Elsőre is különös volt, de az eddig kiderült vagy kitúrt információk alapján egyre inkább érthetetlen, miért vonta vissza azonnali hatállyal a Buda-Cash Brókerház engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden azt gyanítva, hogy a brókercég másfél évtizede lényegében minden adatát meghamisította és akár 100 milliárd forinttal nem tud elszámolni.

Ezt az MNB nem csak az elmúlt években, de még pár hete, idén január közepén sem gyanította, legalábbis a nyilvánosan elérhető információk szerint. Idén január 15-én ugyanis született egy MNB-s felügyeleti határozat a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél végzett témavizsgálat lezárásáról. Ebben az MNB több szabálytalanságra felhívta a cég figyelmét, de a dokumentumból kiderül, hogy az MNB akkor még nem látott okot arra, hogy azonnali hatállyal visszavonja a brókercég engedélyét, és a 100 milliárdhoz közelítő visszaélés sem bukkant még fel.

Kisebb hibákat találtak

A határozat szerint a január közepéig lezárult vizsgálatban csak kisebbnek számító kihágásokat talált az MNB: a brókercégnél lemaradásban voltak a nyilvántartások vezetésével, nem feleltek meg a tájékoztatási kötelezettségüknek, és kiegészítésre szorult az összeférhetetlenségi szabályzat. Emellett az MNB azt találta, hogy a pénzmosás elkerülésére szolgáló ügyfél-azonosító nyilatkozatokat nem töltötték ki teljes körűen, és előfordult, hogy a brókercég elfogadott 30 napnál régebbi cégiratokat is a céges ügyfelek azonosítására.

A Buda-Cash székháza Budapesten.

Túry Gergely

A határozat alapján ez akkor még az MNB szerint is orvosolható volt, és felszólította a Buda-Casht, hogy április 30-ig oldja meg a problémákat, május 31-ig pedig jelentse az MNB-nek az eredményt.

Ehhez képest meglepő, hogy alig egy hónappal később rendőrök szállták meg a brókerházat, és az MNB nem csak a cég, de még a tulajdonosi kör érdekeltségébe tartozó, négy kisbankból álló bankcsoport engedélyét is visszavonta.

Megkérdeztük az MNB-t, hogyan lehetséges, és mi az oka annak, hogy a témavizsgálat során nem vette észre azokat a visszaéléseket a brókercégnél, amiket most gyanít, és mi történt január 15. és február 24. között, aminek köszönhetően az MNB mégis rábukkant a visszaélésekre. Egyelőre nem kaptunk választ. Amint a jegybank válaszol, azt közzétesszük.

Akkor szállt el a svájci frank

A svájci frank elszállása egyébként éppen a köztes időszakba esik. A január közepén lezajlott svájcifrank-erősödés miatt a brókercégeknél több mint 10 milliárd forintos veszteség keletkezett, és az ügyfelek arra panaszkodnak azóta, hogy a brókercégek olyan veszteségeket is le akarnak nyeletni velük, amit nem nekik kellene viselniük.

A teljes veszteségből állítólag 8 milliárd a Buda-Cashnél keletkezett. Emiatt az MNB akár azt is mondhatná, hogy a panaszok miatt mentek vissza a céghez, és akkor borult ki a bili. A piacon kedden reggel még többen azt valószínűsítették, hogy az MNB és a rendőrség razziájának a svájci frank januári elszállása miatti hatalmas ügyfélveszteségekhez lehet köze, mert esetleg olyannak léptek a tyúkszemére, akinek nem kellett volna. De a jegybank tegnap, a Buda-Cash-botrányról szóló sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem látnak közvetlen összefüggést a frankos probléma és a mostani vizsgálat között.