországon" és hogy "ha el is zárják az oroszok a gázcsapot, nagy dráma akkor sem várható", nem nehéz kirakni a puzzle-t. (A hvg.hu által megkérdezett energetikai szakértők véleménye úgy foglalható össze, hogy ha el is zárnák az oroszok holnap a Magyarországra gázt hozó vezeték csapját, a telet valószínűleg át tudjuk vészelni, de abból lehetnek problémák, főként kemény tél esetén, hogy a rendszer jelenleg egyáltalán nincs túlbiztosítva.)
Fenyegetés 3D-ben
Nyár eleje óta több cikk is szólt arról - például ez -, hogy a hazai gáztározók feltöltése nem zajlik megfelelő ütemben, és így félő, hogy nem lesz elég tartalékunk a fűtési szezonra, pláne, ha az orosz-ukrán konfliktus tovább húzódik és/vagy eldurvul annyira, hogy Kijev vagy Moszkva elzárja a gázcsapot. Ezeket az értesüléseket hivatalból rendre cáfolták ugyan, de szeptember elejlén mégis bebizonyosodott, hogy a kétkedőknek van igazuk.
A Gas Infrastructure Europe (GIE) folyamatosan frissülő adatai szerint ekkor a tárolókapacitással rendelkező 15 európai ország közül csak háromban nem érték el a töltöttségi szint a 80 százalékát. Mint az e kapcsán megírtuk: mi akkor 56 százalékon álltunk. A GIE adatok megszellőztetése komoly figyelmeztetés kellett legyen a magyar kormány számára. Akkor is, ha az némileg torzítja a helyzetértékelést, hogy a Magyarországon beépített gáztározókapacitás arányaiban jóval nagyobb, mint az uniós országok átlaga. Mindezek után azonban az nem túl jó hír, hogy Orbán Viktor pénteken - vagyis 3 héttel a GIE adatok megjelenése után - csak 56,6 százalékos töltöttségi szintről tett említést.
Elképzelhető szituáció ebben a helyzetben, hogy a kormányfő hétfőn Millernek felvetette: Magyarország több gázt szeretne kapni. De az is egy teljesen logikus orosz válasznak tűnik erre, hogy oké, de akkor az ukrán csapokat tessenek elzárni. Ezt a verziót erősíti, hogy az orosz energetikai miniszter, Alexander Novak csütörtökön este a Reutersnek azzal fenyegetőzött hogy akár le is állítják a gázszállítást, ha valakiről bebizonyosodik, hogy az orosz gázt re-exportálja Ukrajnának. "Reméljük, hogy európai partnereink tiszteletben tartják a korábbi egyezményeket, mert ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk a megszakítás nélküli ellátást" - adta mindenki tudtára határozottan Novak.
A csapok elzárásának ukrán olvasata összességében tehát valószínűleg helyes; a magyar kormány a hazai ellátást előbbre tartja az ukrán gázhiány kezelésénél. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az EU által szorgalmazott uniós tagországi köldökzsinórok közül a lengyeleken kívül a szlovákoknak és a magyaroknak is kínos volt az oroszok ellenében az ukránokat segíteni. Akkor is, ha a gázkereskedők, illetve a gázvezetéket működtető FGSZ mindeközben jól keresett a plusz "fuvarokon".
Orosz gázt a spájzba?
Logikus magyarázat az elvileg, hogy olyan nagy arányú csúszásban vagyunk, hogy ezt behozni csak a csővezetékekben a riverz (visszirányú) gázmozgásának felfüggesztésével lehet megtenni. De a gyakorlatban ezzel akkor is van egy apró probléma, ha ezt mondani a vezetéket működtető FGSZ-nek joga van. A bibi az, hogy éppen az FGSZ volt az, mely még a Gyurcsány-kormány idején jelentős fejlesztést végzett beregdaróci csomóponton annak érdekében, hogy szükség esetén az orosz gáz átvétele gyorsabb és nagyobb mennyiségű lehessen. Egy gázpiaci forrás erre utalva közölte a hvg.hu-val, hogy "a puffer Bergendarócon akkora, hogy hacsak nem orosz gázcunami érkezik, amit sürgősen a magyar tározókba kell tölteni, akkor az, hogy visszirányban ne volna használható szabad kapacitás, legalább is megkérdőjelezhető".
Minthogy az FGSZ bevétele abból van, hogy a csöveket a kereskedők igénybe veszik a szállításhoz, egyszerű gazdasági megfontolás valószínűleg nem játszik szerepet a megjelent indoklásban. Az azonban elképzelhető, hogy a Gazprom akár többszáz millió köbméter földgázt gyorsan bespájzolna nálunk, ha jól viselkedünk.
Erre utalhat az a hétfőn beterjesztett, és sebtében, még a héten el is fogadott egyéni képviselői indítványra indult törvénymódosítás, mely szerint "a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek". Ez azt is jelentheti, hogy mivel a földgáz tulajdonjoga szabadon átruházhatóvá válik (de a tározóból elvinni továbbra is csak földgáz-kereskedelmi engedéllyel lehet) megoldható, hogy a Gazprom a saját gázát kihelyezi a magyar tározókba, és ez a spájzban marad mindaddig, amig ki nem derül, hogy szükség van-e rá a magyar államnak vagy sem. A tulajdonjog átruházás ugyanis lehet az a biztosíték is, hogy ha Kijev vagy Moszkva eztán elzárja majd a régiós gázcsapokat, számunkra meglegyen az a plusz gázmennyiség, amivel ezt a hiányt át tudjuk vészelni.
A biztosítékra azért is szükség lehetett, hogy az oroszok ne adhassák el adott esetben Ausztriába vagy Szerbiába a gázt a tudtunk nélkül, illetve hogy krízis esetén a gáz ára nehogy elszaladjon.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
